A częstochowai Fekete Madonna kegykép másolata Kárpát-medencei zarándokútra indult.
A kegyképről készült másolattal számos életvédő szervezet egy „Tengertől-tengerig” tartó zarándok-körutat szervezett, mely Vlagyivosztokból hónapokkal ezelőtt indult a Baltikum és Lengyelország érintésével.
Dr. Téglásy Imre, az Alfa Szövetség elnöke a Magyarok Világszövetsége támogatásával szervezte meg a kegykép Kárpát-medencei útvonalát, melynek főbb állomásai: Kassa, Olaszliszka, Debrecen, Beregszász, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Lövéte, Csíksomlyó, Nagyvárad, Szeged, Kaposvár és Budapest.
Kassán a szeptember 6-án délelőtt 10 órakor tartottak misét a ferences templomban ebből az alkalomból. A templom megtelt a római-katolikus hívekkel.
Ez egyfajta „hazatérése” volt a kegyképnek. Ugyanis a kegyképet Opulai László, Nagy Lajos király unokaöccse, Lengyelország későbbi kormányzója adományozta a kolostornak. A kegykép nyilvánvalóan Magyarországról származik, de erre mérget venni nem lehet. A Jasna Góra-i kolostort Nagy Lajos király rendelkezése nyomán magyar pálos szerzetesek alapították 1382-ben, a Madonna öltözetét Anjou-liliomok díszítik. A Pálos rend az egyetlen férfirend, mely magyar alapítású volt. Az egykor Egyiptomban, Thébában élt Remete Szent Pálról vette nevét. A kolostort Márianosztráról kiindulva magyar pálos szerzetesek alapították. Míg a magyar pálos rend egyszer a török pusztítás miatt szűnt meg, másodszor II. József rendfelszámolásai miatt, addig a częstochowai kolostor fokozatosan európai hírnévre tett szert, és a pálosok központjává vált. A Madonna meg Lengyelország Királynője (Regina Poloniae) nevet kapta, s ezen a néven vált ismertté és tiszteltté.
„A hermetikus szimbolikában – írja Gönczi Tamás – a Fekete Madonna a Megművelésre váró földet jelképezi, nagyoltabb megközelítésben a megművelésre váró otthont. Amit, ha jól belegondolunk, értelmezhetünk úgy is, hogy annak a Földnek a spirituális egészét kell megművelnie, amelynek része az a föld, amit otthonnak, hazának neveznek. Az Égi Édesanya tehát otthon van az Égben, mint spirituális hazában, és otthon van a Földön, mint annak anyagiasult tükörképében.”
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2012/09/35502_1.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/09/35502_2.JPG, images/stories/_esemenyek/2012/09/35502_3.JPG” width=”190″ height=”200″ title=”Nagyítható képek” }Nagyítható képek{/japopup}
