Tizenhatodik alkalommal szervezte meg a Nyitra és Vidéke Célalap gyermektáborát Alsóbodokon július 9-e és 13-a között. Ugyanezen a héten, ugyanott kézművestábort is tartottak, amelynek szintén többéves hagyománya van, ugyanis 2012-től évente megszervezik a kézművesek táborát is.
A zoboralji gyermekek az egy hét alatt játszottak, ismerkedtek az ősi hagyományokkal és múltunk dicső és kevésbé dicső múltjába is betekintést nyertek, köszönhetően annak, hogy a tábor helyszínén, a rancson számos emlékmű található, mindez mellett a Szent kereszt felmagasztalása kápolnát és az Esterházy János emlékmúzeumot is megtekintették.
Tóth Klára, a Nyitra és Vidéke Célalap ügyvezetője a táborozóknak elmondta, fontos, hogy büszkék legyünk történelmünkre.
Apponyi Geraldine emlékművénél a fiatalok megtudhatták: a Zoboraljáról származó grófnő az albán király feleségeként vált közismertté. Az emléktáblát a királyné születésének századik évfordulóján emelték.
Széchenyi István emlékművénél a gróf életútját ismerték meg a gyerekek. Majd a millenniumi emlékmű másánál a turulmadárról, és az első világháborús eseményekről szólt a tábor vezetője.
A Vas Turulnál, amely szintén Alsóbodokon látható, ugyancsak a múltról esett szó. Az eredeti Vas Turult 1915-ben állították fel – ahogy más városokban, így – Nyitrán is, ez az áldozatkészség szobra volt, hiszen a lakosok szeget vásárolhattak, amelyet abba a fába ütöttek, amelyen a turul volt látható.
A bevételt a háborúban elesett hősök árvái és özvegyei között osztották szét.
A táborozók megnézték az Esterházy János emlékmúzeumot is. Tóth Klára itt Esterházy János életéről, nagyságáról szólt, kiemelve: a szent életű, Zoboraljáról származó politikus a hitéért és a magyarságáért áldozta életét.
Az Esterházy János emlékére 2012-ben felszentelt keresztútnál az egyes állomások jelentőségéről beszéltek, a Szent kereszt felmagasztalása kápolnánál a szenthely építését részletezték.
A táborozók itt megemlékeztek Esterházy János mártírról, akinek hamvait tavaly szeptemberben hozták haza a Zoboraljára és Paulisz Boldizsárról is, aki a kápolnát építette, és nemrégiben adta vissza lelkét a teremtőjének.
A gyermektábor mellett a hagyományőrzők is táboroztak, akik ezúttal a csipkeverést tanulhatták meg Baisová Púchovsky Zsuzsa vezetésével.
A csipkeverés a zoboralji ősi népi minták szerves része. A blúzokon, ingeken, terítőkön, lepedőkön is megjelent. A táborban pogrányi, gesztei, gímesi és nagycétényi résztvevők sajátították el a csipkeverés alapjait, a zoboralji hímzési technikákat, illetve fejlesztették tovább tudományukat azok, akik már korábban is kézműveskedtek.
A Zoboralján nagy hagyománya van a hímzésnek és csipkekészítésnek, a népi viseleteknek szerves része volt, néhány évvel ezelőtt több asszony összefogásával újra elkezdték megvarrni a viseleteket és a régi hagyományos mintákat is újra varrják.
Mindkét tábor pénteken ért véget, és mindkét rendezvény a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.