Silvester Lavrík Csöndes ház című színművének előadásával nyitott újra a Komáromi Jókai Színház. Az egészségügyi rendelkezések szigorú betartása mellett tekinthette meg Holocsy Katalin és Holocsy Krisztina színészi remeklését a darabot fordító Garajszki Margit rendezésében a csökkentett befogadó képességű nézőtéren helyet foglaló közönség.
Gál Tamás színházigazgató a premierközönségnek elmondta, személyesen is hálás azért, hogy annak ellenére, hogy még korántsem mondható problémamentesnek a helyzet, ennek ellenére a közönség fele eljött. „Ezt óriási eredménynek tartom, mert
mindenki azzal riogatott bennünket, hogy ha egyszer majd megnyithatunk, nem lesz ember, aki eljöjjön. Ez azt is bizonyítja, hogy ha majd igazán megnyithatunk, ha igazán eltűnik ez a pandémia, lesz mire építenünk. A háztetőt ugyan elfújta a vihar, elvitte a tornádó, de az alapok és néhány fal is megmaradtak”
– nyilatkozta a Jászai Mari-díjas színművész, színházigazgató.
„Fantasztikus érzés volt, hogy az én rendezésemmel nyitott újra a színház!” – mondja Garajszki Margit dramaturg. – „Nekem egy igazi ünnepnek számított, hogy újra élő, értő, érző nézők előtt játszhattunk, hogy újra megélhettem az »együtt nevetés« élményét! Nem is gondoltam volna, hogy ennyire hiányzott ez a fajta közösségi élmény, amit csak a színház adhat meg. A közönség tapsa, pozitív visszajelzése hatalmas erőt ad a további munkához, borzasztóan hálás vagyok érte!”
„Néhány előadáson már túl vagyunk, ami nagy öröm a számunkra” – erősíti a rendező szavait Holocsy Katalin színésznő, aki a nézőkkel való találkozást a kis herceg és a róka történetéhez hasonlítja.
„Ha tudom, hogy este előadásom lesz és találkozom a közönséggel, már reggel elkezdek örülni, délután tele leszek izgalommal és aggodalommal, majd estére fokozatosan díszbe öltöztetem a szívemet. Remélem, ezzel a nézők is hasonlóan vannak. Főleg ilyen hosszú szünet után még értékesebb a találkozás”
– meséli.
„Bevallom, volt bennem izgalom” – kezdi egy vallomással Holocsy Krisztina, majd azt mondja, nagyon szerencsésnek tartja magát, amiért ebben az időszakban is dolgozhat. „Öröm és ünnep, hogy nézők előtt játszhatunk. Hálás vagyok, hogy eljöttek, eljönnek az előadásra. Nagyon jó hallani őket, érezni az energiáikat” – teszi hozzá.
Fotó: Dömötör Ede
Hogy mi lehet a siker titka? „Silvester Lavrík színművét régről ismerem, remekül megírt, izgalmas darabnak tartom, sok csavarral, humorral, mély mondanivalóval” – válaszol Garajszki Margit. – „Rengeteg rétege van, és azt gondolom, hogy minden néző a maga habitusának, élettapasztalatának megfelelően különféle módon olvashatja. Valaki számára könnyedebb, szórakoztatóbb darab, míg más számára húsba vágóan fájó témát boncolgat. Azt gondolom, hogy az előadás sikere nagyban a két szereplőnek, Holocsy Krisztinának és Holocsy Katalinnak köszönhető, akik rendkívüli műgonddal, nagy precizitással, munkabírással, maximalizmussal alkották meg a szerepüket és teremtik meg minden egyes előadás alkalmával a két nő között működő viszonyrendszert, személyiségük minden finom árnyalatával, rezdülésével. Nagyon hálás vagyok Gál Tamás igazgatónak, aki miután megtekintette a felolvasószínházi előadást és látta, hogy mennyire szeretjük ezt a darabot, lehetőséget biztosított, hogy létrejöhessen az előadás” – részletezi a rendező.
Holocsy Katalin szerint is a siker titka mindenképpen a jó alapanyag.
„Silvester Lavrík bravúrosan megírt dialógusai és a váratlan fordulatokkal teli cselekmény jellemzik az előadást. És ha Garajszki Margit rendezése, a mi színészi játékunk mindehhez még hozzá tud tenni, csak hab a tortán”
– sorolja.
