Helyszíni tudósításunk folyamatosan frissül! A IV. Martosi Szabadegyetem pénteki (második) napja a Széchenyi-emléknap programjaival kezdődött. A Feszty parkba látogatott Bayer Zsolt publicista, Eperjes Károly színművész, Szakály Sándor történész, Schiffer András, az LMP korábbi társelnöke és Németh Krisztián, a DAC vezetőedzője.
TEKINTSE MEG PÉNTEKI (JÚLIUS 8.) KÉPGALÉRIÁNKAT ITT>>!
Alakulóban a felvidéki Bilbao
Nincs Martosi Szabadegyetem DAC nélkül. Így idén sem maradhatott el a dunaszerdahelyi focicsapat háza táján történtek kivesézése, melyet Németh Krisztiánnal, a DAC újonnan kinevezett vezetőedzőjével és az épülő akadémia igazgatójával tartottak meg.
Németh Krisztiánnal a DAC-ról. (Fotó: Szemán Viktor)
Németh bemutatta a klub koncepcióját, mellyel az a céljuk, hogy a DAC-ot a régi magaslataiba emeljék. Ennek része az alakuló akadémia, az épülő új stadion, és a megerősített játékoskeret, melyben egyre több a magyar, hogy a felvidéki kirakatcsapat feladatát maximálisan teljesíthesse.
A vezetőedző reményei szerint a jövőben az akadémiáról kikerülő tehetségek fogják majd alkotni a DAC játékosállományát. A nevelési és tehetségkutatási módszereket nyugat-európai modellek alapján építették fel. Ezáltal minden adott ahhoz, hogy egy fantasztikus sikertörténet valósuljon meg Dunaszerdahelyen. Németh Krisztián külön kiemelte, hogy mindez az álom nem jöhetett volna létre, illetve nem lenne teljes, ha nem állna a csapat mögött egy olyan fantasztikus szurkolótábor, melyre ha világ szinten egyelőre nem is, de Kárpát-medencei szinten már a csodájára járnak. Remélhetőleg az új arénában a tábor gyarapodik majd és rendre telt házat biztosítva hajtja győzelembe a DAC-ot.
Németh nem felejtett el köszönetet mondani a DAC szurkolóinak. (Fotó: Szeman Viktor)
Az amerikai szabadkereskedelmi egyezmény veszélyeiről
Farkas Iván és Schiffer András. (Fotó: Felvidék.ma)
Az Árgyélus házban rendezett eszmecserét Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke vezette. Elmondta, az Európai Parlament tavaly júniusban szavazott volna a TTIP-ről, ám a vitát meghatározatlan időre megszakították, s a mai napig nem került az asztalra. A Magyar Közösség Pártja álláspontját lefektette már a választási program gazdaságpolitikai részében is, az egyezményben ugyanis a régiók vállalkozói nem találnák meg a számításaikat. „Ezért az MKP nem támogatja ezt az egyezményt. Haladéktalanul felszólítjuk az Európai Parlament képviselőit arra, hogy a nemzeti parlamentek ratifikációja nélkül ne születhessen meg a megállapodás. Az egyezménynek van egy olyan látens következménye, amely a nemzetállamok leépítéséhez vezetne” – mondta. A Felvidék.ma-nak nyilatkozva kifejtette, hogy több hatáskör is az unióhoz és a globális erőkhöz kerülne.
„Nem érthetünk azzal egyet, hogy megszűnjenek a nemzetállamok befolyási övezetei az elmúlt századokban fölvázolt alkotmányok mentén. Azt követeljük, hogy a TTIP-ről legyen vita a nemzeti parlamentekben” – szögezte le Farkas Iván.
Szlovákiában az MKP kivételével a politikai pártok a kérdéssel nem foglalkoznak, átruházták azt az Európai Unióra. Magyarországon más a helyzet. A magyar Országgyűlés június végén Schiffer András, az LMP távozó frakcióvezetője javaslatára fogadta el 98%-os többséggel azt a határozati javaslatot, amely alapján a magyar miniszterelnök vétózni fog, amennyiben az USA és a kanadai szabadkereskedelmi megállapodás visszalépést jelent, s a nemzetállamok ratifikációja nélkül születne meg.
