Két egymást követő, tematikailag összefüggő esemény került megrendezésre július 25-én Dél-Komáromban és Brigetioban (Szőny). Nyílt nap a légiótáborban címmel lehetőség nyílt a brigetioi régészeti feltárás megtekintésére dr. Bartus Dávid ásatásvezető régész, az ELTE BTK dékánhelyettese vezetésével.
Ezt követően kiállítás nyílt a dél-komáromi Klapka György Múzeum épületében, ahol Búzás Gergely régész, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója és Gróf Péter régész tartottak szakmai bemutatót A római kor utolsó évszázada a Dunakanyarban címmel. A rendezvények házigazdája Számadó Emese régész, a Klapka György Múzeum igazgatója volt.
Az ásatás látogatói (Fotó: Klemen Terézia/Felvidék.ma)
Miért van jelentőségük ezeknek a feltárásoknak, mit kell tudnunk az ókori római jelenlétről?
Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy Pannóniát elsősorban közlekedési útvonalai és a Duna nyújtotta védelmi lehetőség miatt hódították meg a rómaiak Kr. u. az I. században, s a II. századi germán háborúk után élte fénykorát, amikor területén jelentős katonai erő állomásozott. A limes (birodalom határa) kiépülésével katonai táborok, s mellettük városok alakultak ki a Duna vonalán, mint Vindobona (Bécs), Aquincum (Óbuda), Carnuntum Petronell (Bad Deutsch Altenburg), valamint Brigetio (Szőny). Ezek a városok voltak a Pannónia tartományban állomásoztatott négy légió állomáshelyei.
Dr. Bartus Dávidtól azt is megtudtuk, hogy az egész Római Birodalom területén 30 ilyen légió volt, s ezeknek 30 helyen kőből épített táborhelyük volt, így alakult ki a légiósok tábora, s a többi településhez hasonlóan a brigetioi is hármas tagozódású volt: a légiótábor, a mellette fekvő katonaváros és a polgárváros alkottak egy egységet. Mindkét városrészben egy-egy amfiteátrum biztosította a katonák és a polgárok szórakozását.
Brigetio fennállásának ideje alatt közel 80-90 ezer katona fordulhatott meg itt. Brigetio még arról is nevezetes volt, hogy itt halt meg 375. november 17-én Valentinianus császár, aki az akkor már hanyatló birodalmat szerette volna katonailag megerősíteni.
A látogatóközpont látványterve (Fotó: Klemen Terézia/Felvidék.ma)
Betekintést kaptunk az itt folyó ásatások történetébe, az értékes leletekbe, a fürdő kialakításába és talán hihetetlennek tűnik, de 60 méter hosszan egy szennyvízelvezető csatorna is épségben maradt a mostanában szemétlerakó helyként használt terület alatt. Az ásatások Szőnyben nagyon későn kezdődtek el, először az 1920-as években, majd később 1992-ben, s most ismét újult erővel 2014 őszétől az árvízvédelmi gátak kiépítését megelőzően.
Szinte hihetetlen, de az ókori római város házaiban, épületeiben találunk padlófűtést és falfűtést, gyönyörű mozaikkal kirakott padlóburkolatokat és freskókat. A falak téglái olyan jó állapotban maradtak meg, hogy láthatóak a pecsétek, hiszen ugyanúgy pecsétet raktak rájuk, mint manapság. A város vezetősége jelenleg azon dolgozik, hogy a területet az UNESCO Világörökség részévé nyilvánítsák, valamint egy modern, látványos látogatóközpont terveire is nyújtottak be pályázatot.
Kötelességünk, hogy múltunkkal megismertessük a következő generációkat, és ezeket a területeket megóvjuk, megőrizzük számukra.
