Malina Hedvig, akit három évvel ezelőtt megtámadtak az utcán, elhúzódó ügye mögött manipulációt lát. „Esetemben már nem az igazság kiderítéséről van szó, hanem annak bebizonyításáról, hogy a kormányfő, a belügyminiszter és a többi magas beosztású egyén nem hazudott, amikor azt mondták, hogy az egész esetet csak kitaláltam” – mondta a Pravda riporterének. „A kórházba kerülésem napján több kivizsgáláson is átestem, melyekről látleletek vannak és amelyek a sérüléseimet bizonyítják” – érvelt igaza mellett az egykori nyitrai diáklány, akit meglepett Petr Labaš, a Comenius Egyetem Orvosi Kara dékánjának azon kijelentése, mely szerint az orvosokra nyomás nehezedik, hogy valljanak az ő érdekében. Ráadásul az eredeti vallomások is, melyek azt támasztják alá, hogy megtámadták Malina Hedviget, állítólag nyomásgyakorlás hatására keletkeztek. Ezt a nyomást pedig Viktor Žák, a nyitrai kórház időközben elhunyt igazgatója fejtette ki, legalábbis Petr Labaš szerint.
Malina Hedvig tagadja, hogy bármiféle rokoni kapcsolata lett volna az egykori kórházigazgatóval, a férjének vezetéknevével való névazonosság – Žák – pedig a véletlen műve, továbbá teljesen ismeretlenek számára azok az orvosok, akik a rendőrségnek készítik az orvosi véleményt.
A volt diáklány külföldön már alávetette magát hazugságvizsgálatnak, de Szlovákiában ezt elutasítja, arra hivatkozva, hogy már nem hisz a rendőrségnek, ráadásul ez idáig még senki sem kínálta fel neki ezt a lehetőséget. A továbbra is lezáratlan ügy ellenére Malina Hedvig boldognak érzi magát a magánéletében, férjével és egyéves kislányával együtt. „Mostanság életem legboldogabb korszakát élem, és nem foglalkozom azzal, hogy fölismernek-e vagy sem az utcán” – mondta a Pravda riporterének.
Arra a kérdésre, hogy férjhez menetele után nem lett volna-e egyszerűbb teljesen elhagyni eredeti vezetéknevét, a következőket válaszolta: „Már többször is elmondtam, hogy addig fogok harcolni, amíg nem lesz tiszta a nevem. Nincs miért szégyellni magam, és nincs okom más név mögé bújni”.
Felvidék Ma, tt