Rimaszombatban állított emléket gróf Esterházy Jánosnak halála 60. évfordulója alkalmából a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség február 4-én.
A rimaszombati cserkészek megtiszteltetésnek veszik, hogy az emléktábla a helyi cserkészotthon falán kapott helyet, melyet Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára és Virág András, Viri cserkésztestvér, a magyar Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak a titkára avatott fel.
Szilágyi Péter és Csémi Szilárd – Kismedve a tévés interjúra készülődik (Fotó: SZMCS)
Szilágyi Péter nemzetpolitikai helyettes államtitkár az M1 tévécsatornán a cserkészszövetség közgyűléséről készült élő tudósításban hangsúlyozta, hogy Magyarország fontosnak tartja a külhoni magyarság megerősítését és a nemzeti jelentőségű intézmények kiemelt támogatását. Ilyennek számít a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség is.
A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség egyik központi helye Rimaszombat, hiszen itt már 1914 óta működnek cserkészek. Az újjáalakuláskor is az elsők között jött létre a helyi 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat, erős bázist létrehozva Gömörben. Ma 1300 magyar cserkész tevékenykedik a Felvidéken, 13 járás területén 38 cserkészközösségük van, de egy közösségük Prágában is működik.
Esterházy összefogta a közösséget
Csémi Szilárd – Kismedve, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy már tavaly egyeztettek róla, hogy a huszonnegyedik szövetségi közgyűlést Rimaszombatban rendezik meg, amelyet cserkészvezetői konferenciával és gróf Esterházy János emlékünnepséggel is összekötötték.
„Rimaszombatban eddig nem volt Esterházy-emlékhely. Idén a gróf halálának 60. évfordulójára emlékezünk, s ebből az alkalomból avattuk fel itt az emléktábláját, a cserkészház külső falán. Szövetségünk egyik nem titkolt célja, hogy a gömöri helyi közösség előtt is ismertté tegye, és rendszeresen megemlékezzen Esterházyról” – nyilatkozta Csémi Szilárd. Hozzátette, a cserkészek mint az egykori szlovenszkói magyarságnak a vezető személyiségét tartják őt számon.
„Esterházy összefogta a közösséget, példát mutatott mély vallásos hitével és emberségével, családcentrikus volt, s önmaga is embermentő” – mondta Csémi Szilárd, aki kifejtette, hogy bár maga Esterházy nem volt cserkész, de nagy támogatója volt a cserkészetnek, és rendszeresen látogatta a csapatok táborait. „Nagy fantáziát látott az ifjúságnevelői mozgalomban, pontosan azért, mert a cserkészet önkéntességre, hitéletre, magyarságra, természetszeretetre, a közösségre épít. A cserkészetből kikerülő emberek mind tudatos döntéseket hoznak, csapatjátékosok” – mondta Csémi Szilárd.
Virág András, Viri cserkésztestvér, a magyar Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak a titkára mondott beszédet (Fotó: SZMCS)
„Gróf Esterházy János mártírsága nem a börtönnel kezdődött. Nem egyszerűen odaadta az életét, hanem elajándékozta azért, hogy a világ ez a szeglete, ami otthonul jutott neki, jobb hely legyen. Jobb hely legyen a felvidéki magyarságnak, hogy megmaradhasson annak, ami. Hogy használhassa nyelvét, megélhesse kultúráját, megőrizhesse közösségeit. Gróf Esterházy János hitére támaszkodva meg tudott maradni a jóban. Mi, magyarok, csak akkor maradhatunk meg, ha az ő példáját követve egymásnak tudjuk ajándékozni életünket” – mondta Virág András a mártírgrófot méltató beszédében az emléktábla leleplezésekor.
A február 3-5-e között Rimaszombatban megvalósuló cserkész-közösségi programok is erről tesznek tanúbizonyságot.
Esterházy János életéről és munkásságáról, az emléktábla avatást követően, Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója, történész, közismert Esterházy kutató tartott előadást. A közönség ezután megtekintette Boráros Imre előadásában Siposhegyi Péter: Hantjával sem takar, János passió című monodrámáját, amelyben Esterházy János vívódásait, gondolatait, elveit, értékeit tárta a közönség elé.
Varga Gábor, a 4. sz. Hatvani István Cserkészcsapat parancsnoka a Felvidék.ma-nak nyilatkozva elmondta, hogy filmvetítéseken keresztül mutatják be azon cserkésztestvéreiket, akik vezetői voltak a 30-40-es években a mozgalomnak. Ugyanakkor bemutatják Gömör természeti szépségeit is – Vörös Előd és Vörös Attila filmjeivel.
A cserkészek példaként tekintenek Esterházyra
A cserkészmozgalom a két világháború közötti működésekor majd a cserkészszövetség újjáalakulásakor is példaként tekintett Esterházy Jánosra. Azóta is folyamatosan megemlékezik róla, s rendszeresen tisztelegnek emléke előtt mind Budapesten, mind Mírovban a koszorúzásokon.
A cserkészszövetség elsőként avatott Esterházy-szobrot, 1996-ban Paláston, és ekkor vette fel a vezetőképző cserkészcsapat Esterházy János nevét is. Mint megtudtuk, ebbe a csapatba érdem bekerülni, és a szövetség legrátermettebb vezetői, a vezetőképzők szervezői, a cserkésztisztek alkotják. A Rákóczi Szövetség Esterházy János-emlékéremmel tüntette ki a cserkészszövetséget, és a szervezet azóta, ennek is megfelelve fejti ki tevékenységét.
A kétnyelvű emléktábla a cserkészház külső falára került (Fotó: Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Esterházy János halálának 60. évfordulója alkalmából az év folyamán emlékkiállítással is készülnek, melyet szeretnének majd minden csapathoz eljuttatni, és nyáron a nagyszövetségi nagytáborban is bemutatni, illetve később partnerszervezeteiknek is felajánlani, vándorkiállításként.
