Csóri Csuka Ki mit tud?

A „Mátyás király meg a csóri csuka mája” című mesét mindenki ismeri. A felsőszeli és az alsószeli dalosok a minap a saját szemükkel nézhették meg a mesében szereplő falut.

Hogy miképp? Úgy, hogy előzőleg jelentkeztek a Csóri Csuka Dalkör által meghirdetett Ki mit tud?-ra. A Fejér megyei település a Bakony keleti nyúlványain fekszik, s történetében jeles nap 1476. december 11-e, amikor Mátyás király hitvesét, Beatrixot kívánta bevárni, ezért Fehérvárra ment. S ama bizonyos napon a küldöttségével elindult Csór felé, hogy minél előbb fogadhassa feleségét, aki a várpalotai Thury várban szállt meg.

A böjtre való tekintettel a király csukát rendelt a fogadóban. A fogadós azonban a májat elcsórta. A csalafintaság hamar kiderült, Mátyás botütéssel büntette a fukar fogadóst. Ennek emlékére a település címerében a csukát tálcán felszolgáló fogadós látható, valamint Mátyás király és egy holló. És persze a szőlőfürt.

A faluban működő Csóri Csuka Dalkör Egyesület harmadik éve hirdette meg a Ki mit tud? amatőr vetélkedőt szólóének, hangszerszóló, népi zenekarok és dalkörök számára. Napjainkban a hírek gyorsan terjednek, így a felhívás eljutott Felsőszelibe is, ahol a kihívásokra nyitottak a csoportvezetők. Rövid egyeztetés után a vállalkozószellemű énekesek, citerások részéről megtörtént a bejelentkezés.

A felvidékiek csoportja a megérkezés után rövid sétát tett a községben, amely a Mátyás király meséjéről is híres. Hollósi Zoltánné mutatta be a falu nevezetességeit, többek között a buszmegállókat, melyek a mese részleteivel vannak kifestve. Sajnos a Csóri Csuka Csárda nem működik, felújításra vár.

A református és a katolikus templom mellett az általános iskolák épületeit láthattuk. Az uradalmi birtok a Szőgyén-Marech családhoz tartozott, a kastélyban működik a községi hivatal. A Csóri Értékházra is büszkék a helyiek, mert itt láthatók az elődök által készített értékek.

A séta után készülődtünk a fellépésre. Hamarosan megérkeztek a többiek is, így a művelődési ház szinte zsibongott az izgatott fiataloktól. A rendezvényt Baranyai Balázs vezette. Először a falu polgármestere, Borics Mihály köszöntötte a megjelenteket. A zsűriben Asztalos Sándor, dr. Nap Ágnes, Csoór Ágnes, Mellárné Mikolics Judit és Szűcs Sándor dolgozott. A huszonnégy fellépő mintegy 18 településről érkezett, sőt még a határon túlról, Felsőszeliből is.

A megnyitó után a Csóri Csuka Dalkör adott ízelítőt repertoárjából. A színpadon szólisták, éneklőcsoportok, citerások, citerazenekarok váltogatták egymást. Szebbnél szebb dalok bűvölték el a közönséget.

Amíg a zsűri döntést hozott, a résztvevők örömzenélésbe fogtak. Szinte zengett a művelődési ház! Fergeteges hangulat kerekedett. Végül elérkezett az eredményhirdetés.

A gyermek korosztályban Viczena Noel különdíjat kapott, Szűcs Sándor felajánlása egy prim citera volt. A vágai Hlaváč Eszter gömöri dalokkal különdíjat érdemelt ki. A Fecskefészek citerás tanoda gyerekduója is különdíjban részesült. A felsőszeli Soják Emese III. helyezést, a Fecskefészek citerás tanoda II. helyezést, a felsőszeli Széchenyi István Alapiskola citerazenekara I. helyezést ért el (felkészítőjük Kubovics Alica).  A közönségdíj a Trió Csór Általános Iskola csapatához került.

A felnőttek korosztályában Vincze Tamás tárogatós díszoklevelet kapott, az Ó-BORbála Hagyományőrző Egyesület énekkara különdíjas, hasonlóan a Vörösberényi Borostyán Népdalkör is különdíjas, a Pentelei Kéknefelejcs Dalkör III. helyezést, Csermák Zsolt II. helyezést, a Szeli Férfikar az I. helyezést ért el (vezetőjük Mészáros Magdolna). A Zajgató citerazenekar közönségdíjban részesült. Végül a Vándorkupa is gazdára talált, idén a felvidéki felsőszeli Kikelet citerazenekar vihette haza egy évre (vezetőjük Erdélyi Csaba).

A zsűri hangsúlyozta, hogy kiállni a nézők elé önmagában is dicséretes dolog. Az észrevételeiket is elmondták a csoportoknak, hogy jövőre könnyebb legyen a felkészülés.

Báthory László, a Fecskefészek citerás duó egyik tagja elmondta, hogy művészeti vezetőként fontosnak tartja a gyermekek ízlésének és zenei tudásának rendszeres pallérozását. Minden alkalmat megragadnak, hogy kiállhassanak a színpadra, s a tudásukat bemutathassák. Hollósi Zoltánné dalkörvezető és Szabó Imréné, az egyesület elnöke is egyöntetűen az együttműködés híve. A Ki mit tud-ot is azért hívták életre, hogy lehetőséget kapjanak a tehetségek, s új ismeretségek, új barátságok köttethessenek.

A felvidéki szereplők, megköszönve a szíves vendéglátást és a lehetőséget, megígérték, hogy igyekezni fognak jövőre is eljönni és találkozni az új ismerősökkel.

Egy művészeti csoport éltető eleme a közönség, az elismerés, a taps. A rendszeres próbák és a színpadi előadás üzenetet közvetít, bizonyíték arra, hogy ismerik elődeik értékeit, a szép magyar népdalokat, s nem hagyják azokat a feledés homályába veszni.

„Az ékszer is holt kincs a láda fenekén, életet akkor kap, ha viselik. A népdal is mennél többeké lesz, annál nagyobb lesz világító és melegítő ereje.” (Kodály Zoltán)

Kodály gondolata ma is érvényes. Aki ennek jegyében cselekszik, a jövőnkért tesz.

A csóriaknak köszönet a színvonalas rendezvényért, a szelieknek pedig a szívvel-lélekkel énekelt csokrokért. Hálás köszönet a felkészítőknek.

Reméljük, ez a sikeráradat tovább erősíti a közösség egységét.

Mészáros Magdolna/Felvidék.ma