Magyarországon 1608-tól 1944-ig – a jelentősebb és politikailag fejlettebb európai országokhoz hasonlóan – kétkamarás parlament volt. 1944 előtt a Parlament Alsóházában voltak a pártok, a Felsőházában pedig az egyházak vezetői, a legfontosabb a szakmai és közéleti személyiségek, valamint az oktatás és a gazdaság meghatározó intézményvezetői.
Ekkor a felsőházi helyeket főleg méltóság és hivatali rang alapján töltötték fel, de az összetételben még a Horthy-idők végére jelentős változás történt. A korporációs elv és elitista stílus lassan csökkent. Általános vélemény, hogy az akkori idők Felsőháza mindig megfontolt és mértéktartó volt, működésével igyekezett lehetőleg jó irányba terelni a hazai politikát a legkritikusabb időkben is.
1990-ben mód lett volna a kétkamarás Parlament visszaállítására, de a pártok nem akarták a döntéseiket minősítő és bizonyos szintig korlátozó Felsőházat. Mára azonban igazolódott, hogy az egykamarás magyar országgyűlés az elmúlt 20 évben nem képviselte hatékonyan a magyar nemzetet. Indokolja ezt, hogy a 10 új uniós tag közül Magyarországon legnagyobb az államadósság, és a lakosság bére Magyarországon marad el leginkább a teljesítményhez mérten.
Mára belátható, hogy – az európai államok nagy részéhez hasonlóan – Magyarországon is szükség van a Felsőházra. Az összetételben mintául szolgálhatnak a magyar hagyomány mellett azok a sikeres európai államok, melyekben a társadalom megelégedésére működnek felsőházak. (pl. Norvégia, Szlovénia)
A Felsőház a demokráciát erősíti, azt teljesebbé teszi. A felsőházi tagok szakmai tudásukkal és tapasztalatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy átgondoltabb, ellenőrzöttebb törvények szülessenek. Ez a kontroll is hiányzott az elmúlt 20 évben a Parlamentben Magyarországon.
A Magyarok Szövetsége szorgalmazza, hogy Magyarországon újra legyen kétkamarás Parlament. Ehhez – a hazai közvéleménynek mintául kínálva – az általa szerkesztett – de a történeti alkotmány elveire épülő – új alaptörvényen belül, külön fejezetben taglalja Felsőház összetételét. Megjelöli, hogy az ország jelenlegi helyzetének és a nemzet igényének megfelelően milyen intézmények és hivatalok vezetőit, valamint ismert közéleti személyeket lát megfelelőnek felsőházi tagnak. Kiemelt szerepkört gondol az egyházak vezetőinek, az önkormányzatok képviseletének, a szakszervezeteknek, a szakmai és civil szervezeteknek.
Ám ahhoz, hogy a Felsőház tagjai jól szerepeljenek a Parlamentben, még a Parlamenten kívül keresni kell egymással a kapcsolatot. Ennek elősegítéséhez a Magyarok Szövetsége létrehozta a Felsőházi Szövetséget, melyben a leendő felsőházi tagok együttműködést alakíthatnak egymást közt és közösen követelhetik a joghagyomány követését, hogy kétkamarás Parlament legyen újra Magyarországon.
A Magyarok Szövetsége 2010 augusztus 13-15 között a – székesfehérvári Törvénylátó Napok utódaként jelentkező – Magyarok Országos Gyűlésén, Kunszentmiklóson (Bösztörpusztán) egy fórumot szervez, melyre várja a felsőházi tagságra hivatott és oda bejutni kívánó intézmények és személyek jelentkezését. Ha ott egyezségre jutnak, annak híre jelentősen előmozdítja majd, hogy felgyorsuljon Magyarországon a Felsőház visszaállítása.
Magyarok Szövetsége