„Számomra most a siker azt jelenti, hogy elkészült az előadás, és hosszú szünet után a nézőkkel közösen tölthetünk el egy kis időt a színházban” – tudatja Holocsy Krisztina, majd így folytatja – „Sok ember dolgozik a háttérben, akik, mint eddig, most is koncentrált, profi munkát végeznek azért, hogy az előadás olajozottan működjön. A siker az ő érdemük is” – emeli ki.
A Csöndes ház premierjén, a nézőtéren ült Keszegh Béla polgármester is. „A karantén ideje alatt online is néztük a színház előadásait, de még ha az otthoni fotel kényelmesebb is, az élmény nem ugyanaz, mint hogy két sorral feljebb érezzük a nézőtér mozgását, a hamisítatlan színházi bizsergést. Örülök, ha kortárs műveket mutatnak be a színházban, és azt gondolom, hogy a Holocsy lányok nagyon jól játszottak, ami csak fokozta az élményt. Nemrég kezdeményeztem egy találkozót a színház, a városi művelődési központ és a Matica slovenská vezetőivel. Megbeszéltük, miképp tudjuk segíteni, hogy a leggyorsabban elinduljanak az előadások kültéren.
Most újítjuk fel a Tiszti pavilon szabadtéri színpadának nézőterét, mobil színpadokon az erődben vagy a Klapka téren is lesznek előadások. Ez most alakul, de minden erőnkkel azon vagyunk, hogy elrajtolhasson a kulturális élet, és ebben a város maximálisan szolgálja azokat, akik az előadásokat készítik.
Érezni, hogy a szabadtéri akciókban még mindig nagyobb az emberek bizalma. A színházban elfértünk volna százötvenen, mégis csak hetvenen voltunk, valószínűleg van némi félelem. A kültéri helyszínek jobb választásnak tűnnek, hiszen egészen biztosan mindenki ki van éhezve, hogy színházi előadásokra, mindenféle produkciókra járjon” – avat be a polgármester.
Fotó: Dömötör Ede
Holocsy Krisztina megérti, ha valaki óvatos és inkább egy nyugodtabb időszakra tartogatja a színházlátogatást.
„Nagy a bizonytalanság. De az embereknek szükségük van az együtt eltöltött időre, a közösen megélt élményekre. Most újra lehetőség van arra, hogy együtt legyünk a színházban. Lehet együtt nevetni, sírni, örülni, szomorkodni, talán egy kicsit megpihenni a hétköznapok zűrzavarában. Remélem, hogy segíteni tudunk ebben”
– fogalmaz a színésznő.
„Természetesen nagy öröm, hogy megnyithatott a színház, s főleg, hogy a Csöndes házzal kezdhettünk, ami off programként jött létre” – mondja Holocsy Katalin. – „A találkozás nem teljesen ugyanolyan, mivel maszkban kell a nézőknek ülniük, egymástól kellő távolságban. Így csak maximum százötven ember jöhet az előadásra és rendelkeznie kell védettséget igazoló okirattal. Ez egy kicsit megnehezíti a színházlátogatást a nézők számára. Azoknak viszont, akik ennek ellenére eljönnek, nagyon hálásak vagyunk” – teszi hozzá.
És mit üzen Garajszki Margit azoknak a kedves nézőknek, akik még mindig tartanak a pandémiától, és óvatosságból nem jöttek el az előadásra?
„Az óvatosság valóban fontos, ám a Komáromi Jókai Színház biztosítani tudja, hogy a járványügyi előírások szigorú betartása mellett élvezhessék a nézők az előadást, így biztonságban érezhetik magukat.
És hogy miért érdemes ellátogatni a színházba? Nos azért, hogy az ember egy pillanatra megpihenhessen a saját életétől, és részese lehessen egy másik világnak. Az utóbbi időszak ingerszegény, szorongató, pandémiás hetei után itt az idő tapasztalni, érezni, gondolkodni, látni, találkozni, együtt nevetni és sírni! És erre a Komáromi Jókai Színház az egyik legalkalmasabb helyszín” – zárja gondolatait a rendező.
(Bárány János, sajtközlemény)
