A búcsi Katona Mihály Alapiskola és a Búcsi Református Egyház szervezésében került sor a XIII. Katona Mihály Napokra – informálta portálunkat Miriák Ferenc.
Katona Mihály Szatmárnémetiben született 1764. október 9-én, de Búcson hunyt el 1822. május 9-én. Református lelkész, nemzetközi elismertségű földrajztudós, a kort foglalkoztató csillagászati kérdések legjelentősebb magyar szakértője volt. A debreceni kollégiumban tanult, 1790-ben kollégiumi könyvtáros lett. 1793-tól a frankfurti egyetemen végzett tanulmányokat. Három év múlva tért haza, először Komáromban volt tanár, 1803-tól haláláig Búcson volt lelkész. A föld mathematikai leírása a világ alkotmányával együtt című műve a legszínvonalasabb és legtartalmasabb magyar természeti földrajz szerzője saját korában.
A türelmi rendeletet követően 1796-ban az alakuló komáromi felső gimnázium kollégiumának igazgatója lett. Itt kapcsolódott be a reformkor közösségi életébe, itt ismerkedett meg Csokonaival is. Többek szerint ez időben a komáromi kollégium volt a Felvidék Mekkája. Valami azonban mégis hiányozhatott Katona Mihálynak Komáromban, mert amikor 1803-ban a búcsi gyülekezet felkérte őt a lelkészi tisztségre, elfogadta az ajánlatot, és haláláig, 20 éven át szolgálta a gyülekezetet.
Emellett komoly tudományos eredményeket ért el a geográfiában is, szakemberek szerint, ha nem magyarul, hanem akár latinul, vagy németül írja tudományos munkáit, akkor Humboldt helyett ma őt emlegetnék, mert már őelőtte 20 évvel kialakította a fizikai leíró földrajz tudományos alapjait.
Katona Mihály a lelkészi hivatás és a tudományos kutatások mellett még közéleti megbízatásoknak is eleget tett. 1811-ben kinevezték egyházkerületi tanácsbírónak és aljegyzőnek, 1812-től haláláig pedig oktatási senior volt, mintegy 50 iskolára ügyelt fel.
Tudományos munkái magyar nyelven jelentek meg. Első,A föld matematikai leírása a világ alkotmányával együtt című művének elöljáró beszédében Katona a nemzeti művelődés fölemelésének szükségét hangsúlyozza. Ez a mű 1814-ben jelent meg Szarka János, Katona apósa segítségével. Másik kiadott munkája, a Közönséges természeti földleírás halála után, fia, a debreceni kórház professzora, a magyarországi himlőoltás bevezetője által jelent meg.
Érdemes egy részletbe beleolvasni az egyik könyvéből, amelyből kiderül, mennyire haladó szellemű volt: „Az emberek magok nem kevés változást okoznak a földfelszínen. Gátakat vetnek a tenger és a folyók elébe, kiszárítják a mocsárokat, elárkolják és másfelé vezetik a folyóvizeket és mindezek által nagy változásokat okoznak a Föld felszínén s ami nagyobb, magában a klímában is.”
Katona Mihály úttörő munkássága óta a földrajztudomány tagadhatatlanul sokat fejlődött, a tudós számtalan megállapítása azonban ma is elfogadott tételként szerepel.
„A mi dolgunk, hogy ránk hagyott örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbvigyük. Önmagunkat becsüljük, ha nemzeti művelődésünk kiválóságát nem engedjük a feledés homályába merülni.” – figyelmeztet Dr. Szénássy Zoltán tanár úr. Ő volt a kezdeményezője annak, hogy iskolánk 1999-ben felvegye Katona Mihály nevét. Tudatos volt a választás, hiszen fontos az, hogy mindenki legyen tisztában elsősorban a saját szűkebb régiójának történelmével, természeti és kulturális kincseivel. Érdekes jelenség, hogy Szatmárnémetiben szinte senki nem tudott a város híres szülöttjéről, amíg mi nem kerestük a kapcsolatot az együttműködés céljából. Ma már iskolai földrajzterem viseli nevét, a magyar gimnázium falán pedig tábla őrzi emlékét. Diákjainkat arra próbáljuk ösztönözni, hogy kövessék Katona Mihály példáját. Az évente megrendezésre kerülő Katona Mihály Napok keretében alkalmunk nyílik újra és újra felidézni, mennyi mindent tett csaknem 200 évvel ezelőtt az akkori körülmények között a tudós lelkész a falusi közösségben az egész nemzet felemelkedéséért. Jóleső érzés, hogy igyekezetünkben nem vagyunk magunkra hagyva, nem kisebb személyiségek segítik munkánkat, mint Hevesi Attila, a miskolci egyetem professzora, aki Lukács Ágnes földrajztanárral évek óta azon fáradozik Magyarországon, hogy Katona Mihály neve végre méltó helyére kerüljön a földrajztudományok tanításában” – mondta Győző Andrea, iskolaigazgató.
