Bár az SDKÚ-DS támogatja a szellemi tulajdon védelmét, jelenleg fenntartásai vannak a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodással (ACTA) szemben. „A megállapodás előkészítésének egész folyamata gyanús, mivel a gazdasági miniszteri tanácsnál van előterjesztve… Okunk van feltételezni, hogy ebben a megállapodási javaslatban olyan elemek találhatók, amelyek korlátozzák a véleménynyilvánítási szabadságot az interneten, valamint olyanok is, amelyek a szabad versenyt korlátozzák.” – tájékoztatta a TASR hírügynökséget Ivan Štefanec, az SDKÚ-DS parlamenti képviselője. A szerzői jogok védelmét szerinte a jelenlegi szlovák jogrend módosításával is meg lehetne oldani.
Az SDKÚ-DS azonban, ahogyan a többi parlamenti párt is, jelenleg még csak a párton belüli egyeztetéseken foglalkozik az ACTA-val. Egyértelmű álláspontja nincs az ellenzéki SNS-nek sem. A nemzeti párt alelnökének, Rafael Rafajnak nincs kifogása a szerzői jogok hatékonyabb biztosítása ellen, elismeri azonban, hogy aggódik, mivel ez a jogszabály az internetes szabadság korlátozásához is vezetne. „Az internet egy olyan terület, amely nem tartozik a standard rendszerhez, például a szerzői jogok területén sem. Mihelyst valaki elhelyezi az interneten a saját anyagát, ezzel tulajdonképpen nyilvános vitára bocsátja, természetesen amíg nincs ellátva figyelmeztetéssel az anyag, hogy jogvédett.” – magyarázta Rafaj.
Az ACTA kétségeket kelt az SaS képviselőiben is. A párt azonban jelezte, hogy a megállapodást csak abban az esetben nem támogatja, ha bebizonyosodik a gyanú, hogy korlátozná az alapvető emberi jogokat. „Sem az SaS, sem a Juraj Miškov által vezetett gazdasági minisztérium nem támogat olyasmit, amely az egyén szabadságának korlátozásához vezetne.” – adják tudtul a liberálisok pártjuk honlapján. Bár a gazdasági tárca, mint koordinátor köteles az ACTA-t a kormányülésen előterjeszteni, nem kizárt, hogy maga a gazdasági miniszter nem fogja azt támogatni. A szóban forgó jogszabálynak még át kell esnie a tárcaközi egyeztetésen, a gazdasági minisztérium szóvivője, Daniela Piršelová ezért nem zárta ki annak esélyét sem, hogy ezzel a kérdéssel már nem lesz ideje a választások előtt a kormánynak foglalkozni.
A Most-Híd végső álláspontot csak akkor foglal el a kérdésben, amikor azt a gazdasági tárca előterjeszti a kormányülésen. „Az említett kérdés vita tárgyát fogja képezni nem csak szakmai, de politikai szinten is,” – reagált az ACTA-val kapcsolatos álláspontot tudakoló kérdésre a KDH szóvivője Matej Kováč.
Az Európai Unió 22 országának képviselői a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást január 26-án írták alá Tokióban. A szlovák aláírás azonban még hiányzik az egyezményről, mivel az ACTA-val kapcsolatosan először a kormánynak majd a parlamentnek kell állást foglalnia. „Ez a megállapodás sérti az emberi jogokat és hozzájárul az internet jelentős korlátozásához. A nevébe is belefoglalt hamisítással csak érintőlegesen foglalkozik, miközben gyakran hamisítványnak nevezi a másolatokat nemcsak az utánzatokat.” – kommentálta az egyezményt az Egyszerű Emberek és független személyiségek szóvivője, Iveta Adamová. A Nemzet és Igazságosság Pártja megállapítja, hogy a hamisítás megakadályozása az ACTA-ban, csak az egyezmény valódi céljának leplezésére szolgál, ami nem más, mint az internet totális cenzúrája.
Az ACTA tiltakozó reakciókat váltott ki az interneten is. Ellenzői attól tartanak, hogy a szerzői jogok védelmében folytatott harc valójában az internet cenzúrázásához fog vezetni. A megállapodás ellen legerősebben egy globális hackermozgalom, az Anonymous tiltakozik. Ennek tagja a hétvégén néhány órára elérhetetlenné tették a szlovák kormányhivatal honlapját.
A szóban forgó megállapodás olyan intézkedéseket vezet be a szerzői jogok védelmének ürügyén, ami az Internet tartalmak feletti átfogó beleszólási joggal hatalmazza fel a privát szektort. Az ACTA minden korábbi jogi felügyeletet eltöröl, és lehetővé teszi a szerzői jog tulajdonosoknak, hogy bírósági végzés nélkül követelhessék az általuk kifogásolt tartalmak törlését, az Internet szolgáltatókat pedig jogi úton felelősségre vonhatják, illetve megbüntethetik, amennyiben nem tesznek eleget a felszólításnak. Elvileg egy oldalt azért is törölhetnek, ha egy cég logóját engedély nélkül megjeleníti, vagy csupán egy szerzői joggal védett tartalomra mutató hivatkozást jelenít meg. Az ilyen vétkekért a felhasználók ellen büntető eljárás indulhat, eltilthatják az Internet használatától és még börtönbe is kerülhetnek.
A megállapodás súlyos következményekkel járhat a szólás szabadságára nézve. Az nyilvánvaló, hogy az igazi cél az információ feletti hatalom visszaszerzése, hiszen az internet segítségével egyre több ember botlik bele a globális elit örök bosszúságába: az igazságba.
(Felvidék.ma)
