Miután kiderült, hogy nem sikerült bejutnia a választás második fordulójába, Štefan Harabin a TA3 műsorvezetőjének arra a kérdésére, mik a további tervei, azt válaszolta, készül a következő köztársaságielnök-választásra. Arra, hogy az csak öt év múlva esedékes, visszakérdezett, vajon a műsorvezető biztos-e ebben.
Hogy mire is gondolt voltaképpen, az kiderül abból a Facebook-on közzétett felhívásából, melyben arra szólít fel mindenkit, hogy az idő rövidségére való tekintettel mielőbb értesítsék őt azokról a körülményekről, melyek a választások esetleges törvénytelenségére utalhatnak.
Harabin már a választás éjszakáján utalt arra, hogy panaszt tesz a választások törvényességét illetően. Mint ismeretes, amennyiben valakinek kétségei vannak a választások törvényességére vonatkozóan, a választásokat követő tíz napon belül tehet panaszt, melynek jogosságáról az Alkotmánybíróság plénuma dönt. Mindez azonban komoly akadályba ütközik, ugyanis az Alkotmánybíróság február 16-tól mindössze négy alkotmánybíróval, korlátozottan működik. A plénum rendes működéséhez legalább hét bíróra lenne szükség, akiknek ráadásul egységes döntést kéne hozniuk.
„A választási eredmények manipulálásának gyanúja miatt kérek mindenkit, aki gyanús körülményeket észlelt a választások idején a szavazólapok, a választási bizottságok összetétele vagy bármilyen egyéb körülmény kapcsán, hogy ezt tudassák velem, lehetőleg bizonyítékokkal együtt, esetleg közjegyzőnél hitelesített vallomásokkal alátámasztva. Egyúttal felkérném a választási bizottságok tagjait is, jelezzék, amennyiben gyanúsan nagy számú választási igazolvánnyal rendelkező, nem az állandó lakhelyükön szavazó személyt regisztráltak, mert itt lehetett szó választási csalásról. Az idő rövidségére való tekintettel gyors reagálást várok, mivel csak néhány nap van hátra” – olvasható hivatalos Facebook-bejegyzésében.
A panaszról viszont nemcsak nem volna, aki az Alkotmánybíróságon döntsön, de az túllépné a határozathozatal törvényben megszabott határidejét is, s ebben az esetben más jelöltek is panaszt emelhetnének. A választás eredményét azonban csak komoly törvénysértés esetén nyilváníthatná érvénytelenné a bíróság.
Az alkotmánybírák ismételt választása március végén esedékes, viszont a választások eredményét annak lezajlását követő tíz napon belül lehet megtámadni, tehát legkésőbb március 26-ig, a parlament ülésének kezdetéig.
Az Alkotmánybíróság plénuma működésképtelen, a törvényes határidő betarthatatlan, ez pedig válsághelyzetet eredményez. Az új elnök tehát minden körülmények között funkcióba kerül. Az Alkotmánybíróságnak a választások érvénytelenségéről hozott esetleges utólagos döntése esetén a választást megismételnék. Erre azonban csak komoly törvénytelenség bebizonyosodása esetén kerülne sor, mely olyan értelemben befolyásolná az eredményt, hogy a panaszt tévő jelölt a választás győztese lehetett volna. Panasztételre vonatkozó szándékát Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság bírája nem erősítette meg, de nem is cáfolta, egyedüli biztos tény, hogy ezidáig nem élt ezzel a lehetőséggel.
Hogy mindettől valóban vár-e valamilyen eredményt, az kétséges, de ismerve a reakcióit, ha mást nem is, de legalább zavart kelt az ellenfél soraiban…
(TASR/Felvidék.ma)