Meg kell még említeni az iskolában működő galériát, amelyet Varga Lajos (egykori igazgató) indított útjára. A Katona Mihály Napok alkalmából rendszeresen tartanak itt kiállítást, elismert hazai és magyarországi művészek munkáiból. A galéria az iskola új részének folyosóján működik, nem mindennapi élmény a tanulóink számára eredeti művek közt járni-kelni.
Katona Mihály emlékét a faluban a sírköve, valamint a templom falán egy emléktábla őrzi. Ezeket a helyeket is rendszeresen felkeresik a tanulókkal, nemcsak az ünnepi alkalmakkor, hanem szakítanak rá időt egy-egy tanítási óra keretében is.
A Tehetségpontként működő iskola, fontosnak tartja, hogy a matematikai és sporttehetségek felkarolása, a történelmi és természettudományi versenyeken való sikeres szereplés, a madármegfigyelés, a csillagászat mellett odafigyeljenek azokra az értékekre is, amelyeket elődeiktől kaptak örökbe. Igyekszenek mindig szem előtt tartani Katona Mihály következő szavait: „Midőn idegen Tartománybéli történetekről beszélünk, szükséges, hogy a Hazai dolgokban ne legyünk jövevények!”
Az idei műsorba bevonták az Ipari Szakközépiskola diákjait is, akik a Megújuló energiaforrásokról tartottak bemutatót a Galériában. Ezt követően a református templomban emlékeztek meg Szénási Szilárd martosi lelkész által, majd a búcsi Szivárvány Óvodások is előadtál a Játszunk lakodalmast műsorukat és sor került a Szól a kakas, szól címmel Korpás Éva koncertjére. November 10-én, szombaton rendezték a műveltségi vetélkedőt az alapiskolában, ahol a meghívott vendég Gál Sándor író volt. A hagyományos műveltségi vetélkedőn, melyen a környék alapiskolás diákjai mérték össze rendszeresen tudásukat. Ezúttal a feltalálók és a találmányok színes világába kalauzolták el a versenyzőket a feladatok, feladatsorok összeállítói. A korábbi gyakorlattól eltérően ezúttal Elek József, a komáromi Selye János Gimnázium történelemtanára és Kemenczky Krisztina, a Csallóközaranyosi Alapiskola matematika-zene szakos pedagógusa egy kis nemzetközi és magyar tudománytörténeti kalandozásra hívta a műveltségi vetélkedőre bejelentkezett nyolc alapiskola négy-négy tagból álló csapatát. Az ötletes feladatok megoldásához a versenyző diákoknak nem elsősorban a lexikális tudásra volt szükségük, sokkal inkább arra: hogyan tudják felhasználni a felkészülés során megszerzett ismereteket.
A verseny nagyon szoros küzdelmet hozott. Bizonyítja ezt, hogy az élen azonos pontszámmal a madari és a búcsi csapat végzett. Mögöttük a perbeteiek mindössze egyetlen ponttal maradtak le. A dobogó képzeletbeli harmadik fokát a bátorkeszi Kováts József Magyar Tannyelvű Alapiskola diákjai foglalták el. Valamennyi résztvevő csapat tagjai könyvjutalomban részesültek; továbbá elismerő oklevelet vehetett át a verseny szervezőitől.
Vasárnap, november 11-én ünnepi istentiszteletet tartottak a református templomban, igét hirdetett Dobai Sándor esperes. A rendezvénysorozatot Bethlen Gábor Alap, Az SZMSZSZ Búcsi Alapszervezete, Búcs Község Önkormányzata, Búcsi Református Nőszövetség, Búcsi Szövetkezet, Dr. Pap János, Lukács Ágnes támogatták.
Miriák Ferenc
Felvidék.ma
