A magyar széppróza napja alkalmából Grendel Lajos Bukott angyalok című könyvének pozsonyi bemutatójával nyitotta meg kapuit a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet az új székházában.
A magyar széppróza napját az idén először ünnepeljük, a Magyar Írószövetség ugyanis tavaly év végén kezdeményezte, hogy – amint április 11-ét, József Attila születésnapját a magyar költészet napjaként ünnepeljük, a magyar dráma napja pedig szeptember 21-e, Az ember tragédiája ősbemutatójának dátuma – ezentúl minden évben Kárpát-medence-szerte Jókai Mór születésnapján, február 18-án rendezzék meg a magyar széppróza ünnepét.
A rendezvény résztvevőit Molnár Imre, az intézet igazgatója köszöntötte, aki beszédében elmondta, „Jókai születésnapja azért alkalmas a magyar széppróza napjának a megünneplésére, mert Jókai Mór életműve mind a mai napig a magyar irodalom egyik megkerülhetetlen oszlopa, máig megőrizte jellegzetességét a nemzeti irodalmunkban, hozzájárult történelmi önismeretünk, önazonosságunk megőrzéséhez”.
Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója az új épületben köszöntette a résztvevőket (Fotó: Dunajszky Éva/Felvidék.ma)
Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke köszöntőjében elmondta, társaságuk a magyar széppróza napjának alkalmából több rendezvényt is szervezett más szervezetekkel együttműködve, Dunaszerdahelyen például N. Tóth Anikónak volt egy kiváló előadása a szlovákiai magyar széppróza fejlődéséről. „A széppróza napját azért tartjuk fontosnak, és azért kapcsolódtunk be mi is ebbe a kezdeményezésbe, mert minden ünnep, minden alkalom és lehetőség jót tesz a szépirodalomnak, ha beszélhetünk róla” – mondta Hodossy. Fájlalta viszont, hogy az utóbbi időben mintha elfeledkeztünk volna a minőségi irodalomról, bizonyítja ezt az a tény is, hogy azokról a könyvekről, amelyek jelenleg óriási, akár félmilliós példányszámban is elkelnek a magyar könyvpiacon, tíz-húsz évvel ezelőtt még azt mondtuk volna, hogy senkinek sem kellenek.
Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke (Fotó: Dunajszky Éva/Felvidék.ma)
Grendel Lajos Kossuth-díjas írót a tavaly megjelent regényéről, amelyről korábban már portálunkon is olvashattak ismertetőt, Keserű József irodalomtörténész faggatta, aki azzal indította a beszélgetést, hogy a magyar széppróza napja kapcsán azon gondolkodott, hogyan lehet Jókaitól két lépésben eljutni Grendelig. „Van egy összekötő kapocs Jókai és Grendel közt, mégpedig Mészöly Miklós” – mondta az irodalomtörténész, hozzáfűzve, bár Jókai prózája távol áll Mészölyétől, Mészöly egyszer mégis úgy nyilatkozott, hogy azon írók között, akik hatottak rá, ott volt Jókai is. „Amit Mészöly kiemelt Jókaiban, az az enciklopedikussága, hogy egy olyan fiktív világot tudott teremteni – és erre törekszik a regényében tulajdonképpen Grendel is –, amelynek megvan a maga kötődése bizonyos konkrét tájakhoz, konkrét történelmi helyzetekhez, konkrét helyekhez” – fogalmazott Keserű. „Ami Mészölynél és Grendelnél is vélhetően nagyon fontos, az például a történelemhez való kicsit másfajta viszony, illetve a történelemről való beszédnek egyfajta ironikus jellege. Grendel Lajos a korai írói pályáján legalábbis szakítani látszott a kisebbségi történelemnek egyfajta tragizáló beszédmódjával, és sokkal inkább ironikus módon láttatta azt, ami egyáltalán nem jelenti a súlyos történelmi traumák elbagatellizálását” – fogalmazott az irodalomtörténész, aki szerint a mai Grendel iróniája egy kicsit másképpen működik már, mint a korai regényekben.
A magyar széppróza napjának pozsonyi megünneplésén résztvevő közönség (Fotó: Dunajszky Éva/Felvidék.ma)
Ami még Grendel írásmódját összeköti Mészöllyel, az a példázatosságnak egyfajta korlátozott jellege, mondta. Mindig ott forognak Grendel Lajos regényeiben az erkölcsi kérdésfeltevések, mi a jó, mi a rossz, megragadható-e az igazság, mi a helyes cselekvés kritériuma, és ezekkel kapcsolatban bizonyos viszonylagosság is megjelenik Grendel könyvében, azaz hogy bizonyos dolgok innen úgy, onnan meg amúgy néznek ki, véli az irodalomtörténész.
A Bukott angyalok is nagy horderejű kérdéseket vet fel, ezek egyike, hogy mit lehet kezdeni a múlttal, vagy hogy megismerhető-e a másik ember, maradhatunk-e teljesen semlegesek… A kérdésekre a regény nem ad konkrét választ. Grendel szerint a Bukott angyalok nem ad objektív valóságképet, hanem többféle valóságképet vet fel, amelyekből az olvasónak kell összeraknia a választ vagy a válaszokat a felvetett kérdésekre.
A Bukott angyalokat már a megjelenése előtt nagy érdeklődés övezte, elég rövid időn belül el is fogyott, és a legtöbb helyen jelenleg sem kapható. Az író szerint azonban jó hír, hogy ígérete van a kiadótól arra, hogy március végéig újra megjelenik és megvásárolható lesz a könyv. Mint mondta, jelenleg új könyvön nem dolgozik, az év végén viszont megjelenik irodalomtörténetének (A modern magyar irodalom története) második kibővített kiadása, amely új szerzőket is tartalmaz majd.
