A londoni parlament toronyórájának világhíres harangja, a Big Ben hangjával búcsúzott az Európai Uniótól az Egyesült Királyság – igaz, hogy a harangjáték felvételről szólt. Skóciai és észak-írországi EU-párti politikusok ugyanakkor a Brexit utáni első nyilatkozataikban felvetették hazájuk elszakadásnak és újbóli EU-csatlakozásának lehetőségét.
A brit kormány nem tervezte a jelenleg teljes felújítás alatt álló óra- és harangszerkezet üzembe helyezését a kilépés napjára. A 161 éves szerkezetet – amelynek harangjátéka legalább olyan híres, mint maga az óra -, valamint az órának és a harangnak otthont nyújtó, jelenleg teljesen felállványozott Erzsébet-tornyot 29 millió fontos (11,5 milliárd forintos) költségvetéssel négy évig tartó rekonstrukciónak vetik alá. A munkálatok várhatóan 2021 tavaszáig tartanak.
Boris Johnson miniszterelnök a BBC televíziónak nyilatkozva a minap elmondta, hogy 500 ezer fontba kerülne a Big Ben soron kívüli megszólaltatása a Brexit pillanatában. Ezután állampolgári kezdeményezés indult a pénz összegyűjtésére közösségi finanszírozás formájában, de a Big Ben végül nem szólalt meg pénteken brit idő szerint 23 órakor,
közép-európai idő szerint éjfélkor, amikor az Egyesült Királyság 47 év és egy hónap tagság után kilépett az Európai Unióból.
A harangjáték azonban így sem maradt el: péntek éjjel egy visszaszámláló digitális órát vetítettek a kormányfői hivatalnak otthont nyújtó Downing Street falaira, majd a Brexit pillanatában ezt felváltotta a Big Ben vetített képe, amelyet az óra harangjának tizenegy kongatása kísért, felvételről. Utána a brit lobogó stilizált képét vetítették a Downing Street falára.
Péntek éjjel a legradikálisabb brit EU-ellenes erő, a Nigel Farage vezette Brexit Párt több ezer híve ünnepelte Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból a londoni parlament előtti téren.
A skót nagyvárosokban ugyanakkor gyertyás virrasztást tartottak a Brexit éjszakáján EU-párti demonstrálók, emlékeztetve arra, hogy Skóciában a nagy többség elvetette a Brexitet.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője azóta számos nyilatkozatában kijelentette, hogy újabb függetlenségi népszavazásra van szükség, mert Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kirángassa” az EU-ból. A skót függetlenségről 2014-ben – vagyis két évvel a brit EU-népszavazás előtt – már tartottak egy népszavazást, a résztvevők 55 százaléka azonban arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.
Ian Blackford, az SNP londoni alsóházi frakciójának vezetője szombat hajnali nyilatkozatában úgy fogalmazott:
a Brexit után megszűnt létezni az az Egyesült Királyság, amelynek a skótok 2014-ben még tagjai akartak maradni.
Blackford kijelentette: szerte Skóciában szomorúság és düh fogadta az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, és Skócia „ezt nem fogja annyiban hagyni”. Hozzátette: az újabb függetlenségi referendum megnyitja Skócia számára az Európai Unióba visszavezető utat. Ugyanígy vélekedett minapi nyilatkozatában Nicola Sturgeon is. A skót miniszterelnök a BBC televíziónak azt mondta: meggyőződése, hogy Skócia független országként viszonylag rövid idő alatt visszaléphetne az Európai Unióba.
Boris Johnson azonban nemrégiben hivatalosan közölte, hogy London nem járul hozzá az újabb skót függetlenségi népszavazás kiírásához. Michelle O’Neill, az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin alelnöke és észak-írországi tagozatának vezetője szombati Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott: a Brexit miatt új lendületet kapott az ír sziget egyesítése, a változások dinamikája is ebbe az irányba mutat, és „megteremthetjük az új, egyesült Írországot az Európai Unión belül”. Észak-Írországban a választók 55,8 százaléka a bennmaradásra voksolt a 2016-os EU-népszavazáson.
Átalakulnak az uniós parlamenti erőviszonyok a képviselőhelyek újraosztásával
Átalakulnak az európai uniós parlamenti erőviszonyok az eddig az Egyesült Királysághoz tartozó képviselőhelyek újraosztásával – mondta Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője szombaton az M1 aktuális csatornán.
Hozzátette:
a belső arányok megváltoztak, mivel a jobboldali frakciócsoportok, az Európai Néppárt és az Identitás és Demokrácia „kicsit jobban” jártak az újraelosztással.
Elmondta: az Egyesült Királyságnak 73 képviselője volt, 46-ot később belépő államoknak tartanak fenn, és 27-et 14 tagország között újraosztottak, amelyből a legtöbbet, 5-5 helyet a franciák és a spanyolok kapták.
Kiemelte:
a Brexit után maradtak olyan tartalmi és politikai kérdések, amelyeket nehéz lesz megválaszolni a pénteki kilépést követő, december 31-ig tartó átmeneti időszakban.
Az átmeneti időszak számos erőpróbát tartogat még, főképp mivel a soros, horvát elnökség idején – június 31-ig – nem biztos, hogy történnek előrelépések – mondta. Az unióban mindenki arra vár, hogy 2020 második felében, a német elnökség alatt rendeződhetnek a kilépés részletei és olyan fontos kérdések, mint az új költségvetés – fűzte hozzá Tóth Erik.