Ógyallán, 2021. június 28-án került sor egy értéktáras összejövetelre a Komáromi út 103-as számú épületnél. Jelenlétével megtiszteltek bennünket: Rancsó Andrea a Felvidéki Értéktár Bizottság (FÉB) elnöke, az Ógyallai és Bagotai Értéktár Bizottság alapító tagjai, Zsapka Katalin az Ógyallai Csemadok Alapszervezetének elnöke, az ógyallai katolikus egyházközség mellett működő gazdasági tanács tagjai, Ölveczky Elemér a Rákóczi Szövetség perbetei szervezetének elnöke, Kovács-Csomor Endre perbetei főellenőr.
Az este folyamán bemutattuk azokat az olajfestményeket, melyek felújításához az Agrárminisztérium és Hungarikum Bizottság támogatását használtuk fel, összesen ezer euró értékben. A Fekete Madonna-kép – amely jelenleg a szecessziós templomban található és nézhető meg a nyári hónapok alatt a délelőtti órákban – felújításához 15 család is hozzájárult.
„A pandémia gyümölcse a brünni Madonna képének a megújulása is” – tudhattuk meg dr. Józsa Attila esperesplébános beszámolójából. A kép a 19. század első felében készült hű másolat, amelyet viaszpecséttel láttak el. Az eredeti kép a brünni ágostonos kolostortemplomban található.
A rossz állapotban lévő olajfestményen olvashattunk Szily Ferenc honti főesperesi címéről, de a címer is segített a beazonosításnál, továbbá az esztergomi egyházmegye kiadványai. A kép feliratát sikerült teljesen rekonstruálni az 1825-ös névtár alapján.
Az 1832-as névtárban már elhagyták a honti főesperesi címet, mert Szily Ferenc őrkanonok lett (a főesperesi címet 1829-ben adta le). Ezekből következtetve a képet valószínűleg 1823 és 1829 között készítették, amikor egyszerű kanonok és honti főesperes lett. A kanonokokról mindig készítenek egy portrét, az Esztergomi Bazilikában megtalálható a kanonokok arcképcsarnoka.
Szily Ferenc 1755-ben született és a felsőszopori nemesi családból származott. Ez a család adta Szombathely első püspökét, Szily Jánost. Szily Ferenc Budán és Bécsben tanult. Fiatalon áldozópappá szentelték, Komáromban egy évig káplán és 1783-ban komáromszentpéteri plébános lett, ahol 1815-ig szolgált. 1805-ben az udvardi alesperesi kerület élére került (akkor Ógyalla és Szentpéter ehhez a kerülethez tartozott). 1815-ben öt évre a pozsonyi káptalan tagja lett, 1820-ban az esztergomi kanonokok közé iktatták, amikor Rudnay Sándor megkezdte a bazilika alapozástatását és újjáépíttetését. 81 éves korában 1836-ban hunyt el, az Esztergomi Bazilika altemplomában nyugszik.
„A bazilikából fölfele alig látszódott valami” – jegyezte meg az esperes úr Józsa Attila. „Végrendeletében jelentékeny összeget hagyományozott a szentpéteri, bagotai és ógyallai templomokra és a szentpéteri kápláni tisztség létrehozására.”
Halála után egy évvel az ő hagyatékából festtethették az ógyallai Szent László képet. Szily Ferenc a második olyan személyünk, aki az Esztergomi Bazilikában nyugszik. Bagotáról Ordódy Tivadart ismerjük, aki a bazilika első plébánosa volt és szintén kanonoki címmel rendelkezett.
A továbbiakban ezen írás összeállítója bemutatta az ógyallai szecessziós templomról készült prospektust, amelyet az esperes úrral közösen szerkesztett.
Bemutatta Medgyaszay István épített örökségét, amely összesen 48 épületet tartalmaz, de ebből egyet már Budapesten lebontottak. Határon túl, a mai Szlovákia területén két temploma, a mai Románia területén pedig iskolaépületek kapcsolódnak a nevéhez.
Említésre került a régi katolikus templom építtetője, a holicsi születésű Szluha Ferenc, aki a mai Feszty-kastély területén élt. Rákóczi bizalmi viszonya után megnyerték őt a bécsi udvarnak, ő pedig a nemeseket, hogy fogadják el a női örökösödést. Nagy vagyonszerzői hírnévvel és bárói ranggal rendelkezett. Egyik fia, György, grófi rangot szerzett. Érdekesség, hogy Canossai Szent Magdolna rendalapító Szluha Ferenc dédunokája. A család jelentős címerét egy barokk kövön meg is találtuk a plébániakertben Ógyallán. A prospektusra visszatérve említettük a berendezési tárgyakat a 18. századból, a főoltárt és a Szent László oltárfestményt, amelyeket 2018 és 2020 között restauráltak. A prospektus hátulsó lapján különféle építészeti elemek fotóit és leírásait adtuk közre, pl. a kolostor-fa kupolaboltozatát, szecessziós szentélyrácsot, kapurészletet stb.
Ezt követően Rancsó Andrea méltatta az ógyallaiak munkáját és a Medgyaszay-féle templomunknak a Felvidéki Értéktárba történő felemelését, nagyobb megismertetés céljából, hogy minél többen tudjanak ezen kiemelkedő értékünkről.
Röviden beszámoltunk értéktáras jellegű hírekről is. 2019-ben a Magyar Művészeti Akadémia online felületén számolt be Kún Emese, hogy a plébániatemplomot értéktárunkba felvettük. 2020-ban Komárom-Esztergom Megyében megyei érték lett Konkoly-Thege Miklós, hiszen Környe közelében birtokkal rendelkezett. A Konkoly-Thege sírbolt Ógyallán tovább fog szépülni egy városi pályázatnak köszönhetően, amelyből a kerítés elemeit újítják meg. A Feszty-kastély keleti szárnyának tervdokumentációja előkészítéséhez egy polgári társulás 15 ezer eurót nyert el.
A Wollner család leszármazottai szomorúan, de teljes együttérzéssel vették tudomásul, hogy családi fészkük elpusztult, elektronikus levelükben köszönetet mondtak az ógyallaiaknak a fáradozásaikért.
Az Ordódy család alsó és felső kúriáit is említettük. Az alsó épület tetőszerkezetének egyik részét haladéktalanul fel kellene újítani, mert a belső dekoratív festészet csak tovább fog pusztulni a beázások miatt. A felső kúriát tudomásunk szerint egy ingatlanokkal foglalkozó cég vásárolta meg. Érdekes lenne az Ordódy galériáról egy prospektust vagy másolatokat készíttetni, továbbá Konkoly-Thege Miklósról készült füzetünket újból kiadni.
A találkozó végén megtekinthettük a felújított Szily Ferenc-féle olajfestményt, a bemutató tereinket és említettük a megvalósult épületfelújításunkat több mint 10 ezer euró értékben, amely teljes egészében az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásának köszönhetően valósult meg. Megújult a külső fal kb. 80 négyzetméteren, új ablakok és ajtó került beépítésre.
(Bagin Árpád/Felvidék.ma)