„Ez a határozat arra is kötelezi a magyar kormányt, hogy ne menjen bele olyan megállapodásba, ahol a különböző multifunkcionális óriásvállalatok magánbíróságok előtt tudják számon kérni a nemzetállami parlamenteket, ha az emberek biztonsága, természeti értékek megóvása érdekében hoznak szigorú szabályokat. Fontos az is, hogy Magyarország nem fogad el semmilyen olyan megállapodást sem, amely csak átmeneti időre szólna. Hiszen a génmódosított termékek engedelme akár egy hét alatt is katasztrofális tud lenni” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Schiffer András.
A fórumon kifejtették, az egyezmény életbelépésével világszerte kiéleződnek a globális egyensúlytalanságok. A nem vámjellegű kereskedelmi korlátok megszűnnének. Ami komoly veszélyeket jelent élelmiszerbiztonság terén is, például az amerikai marhahús 90%-a génkezelt, vagyis az érvényben lévő szabályok értelmében európai polcokra nem is kerülhetnének. A paktum aláírásával az Európai Unió hajlandó feláldozni a saját mezőgazdaságát, ugyanis a helyi gazdaság útjában áll a nagytőkének.
A veszély az élelmiszerbiztonság, közegészségügy, környezetvédelem, a munkajog területén jelentkezhet. Brit szakemberek felmérése szerint 680 ezer európai munkahelyet fenyegetne az egyezmény.
Schiffer András Bernie-polóban. A demokrata elnökjelölt elbukott, Schiffer, bár kivonult a politikából, még győzhet. (Fotó: Felvidék.ma)
Az Európai Unió és az amerikai szabadkereskedelmi tárgyalások iratait 30 évre titkosítják. Nyolc civil szervezettel és 110 multinacionális nagy vállalattal tárgyaltak. Az amerikai delegációval Magyarországra 600 lobbista érkezik, ami bizonyítja, hogy az USA számára nem fontos a korrupciómentesség és a transzparencia. „Ez önmagában ok lenne arra, hogy követeljék, hogy az Európai Bizottságtól vonják meg a mandátumot. Tudni kell, hogy éppen Jean-Claude Juncker kezdeményezte, hogy a nemzetállamok megkerülése nélkül léptessék hatályba az egyezményt” – világított rá Schiffer. Hozzátette, véleménye szerint katasztrofális következménye lesz ennek az egyezménynek. „Össze kell kapaszkodni a kelet- és dél-európai országoknak, és kezdeményezni kell a mandátum visszavonását, hogy az Európai Unió álljon fel a tárgyalóasztaltól. Nincs miről tárgyalni” – szögezte le.
Schiffer András nem először jár a Martfeszten, három éve is előadóként volt jelen, s nagyon jól érzi magát a csodálatos környezetben. Mióta önként távozott a politikából, nem nagyon vállal nyilvános szerepléseket, de Gubík László, a Via Nova Ics elnöke, a Martosi Szabadegyetem főszervezője kérésére a téma fontosságára való tekintettel kivételt tett. A Felvidék.ma-nak elárulta, nem kíván napi politikával foglalkozni, s ügyvédként praktizál majd a jövőben. „Fontosnak tartom, hogy Magyarországon megszülessen a rendszerkritikus ökológiai gondolat körül egy szellemi erőtér, hogy itt is legyen esély arra, hogy a jelenlegi zavaros európai helyzetben a globalizmus elleni alternatíva az ország számára fejlődési pályát jelentsen” – nyilatkozta.
Eperjes Károly a Martfeszten: Széchenyi Istvánt meggyilkolták
Eperjes Károly, Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja előadásának középpontjában gróf Széchenyi István élete állt.
Az előadás során szó volt a 2002-ben bemutatott Hídember című magyar filmdrámáról, mely gróf Széchenyi István életét mutatja be, Bereményi Géza rendezésében. Széchenyit Eperjes Károly alakítja a filmben.
