Az uniós pénzügyminiszterek kétnapos informális gödöllői tanácskozásán a központi téma a portugál pénzügyi támogatási csomag, és ezzel összefüggésben az európai államok adósságainak kezelése volt.
Olli Rehn, az Európai Unió (EU) gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős biztosa az államadósságok leküzdése érdekében szükséges strukturális reformokat szorgalmazta a tanácskozáson. Elmondta: a Portugáliának szánt pénzügyi támogatási program feltételeinek egyeztetését haladéktalanul és ütemesen elkezdik, mert ezzel az egész unió pénzügyi stabilitását kívánja megőrizni az Európai Bizottság. Anders Borg svéd pénzügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy valamennyi uniós tagállam beszáll Portugália megsegítésébe, beleértve az euróövezeten kívüli országokat is, a „jelentős anyagi támogatásért” cserébe pedig „legitim elvárásokat” támaszthatnak.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint „egyértelmű, világos szabályok érvényesülnek”, amelyek alapján „az uniós és az euróövezeti tagországok segítségére szoruló államoknak a támogatásért cserébe jelentős mértékben csökkenteniük kell a hiányukat, hiszen éppen a hiány miatt van szükségük segítségre.”
Az ECOFIN ülésén elfogadott javaslat szerint május közepére készülhet el a pénzügyi csomag, Portugáliának 80 milliárd eurót adhat össze az EU és az IMF. Az összeg mintegy kétharmadát az Európai Unió, egyharmadát pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vállalja. A hitelezők pártpolitikai konszenzuson alapuló strukturális reformokat, privatizációt és 3 százalék alatti hiányt várnak el Lisszabontól. A csomag tartalmának végrehajtása a június eleji portugáliai országos parlamenti választások után kezdődhet el.
Olli Rehn uniós biztos emlékeztetett arra, hogy a világgazdaságot számos bizonytalan tényező uralja. Ezek között említette a Közel-Kelet és Észak-Afrika államainak problémáit, a nyersanyag és élelmiszerárak emelkedését, és ezzel összefüggésben rámutatott: ugyan az európai gazdaság kezd magára találni, de még számos bizonytalanság övezi például az államadósságok jövőbeni alakulását.
Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke az államháztartások rendbetételét, a strukturális reformokat tartja nagyon fontosnak, mert nélkülük az egyes államok nem tudják kihasználni növekedési potenciáljuk. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi a véleményük az európai szakszervezetek budapesti megmozdulásával kapcsolatban, az EKB elnöke és az uniós biztos egybehangzóan azt mondták: a szakszervezeteket fontos szociális partnereknek tekintik és folyamatos párbeszédet folytatnak az európai szakszervezetek vezetőivel.
Trichet arról is szólt, hogy az euróövezet 17 országának 331 millió lakosa érdekében történik az infláció csökkentése, kordában tartása, emellett az eurózóna megteremtése óta, annak országaiban, 14 millió új munkahelyet hoztak létre.
Matolcsy György magyar nemzetgazdasági miniszter szerint az ECOFIN ülés egyik fontos üzenete, hogy a válság még nem ért teljesen véget, a másik üzenet, hogy minden tagállamnak végre kell hajtania a strukturális reformokat, amit az ülés meghívott előadója, Ángel Gurría OECD-főtitkár is hangsúlyozott.
John Lipsky, az IMF vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a bankok kulcsszerepet töltenek be a gazdasági életben, ezért veszélyes, hogy egyes bankok helyzete gyenge. Matolcsy György megerősítette: nagyon erős banki stresszteszten kell átesniük a bankoknak. Az ECOFIN egyetértett az IMF vezérigazgató-helyettesével abban is, hogy globális méretekben is figyelni kell a bankrendszer turbulenciájára, mert az visszavetheti a világgazdaság fejlődését.
Az OECD által készített gazdasági növekedést célzó tanulmányt az IMF tavaszi közgyűlése is tárgyalja, mert elemezni szükséges azokat a gazdasági és pénzügyi kockázatokat, s itt elsősorban az államadósággal kapcsolatos kérdésekről, illetve a banki stressztesztekről van szó, amelyek a világgazdaság hosszabb távú fejlődését veszélyeztetik. Az ECOFIN ülésén elhangzottak alapján leszűrhető, hogy a gazdasági és pénzügyi válságnak az Európai Unióban és a világban még nincs vége, a gazdaságban jelentős kockázatok, bizonytalanságok és egyensúlytalanságok vannak, a bankrendszer még sérülékeny, az energia- és élelmiszerárak alakulása további bizonytalanságot jelent – hangsúlyozta a magyar nemzetgazdasági miniszter.
Németország jegybanki elnöke, Axel Weber Gödöllőn azt mondta: a német gazdaság teljesítménye már az idén elérheti a válság előtti szintet, míg az euróövezet egésze csak jövőre jut túl a krízisen. Úgy vélte, az Európai Unió legnagyobb nemzetgazdasága várhatóan 2011 utolsó hónapjaiban éri el a 2008-ban elmélyült világgazdasági válság előtti szintet, a tizenhetek együttes teljesítménye viszont csak 2012 végére. A gyors növekedés azonban az inflációt is felhajthatja, a fogyasztói árak emelkedésének mértéke az idén megközelítheti a 3 százalékot, Németország így ebből a szempontból rosszabbul áll majd, mind az euróövezet egésze.
