A palóc ember külsőre nézve izmos, erős, edzett, munkabíró. Legjellemzőbb vonása, hogy büszke, önérzetes. Az idegen iránt bizalmatlan, zárkózott, de ha valakit megszeret, annak szívét, lelkét kitárja. Szívós, kitartó a munkában is: amit eltökélt, azt állhatatosan elvégzi. Az öregebbek csöndesek, nyugodtak, ám a fiatalok lobbanékony természetűek, mint általában a magyar ember. Szereti a társaságot, s a farsang, lakodalom, búcsú, disznótor mind jó alkalmak a társas összejövetelre.
Ilyen alkalmakkor – akármerre jártam is a vidéket – fogalmazódott meg, hogy az elmúlt négy év alatt egyre rosszabbá vált a helyzet szülőföldünkön, az általunk lakott Palócföldön. Nálunk a legnagyobb a munkanélküliség. Bosszantó népünk fogyatkozása, a szülőföldről való elköltözés. Hitem szerint ezt megállítani csak munkahelyteremtéssel tudjuk. Állami támogatással ipari parkokat kell létesítenünk, ahová jó minőségű útnak kell vezetnie, hogy külföldi befektető is érkezzen. Szükséges, hogy 15-20 percen belül bármilyen településről elérhető legyen egy gyorsforgalmi út. A hazai kis- és középvállalkozók számára állami támogatást kell kiharcolnunk, lakásokat kell építenünk, s a fiataloknak kedvező jelzáloghiteleket adnunk, hogy a lakáshoz hozzá is jussanak.
Rengeteg a teendőnk, hogy végre itthon otthont teremtsünk! Más ezt nem teszi meg helyettünk! Én jó palóc módjára vállalom ezt a munkát, és megkérem Önt, hogy segítsen ebben. Szavazzon a járásunk – amelynek még sosem volt parlamenti képviselete – és a palóc régió – amely megérett a jobb sorsra – érdekei szerint!
Csúsz Péter
az MKP választási listájának (7-es lista) 9-es sorszámú képviselőjelöltje