Pozitív fejleménynek számít, hogy világviszonylatban megállt a dohányzók számának gyarapodása, állapította meg a WHO, ami arra enged következtetni, hogy a dohányzásellenes kampány végre eredményesnek mutatkozik. Ugyancsak kedvező hír, hogy első alkalommal csökkent a férfiak körében a dohányosok száma.
„A dohányzó férfiak számának csökkenése kedvező fordulatot jelent a dohányzás elleni küzdelemben. Sok éven keresztül tapasztaltuk, hogy egyre több a dohányzó férfi, ezzel szemben most először tapasztalható a számuk csökkenése, talán azért is, mert a kormányok határozottabb lépéseket tesznek a dohányiparral szemben“ – állapította meg a WHO vezérigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus. Hozzátette, hogy a WHO együttműködik a kormányokkal annak érdekében, hogy ez a kedvező irány fenntartható legyen.
Az utóbbi két évtizedben világszerte 60 millióval csökkent a dohányzók száma. Míg 2000-ben közel 1,4 milliárd ember dohányzott, tavaly már „csak“ 1,33 milliárd. A kedvező fejlődéshez kezdetben a nők járultak hozzá, húsz év alatt megközelítőleg 100 millió nő hagyta abban a dohányzást, ugyanebben az időszakban azonban a dohányzó férfiak száma több mint 40 millióval emelkedett meg.
Jelenleg a dohányzók több mint 80 százaléka férfi, de jó hírnek számít, hogy az erősebb nem képviselői is kezdenek tudatára ébredni a dohányzás káros voltának. A egészségügyi világszervezet feltételezi, hogy a dohányzásnak hódoló férfiak száma 2025-re a jelenlegi trendnek megfelelően 5 millióval csökkenhet. A dohányzó nők és férfiak összlétszáma tekintetében 37 milliós csökkenéssel számolnak. A legtöbb dohányos Délkelet-Ázsiában van, ahol a lakosság 45 százaléka hódol e káros szenvedélynek.
A dohányzás világszerte a leginkább megelőzhető haláloknak számít, ennek ellenére a WHO adatai szerint évente 8 millió idő előtti elhalálozáshoz vezet, s ami még elkeserítőbb, ebből 1,2 millióan passzív dohányosok.
A legtöbb dohányzásból adódó halálesetet a szegény országokban jegyzik, ahol a dohányipar a legrámenősebb kampányt folytatja. Szlovákia-szerte a népesség 23 százaléka dohányzik, az Európai Unió átlaga ebben a tekintetben 26 százalék. A férfiak 29 és a nők 13 százaléka hódol rendszeresen ennek a káros szenvedélynek.
A dohányos számos káros tényezőnek, betegségnek teszi ki magát. A dohányfüst többféle egészségre káros anyagot tartalmaz, melyek összefüggésbe hozhatóak a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásával: kátrányt, szén-monoxidot, nikotint, policiklikus szénhidrogéneket, nitrózaminokat, ciánhidrogént, radioaktív poloniumot, arzént, hogy csak néhányat említsünk…
A köztudottan a dohányzással összefüggésbe hozható tüdőrák mellett a koszorúér-betegségek rizikótényezője, a húgyhólyag-, vese-, gége-, szájüregi, nyelőcső-, gyomor- és hasnyálmirigy-daganatok kialakulása is összefüggésben van a dohányzással. Tudni kell, hogy a tüdőrákban szenvedő páciensek 90-95 százaléka dohányos. A tüdőbetegségek közül a krónikus bronchitis és tüdőtágulás, s asztma kialakulási esélye is nagy mértékben nő a dohányzás hatására.
A dohányzásnak a dohányzó emberre gyakorolt káros hatásait, a szenvedéllyel összefüggésben kialakuló betegségeket hosszan sorolhatnánk, de van itt egy komoly erkölcsi aggályokat felvető további körülmény is.
A dohányzás káros voltát súlyosbítja, hogy nem csak magát a dohányzót betegíti meg. A mások káros szenvedélyének kitett személyekre a passzív módon szívott dohányfüst kétszer olyan veszélyes, mint magára a dohányzó emberre, mivel a mellékfüst még nagyobb arányban tartalmaz káros anyagokat, mint az úgynevezett főfüst, melyet a dohányos maga lélegez be.
A dohányzás elleni egészségügyi felvilágosító kampány tehát több mint fontos a szenvedélynek hódolók és az annak káros hatásait passzívan elszenvedők számára is…
(Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
