A Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek vezetői Budapesten találkoztak prof. dr. Kásler Miklóssal, az emberi erőforrások miniszterével. A Felvidékről Gubík László, a VIA NOVA és a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke kapott meghívást. A találkozó kapcsán a megvitatott témákról beszélgettünk.
Mi volt a találkozó apropója?
Kárpát-medencei partnereinkkel időnként találkozunk vezető politikusok jelenlétében is. Most az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség kezdeményezésére Kásler miniszter úr fogadott bennünket. Az apropót a világjárvány okozta helyzet adta, amely sok negatívuma mellett lehetőséget kínált életünk számos oldalának újragondolására is. A találkozón arra kerestük a választ, hogyan tudunk egyfajta lelki megújulást elérni, lendületet adni az ifjúsági közösségeknek.
Milyen témákat érintettek a megbeszélésen?
Az erdélyi, a kárpátaljai és a felvidéki aktuálpolitikai helyzet elemzésén túl egy jövőképet kínáló társadalmi program megfogalmazását és a közéleti pályára készülő fiatalok megfelelő értékrenddel és szakképesítéssel való felvértezését tartotta legfontosabbnak a miniszter úr.
A magyarság magatartás és hitvallás kérdése is, azt pedig csak felkészült szellemű fiatalok tudják a közeljövőben megfelelően képviselni.
Meggyőződésem, hogy ez a magyar jövő kulcsa a határon túli területeken.
A felvidéki szervezetekről milyen információkat osztott meg a miniszter úrral?
Bemutattam a Szövetség a Közös Célokért, a Via Nova és az Esterházy Akadémia együttműködésére épülő intézményszövetség tervét, a társadalom peremén élők felkarolását célzó Esterházy Lujza-programot és meghívtam a szeptemberi közéleti szabadegyetemre Martosra. Örült Duray Miklós üdvözletének, hiszen régi barátság köti őt a szövetség tiszteletbeli elnökéhez.
Milyennek találja a Kárpát-medencei országok ifjúságának helyzetét a hallottak alapján?
Jól ismerjük egymás örömeit és gondjait, hiszen az ifjúságpolitikában 2010 után rendkívül szoros partneri és baráti kapcsolatok alakultak ki a Kárpát-medencében. Sokan azóta meghatározó szerepet vállalnak közösségük életében, parlamenti képviselők, polgármesterek vagy társadalmi szervezetek vezetői, és jó megélni, ahogy az ifjúsági szervezetekből hozott kapcsolatrendszert és tapasztalatokat kamatoztatják. Szükségünk van egymásra, a Kárpát-medencei közösségeknek pedig szükségük van együtt gondolkodó és együtt cselekvő magyar fiatalokra.