A jólészi római katolikus templom 1995 és 1997 között közadakozásból épült fel. A felszentelés 20. évfordulójáról ünnepi szentmisén emlékeztek meg a jólésziek.
A község felekezetileg megosztott. A lakosság mintegy fele római katolikus vallású, a másik fele evangélikus, illetve református. Különös módon a községben egy felekezet sem volt olyan erős, hogy saját templomot építsen magának. A hívek a környező településekre és Rozsnyóra jártak misékre és istentiszteletekre egészen 1997-ig.
„A templom megépítésének gondolata a 90-es években valósult meg. Cházár András szülőháza egykor katolikus iskola és tanítólakás volt, amely a hetvenes években megszűnt iskola után könyvtár lett, és ifjúsági klub is működött benne, majd kihasználatlanul állt. A rendszerváltás után a község újra önálló lett, és az élet erőre kapott. Hamarosan új kultúrház, majd ravatalozó épült, és ekkor jött az ötlet, hogy legyen templom is a községben” – nyilatkozta a Felvidek.ma-nak Tisza István, a jólészi római katolikus egyházközség kurátora.
Van mire és kire emlékezni
A gyűjtést és a templom építésének megszervezését 1994 táján kezdték meg, 1995-ben pedig Cházár András szülőházának átalakítása vette kezdetét. Két évig tartó munka után 1997-ben szentelték fel a templomot, mely azóta új haranggal és harangtoronnyal gyarapodott. Az épület másik részében Császár András-emlékszobát alakítottak ki, így adózva az elesettek, fogyatékosok szószólója emlékének.
„Templomunk felszentelésének huszadik évfordulóját ünnepeltük ma. Ez alkalomból szerveztük meg ezt a kis ünnepséget, amelyre meghívtuk dr. Beer Miklóst, a váci egyházmegye megyés püspökét is. A felszenteléskor is a váci megyés püspök és az akkori rozsnyói püspök volt jelen. A rendezvényünkkel szerettük volna megszólítani azokat az embereket, akik egykor kezdeményezték, majd részt vettek a templom építésében, illetve szerettünk volna megemlékezni azokról is, akik ma már nem lehetnek közöttünk, azonban nagyon sokat tettek azért, hogy ez a templom felépüljön” – tudtuk meg Zagiba Tibortól, a Cházár András Polgári Társulás elnökétől.
Cházár András 1745. június 5-én született Jólészen, elszegényedett nemesi család gyermekeként. Az ügyvéd, táblabíró, megyei főjegyző, jogi író kezdeményezésére és szervező munkájának eredményeként az első magyar gyógypedagógiai intézmény, a váci Siketek Nevelőháza 1802-ben nyithatta meg kapuit.
Fontos, hogy az ilyen tevékenységeket Felvidéken is felkaroljuk
A váciak ennek kapcsán szívükhöz közelinek érzik Jólészt. A templom felépítésekor bekapcsolódtak a gyűjtésbe is. A jólésziek Váctól nagy erkölcsi és anyagi támogatást kaptak ezekben az időkben. A tovabbiakban is segítették törekvéseiket. A később megépült harangtoronyban megszólaló harang Vác város ajándéka.
A magyarországi vendégek között jelen volt Szabó István, Pest Megye Közgyűlésének elnöke is, aki elmondta: „Vác Pest megye egyik fontos települése. Itt található a Cházár András Intézet. Alelnökként 2009-től a szociális ágazatnak voltam a felelőse, így szinte napi kapcsolatban voltam az intézménnyel, annak vezetőjével. Az egyik ismerősöm hívta fel a figyelmemet arra, hogy van egy felvidéki település, Cházár András szülőhelye, ahol a helyiek fontos értékmegőrző tevékenységet folytatnak. Ápolják Cházár András emlékét, létrehoztak egy emlékszobát, benne egy kiállítással, a szülői házát rendbe hozták, templomot alakítottak ki benne. Tavaly voltam itt megnézni ezt a teljesítményt, és nagyon fontosnak ítéltem az itt végzett munkát. Mindezt példaértékűnek tartom, és úgy gondoltam, hogy ezt valamilyen módon jutalmazni kell. Nemcsak a helyi közösség megbecsülése okán, hanem Magyarország számára is fontos, hogy az ilyen tevékenységeket Felvidéken is felkaroljuk, támogassuk és erősítsük.”