Szeptember 20-án, kedden Kassán, a Rovás Akadémián a Felvidéki Magyar Értéktár Mozgalomról tartott előadást Imre Károly nyugalmazott tanár, a Nemzeti Művelődési Intézet Bács-Kiskun Megyei Irodájának nyugalmazott területi koordinátora. A Felvidéki Magyar Értéktárról pedig Huszár László, a dunaszerdahelyi székhelyű Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója beszélt.
Imre Károly elmondta, a program 2008-ban indult. Az ötletet egy francia kezdeményezés adta. A franciák úgy vélték, egyik sajtkülönlegességük megérdemli, hogy azt nemzeti értékként kezeljék.
Az értékek számbavétele fontos a környezetvédelem szempontjából is, hiszen aki értéket lát maga körül, nem fogja azt beszennyezni. Elsődleges tehát az értékek számbavétele, majd a szakemberek bevonásával megállapítható, miből lesz hungarikum. Vannak helyi, regionális, nemzeti és európai jelentőségű értékek.
Mindezt a sokszínűséget számba kell venni, majd rendszerezni azokat az értékeket, melyek hasznos munka által jönnek létre. Ha egy holland jön hozzánk, mást fog értéknek tekinteni, mint mi. Az angol királyi pár nem egy plázára volt kíváncsi, hanem tanyát kívánt látni. Minden tájegységnek vannak külön egyedi értékei. Néha maguk az ott lakók sem tudják, milyen értékek találhatók a környezetükben.
Mindez a közösségépítést is szolgálja. A helyi kezdeményezések oldják a magányt. Azért van olyan sok nyugdíjasklub, mert az emberek nem akarnak egyedül lenni. Ha egy néni grillázstortát készít és ezzel megkínálja a gyerekeket, mindjárt beszélgetés alakul ki. Elmondhatja, hogyan készíti azt, eszébe jut egy vidám történet ezzel kapcsolatban és megindul a kommunikáció a generációk között. Miközben átadja a saját tudását, szereztünk neki egy jó napot.
Fel kell karolni a személyes motivációt, be kell vonni a közös munkába az embereket. Aki kívül marad, az kritizálni fog. Ez a nemes tevékenység kötődést, elégedettséget, együttműködést, részvételt hoz és perspektívát mutat. Vannak mintaprogramok, melyeket érdemes követni.
Huszár László elmondta, ezeket a sokrétű értékeket számon tartani csakis intézményesen lehet. A család után a település közössége a legfontosabb. Másfél évvel ezelőtt kezdték a munkát, először a különböző gyűjteményeket dolgozták föl, melyek ott porosodtak a Csemadok padlásán. Majd összeállították a Településmustrát.
Huszár László (Fotó: Balassa Zoltán)
A Csemadok múltja és hálózata alkalmas arra, hogy ezt a munkát felügyelje. Január 16-án kezdtek hozzá az érdemi tevékenységhez. Szakértők bevonásával 12 kategóriát állítottak föl és ezekbe rangsorolják az értékeket. A legmagasabb kategóriába bejutó értékekből akár hungarikum is lehet.
„Ezt a munkát senki sem fogja elvégezni helyettünk. Tudomásul kell venni, hogy nem a világ kíváncsi ránk, nekünk kell valamit felmutatnunk, hogy felhívjuk a figyelmet magunkra” – fejezte be Huszár László ismertetését.