Eperjes Károly a Feszty parkban. (Fotó: Felvidék.ma)
Mint megtudtuk, a színművész a Hídember forgatókönyvének elolvasását követően még két és fél évig a nagycenki múzeumban, a Magyar Tudományos Akadémia levéltárában, és egyéb levéltárakban fellelhető dokumentumokat felkutatva jutott el a Széchenyi személyével kapcsolatos következtetéseire, amelyek a fellelt lelki-szellemi kapaszkodók mellett a történészek, művészek által megrajzolt Széchenyi-képtől időnként nagyon is különböznek.
Eperjes taglalta Széchenyinek a Bach-rendszer megdöntésében játszott szerepét, illetve a Döblingben történteket is.
A színművész elmondta, hogy a „legnagyobb magyar” címet viselő történelmi személyiség nem lehetett sem bolond, sem öngyilkos. Széchenyi István lelki és szellemi fejlődését követve, a gróf naplója és személyes iratainak segítségével is végigkísérve állítja, hogy a mai napig fellelhető bizonyítékai vannak annak, hogy Széchenyi Istvánt meggyilkolták.
Széchenyi halála kapcsán rámutatott, hogy a gróf jobbkezes volt, de a fegyvert a bal térdén találták meg. Ez csak úgy kerülhetett oda, ha a lövést követően oda esik, noha erre nagyon kevés az esély. Eperjes elmondta azt is, hogy a falon nem volt vér, csak agyvelő, ami arra enged következtetni, hogy előbb vérzett el, mint ahogy a fejébe csapódott a lövedék. Továbbá az inggallérja sem volt véres.
Eperjes Károly az előadás során hangsúlyozta, csak az istenhit, a kereszténység a járható út társadalmunk számára. A magyarságról, a nemzet jövőjéről való gondolataiban is a szakralitást, a hit fontosságát emelte ki.
Az olimpia presztízskérdés
A nemzeti trikolórba öltöztetett olimpiai eszme címmel tartott előadást Szakály Sándor történész a magyar olimpiai sportról. Az olimpia újkori történetében 1896-ban szervezték meg az első játékokat. Amelyen már voltak magyar sikerek.
A magyar sporttörténet sikereként könyvelhető el, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megalakításakor már volt magyar tagja a NOB-nak, Kemény Ferenc személyében.
Szakály Sándor történész az újkori olimpiák magyar sikereiről. (Fotó: Felvidék.ma)
Az első olimpián kisebb csapattal indult Magyarország, de sikereket értek el, hiszen Hajós András két bajnoki címet szerzett. A magyar sportolók jól szerepeltek atlétikában, vízilabdában és úszásban is. Az ökölvívók és a birkózók ugyancsak nagyon eredményesek voltak. Az 1936-ban rendezett ötkarikás játékokon tíz éremmel a harmadik helyen végzett az éremtáblázaton Magyarország. Ezen a bajnokságon szerezte meg az ország az első női bajnoki címet. Csák Ibolya volt az első bajnok, de ugyanezen az olimpián szerzett aranyat Elek Ilona is.
A két világháború közötti időszak nagy sportolóit egy 1920-ban elfogadott törvénynek köszönhetően nevelte ki az ország. A trianoni békediktátum ugyanis korlátozta a katonaság létszámát, ezért a parlament törvényt fogadott el a leventeoktatásról. Ennek köszönhetően 21 éves korig a férfiak ún. leventefoglalkozásokon vettek részt. A leventék oktatása a katonai szolgálatot helyettesítette, a foglalkozásokon leginkább sportoltak a fiatalok.
A magyar sport történelmében nagy áttörést jelentett az 1925-ös év, amikor Klebersberg Kunó kultuszminiszter megalapította a testnevelési főiskolát. Az intézményben nemcsak sportolókat, hanem edzőket, szakedzőket is neveltek, képeztek. Az 1948-as, 1952-es és az 1956-os olimpikonok nagy részét ezek az edzők nevelték ki.
1956-ban és az azt követő években megtorpant a magyar sport fejlődése, hiszen a forradalom miatt nagyon sok sportoló és edző elhagyta hazáját. Az 1960-as években Szakály szerint erkölcsi romlás jellemezte a magyar sportot. A történész azon az állásponton van, hogy Magyarországnak komoly presztízst jelentene egy olimpia megrendezése.
