Befejeződött Szent László várának felújítása a Duna bal partján fekvő Lászlóvára (Coronini) község közelében – számolt be róla a Nyugati Jelen magyar nyelvű aradi napilap. Mint írták, a község polgármesteri hivatala közösségi oldalán jelentette be, hogy sikeresen lezárult az Al-Duna festői vidékének egyik legjelentősebb középkori műemlékét érintő helyreállítási és fejlesztési projekt.
A cikk szerint a Nyugati Regionális Program forrásaiból finanszírozott, több éve zajló rehabilitációs folyamat végére a Zsigmond magyar király által 1427–1428-ban építtetett erődítmény újra a turisztikai érdeklődés középpontjába kerülhet, és bekapcsolódhat a hazai, valamint a nemzetközi turisztikai körforgásba. Mint olvasható, a projekt nem csupán a történelmi falak megmentését célozta, hanem azt is, hogy a helyszín korszerű és biztonságos környezetben legyen látogatható.
A beszámoló szerint a munkálatok során több jelentős beavatkozást hajtottak végre.
Megerősítették a vár szerkezetét és a védőfalakat, miközben olyan restaurálási technikákat alkalmaztak, amelyek megőrzik az eredeti kőanyag hitelességét. Emellett látogatói infrastruktúrát is kialakítottak: fémjárdák és kilátóplatformok létesültek, amelyekről különleges panoráma nyílik a Dunára és a túlparton álló Galambóc várára.
Az erődítmény díszkivilágítást is kapott, így éjszaka is látványos megjelenést nyújt. A környező területen további fejlesztések valósultak meg: új útvonalakat alakítottak ki, valamint információs táblákat és pihenőtereket helyeztek el a turisták számára.
Mint a Nyugati Jelen írja:
Maga az erődítmény a nap 24 órájában látogatható, ugyanakkor a látogatói létesítmények – például az információs táblák és a járdák – nappali fényben tekinthetők meg a legjobban.
A cikk a vár történetét is felidézi. A Karczag Ákos által jegyzett ismertetőre hivatkozva arról írnak, hogy az Almás-hegység délnyugati lábánál, a Duna bal partján fekvő Lászlóvára közelében emelkedő erőd története szorosan összefügg a túlparti Galambóc várával. 1427-ben Zsigmond magyar király a Brankovics György szerb fejedelemmel kötött megállapodás nyomán igényt tartott Galambóc várára, ám annak szerb kapitánya ezt megtagadta, és az erődítményt a törököknek adta el. Ennek nyomán épült fel az ellenvár a magyar oldalon, ahonnan 1428 tavaszán támadást indítottak Galambóc visszafoglalására.
A beszámoló szerint a Dunán ekkor vízi csata bontakozott ki a magyar és a török hajók között. Bár az ostrom már-már sikerrel járt, Murád szultán felmentő serege végül megfordította a helyzetet, így a magyar csapatok visszavonultak, Galambóc pedig török kézen maradt – olvasható az ismertetőben.
A történeti leírás szerint
a vár 1429 és 1435 között a Német Lovagrend birtoka volt, majd később a Hunyadiak kezén lévő királyi várak között említik. A mohácsi csatát követően azonban László vára is török uralom alá került, későbbi pusztulásáról pedig nem maradt fenn pontos feljegyzés.
A történeti leírás még a felújítás előtt készült, így a mostani fejlesztéseknek köszönhetően a valaha bozótosban megbújó romok immár rendezett környezetben, látogatható formában várják az érdeklődőket. Az Európai Unió forrásaiból megújított Szent László vára így ismét méltó párja lehet a túlparton magasodó Galambóc várának – számolt be róla a Nyugati Jelen.
BN/Felvidék.ma/Nyugati Jelen
