Nemrégiben ismét a köztudatba csempészte a Magyar Koalíció Pártja a felvidéki magyar katolikusok árva helyzetét jól bemutató képet, azaz a megfelelő jogkörökkel ellátott magyar püspök hiányát. Nem kellett sokáig várni a reakcióra: a Szlovák Katolikus Püspöki Kar szóvivője, Jozef Kováčik máris ráharapott a témára, és a régi nóta szövegét fújta: Minden tökéletes, minden kitűnően működik!
A Magyar Koalíció Pártja a kezdetektől szorgalmazza, hogy a felvidéki magyar katolikusoknak – akiknek száma több százezer – nevezzenek ki magyarul anyanyelvű felvidéki főpásztort, akinek megfelelő jogköre van az egyházi szolgálat minden területén. Különösen fontosnak tartja a magyar párt a hitélet anyanyelven való megőrzését és az ahhoz kapcsolódó különböző egyházi tanulmányok, iskolák, rendezvények megszervezését magyar nyelven! Csáky Pál, az MKP elnöke több ízben is felhozta a magyar püspök kérdését a Felvidéken, de felszólalása süket fülekre talált.
Két évvel ezelőtt az egyházmegyei felosztás – amelyet sokan neveznek egyházmegyei Trianonnak is – újabb szeg volt a felvidéki magyarok koporsójába. Szalámitaktikával észak-déli irányban felszabdalták az addig egy tömbben élő felvidéki magyar katolikus közösséget. Ezáltal több egyházmegyébe is kerültek magyar nemzetiségű hívek, ahol addig nem voltak vagy csekély számban képviseltették magukat. Most a kevéshez adtak, de még így kevés maradt. Viszont ahhoz elég, hogy ne éljen egy egyházmegyében – a valamikori Pozsony-Nagyszombati Főegyházmegyében – tekintélyes számú magyar katolikus. Több egyházi, társadalmi és civil szervezet is tiltakozott és aláírásokat gyűjtött, akárcsak 1994-ben a magyar püspök ügyében, amelyet a Szentszéknek is elvittek a felvidéki magyarok képviselői, de mindhiába. Minden maradt a régiben!
Míg 2008 februárjáig viszonylag jól működött, hogy Orosch János püspök atya, felvállalva a felvidéki magyar katolikusok szolgálatát, járta a magyar vidékeket is, addig ez az új egyházmegyei felosztás után megváltozott. A határok lezárultak, az addigi magyar nyelvű főpásztori szolgálat helyett több esetben szlovák nyelvű, esetleg a magyart törő lelkipásztorok, főpásztorok prédikációit kell eltűrniük a katolikus híveknek.
Biztató jel volt, hogy a felszabdalt egyházmegyék némelyikébe helynököket neveztek ki, akik a magyar ügyekkel foglalkoznak, de jogkörük eléggé behatárolt. Ez bizony nem elég a lelki táplálék mellett a vallásos élet egyéb területeit is magába ölelő mindennapjaihoz, hiszen a különböző egyházi rendezvények, a kispap- és hitoktatóképzés, a felvidéki magyar egyházi iskolarendszer fenntartása mellett számos olyan megoldatlan kérdés van, amelyet csak egy magyarul értő és magyarul gondolkodó főpásztor tud megbeszélni a papokkal és hívekkel.
A helynökök nem helyettesítik a püspököt! Bár a jelenlegi helyzetben még azt is meg kell köszönnünk, hogy neveztek ki helynököt az egyes egyházmegyék élére , de nyomatékosan le kell szögeznünk, hogy ez nem elég! A felvidéki magyar katolikusok, akik a történelem viharos évszázadaiban mindig kitartottak őseik vallása mellett, megérdemlik, hogy olyan püspököt vagy püspököket kapjanak, aki vér a vérükből! Semmiféle más nemzetet kirekesztő indítása nincs ennek a kérésnek, csupán jogos követelésről van szó a Szlovák Katolikus Püspöki Kar irányába, amely szerv kérésre nevez ki a Szentszék főpásztort Szlovákiában!
A Szlovák Katolikus Püspöki Kar szóvivője talán nem gondolta meg jól szavait, amikor arról beszélt, hogy több püspökük is van a magyar katolikus híveknek. Orosch János mellett, aki már idáig is bizonyította a magyarok iránti jóindulatát, a Rozsnyói egyházmegyében a magyarul kitűnően beszélő Vladimír Filo püspök atyáról is csak hálával szólhat a felvidéki magyar katolikusság. Ők valóban mindent megtesznek a magyar hívekért, bár nemzetiségüket és anyanyelvüket tekintve nem magyarok. A nyugalmazott Tóth Domonkos püspök atya munkássága már csak a bérmálás szentségének kiszolgáltatására korlátozódott. Ján Sokol egykori nagyszombati érsek is tud valamit magyarul, de ő már nem működik magyarok közt püspöki szinten. Rajtuk kívül a pozsonyi és a kassai érsek a miseszöveget alkalomadtán magyarul is felolvassa. Ezzel be is fejeződött a rövidre sikerült lista, amelyen jól láthatjuk, hogy ha mindent beszámítunk, akkor két olyan főpásztor van, aki a magyar híveket szolgálja a nyolc egyházmegyében, amelyből hatban magyar katolikusok is vannak. Nem helytálló tehát az a megállapítás, hogy a felvidéki magyaroknak biztosított minden szinten a főpásztori ellátás.
Egyes szlovák püspökök görcsösen ragaszkodnak saját elképzeléseikhez, és ez rosszallást vált ki több magyar katolikusból is, aki a saját szülőföldjén szeretne magyarul imádkozni, magyar szentmisén részt venni és majdan joggal várja el, hogy sírja felett a pap magyarul mondja ki az Áment!
Megoldás kínálkozik, hiszen a 2008-as egyházmegyei felosztás után Nyílt levelet fogalmazott meg a Pázmaneum Társulás, a Jópásztor Alapítvány és a Mécs László Társulás, amelyben kérelmük mellett a magyar püspök vagy püspökök kinevezésére is megoldást kívánnak az egyházi szabályok és törvények következtetésében. A Nyílt levelet a szlovák püspökök átvették, iktatták és most valamelyik dossziéban sárgulnak lapjai…
A felvidéki magyar katolikusok továbbra is imádkoznak egy tisztalelkű, nem korrupt és ügynökmúlttal nem terhelt magyar főpásztorért, akibe bizalmukat fektethetik papok és hívek, és aki által újra megerősödhet a magyar katolikusság és vele az egész felvidéki magyarság!
Felvidék Ma, Karaffa Attila