Aki a nyelvet uralja, mindent ural
Aki uralja a beszélt nyelvet, az uralja a nyilvánosságot és az emberek gondolkodását is. E gondolat mentén beszélgetett Bayer Zsolt és Pozsonyi Ádám publicistákkal Vésey Kovács László újságíró. Szó volt a polkorrekt beszédmód diktatúrájáról és a rendről, amelyet ez ellehetetlenít.
Vésey, Bayer és Pozsonyi. Itt még kissé unottan, de aztán belelendültek. (Fotó: Felvidék.ma)
„A politikai korrektség olyan taburendszer, amely megfoszt az őszinte beszédtől, mondta két éve Orbán Viktor. A politikai korrektség a kisebbségek rémuralma, ezt pedig Nicolas Sarkozy jelentette ki nemrég, miután némi fáziskéséssel ő is felismerte, illetve ki merte mondani, amit a magyar miniszterelnök rendszeresen felhoz a híres illiberális beszéde óta.” Így indította a beszélgetést Vésey Kovács László, akinek gondolataira ráerősítve Bayer Zsolt elmondta, hogy „a nyelv fölötti uralom minden fölötti uralom, még a lelkek fölötti is”. Bayer, aki „nagy ellensége a polkorrekt beszédnek”, hangsúlyozta, „itt az ideje kitalálni azt, hogy ami éppen most készül összeomlani, az mi, mert akkor azt is tudni fogjuk, hogy amit felépítünk ennek romjain, az mi lesz”. Bayer Zsolt szerint a globalizáció tagadása nem lehet más, mint a nemzeti.
A publicista rámutatott, hogy az európai társadalom nagy bajban van, több okból is. A borzasztó demográfiai mutatók mellett a politikai korrektség terrorja, az erőltetett elfogadás-politika, illetve a nagyfokú bevándorlás is katasztrofális kilátásokat vetít előre.
(Fotó: Felvidék.ma)
Mindezekkel egyetértve Pozsonyi Ádám úgy vélekedett, hogy az izmusok és ideológiák nem léteznek a valós életben, csak az ember találta ki őket, rengeteg kárt okozva ezzel a társadalomnak. Véleménye szerint a józan paraszti észre kell alapozni, nem az izmusokra. Mennyire életképes az a társadalom, ahol a ronda és csúf emlékek vannak piedesztálra emelve? – tette fel a kérdést Pozsonyi, aki korunk megmondóembereiről úgy vélekedik, „hogy minél nagyobb emberbarátnak, humanistának hirdeti magát valaki, annál nagyobb gazember”, majd hozzátette, a polkorrektség kapcsán, hogy „lassan oda jutunk, hogy nem lehet mondani semmit.” A politikailag korrekt beszéd jellemzői kapcsán megjegyezte, nem a kifejezésekkel van baja az embereknek, hanem a tartalommal, ami mögötte van, ezért felesleges új szavakat alkalmazni.
A civilek szolgálatában
A Széchenyi emlékév előadásait követően kezdődött meg a Szövetség a Közös Célokért társulás és a Komárom-Esztergom megyei Civil információs centrum közös programja.
A CIC-nap résztvevői. (Fotó: Felvidék.ma)
Az Árgyélus házban megtartott civil információs nap vendégelőadói mellett több felvidéki és magyarországi civil szervezet vett részt. A civil szféra számára hasznos és érdekes témákat a Komárom-Esztergom megyei, a Győr-Moson-Sopron megyei és a Pest megyei Civil információs centrumok munkatársai biztosították. Az információs napról külön cikkben tudósítottunk.
Széchenyi-emléknap a Martosi Szabadegyetemen
Rubovszky András, a Széchenyi Társaság főtitkára a Széchenyi-emlékév kapcsán elmondta, több rendezvényt szerveztek a Felvidéken is. Ennek keretén belül vannak jelen Martoson is. Örömmel jelentette be, hogy a pozsonyi régi vármegyeházára sikerül egy Széchenyi-emléktáblát elhelyezni.
Dr. Pelyach István
Széchenyi Istvánt a kíváncsiság hajtotta, ezt akarta hasznosítani Magyarország javára – hangzott el Pelyach István, a Széchenyi Társaság elnökségi tagja előadásában. Részletes beszámolónkat olvassa el ITT>>.
