Március 14-én Magyarország kassai főkonzulátusa fogadást adott nemzeti ünnepünk tiszteletére. Czimbalmosné Molnár Éva főkonzul ünnepi beszédet tartott, majd átnyújtották a magyar államfő által adományozott kitüntetéseket.
Ezt megelőzően Farkas Pál zongorajátéka kísérte Havasi Veronika énekét.
A főkonzul-asszony beszédében leszögezte, március 15-e a szabadságvágy, a nemzeti egység, a közös akarat, cselekvés és áldozatvállalás, a magyar önrendelkezés jelképe. Ez a hatalmas erő tartja össze a nemzetet. Az elszánt tenni akaró fiatalok – a márciusi ifjak – az elnyomás minden fajtáját tagadták. Az akkori közszereplők szerették hazájukat és fölismerték, nemzetünk jövője a hazaszeretettől és egymás szeretetétől függ. A nemzet nagyjai személyes sérelmeiket félretéve a nemzet érdekeit helyezték előtérbe. Március idusának üzenete mindig időszerű. „Őseink erejéből, elszántságából erőt merítve immár helyezzük a hangsúlyt a közösségen alapuló közös jövő építésére. Wass Albert szavaival élve: A hazaszeretet ott kezdődik, amikor egymást szeretik azok, akik egy hazában élnek.”
Ezután sor került a magyar államfő által adományozott kitüntetések átadására. Ünnepeljük a magyar kultúra, művészet és tudomány kiemelkedő teljesítményeit, melyeket országhatárok nem korlátozhatnak. A kitüntetettek viszont közösségüket, iskoláikat képviselik, hiszen a kitüntetés a közösségnek is szól. „A köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetések mögött egy egész nemzet elismerése áll.” – hangsúlyozta a főkonzul. Az idén a kassai konzuli kerületben három személyt tartottak érdemesnek a kitüntetésre. Tóthpál Gyula a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést a felvidéki magyarság szolgálatában kifejtett értékalkotó tevékenységéért kapta. A fotóművész 1941. október 2-án született a bodrogközi Perbenyikben. Munkáiban egyre inkább szaporodtak a stilizált világ beszédes látomásai. 1959-től rendszeresen jelentek meg munkái a szakfolyóiratokban. A Hét c. hetilapon kívül, együttműködött a Pravdával, az Új Szóval, a Nové slovoval, a Besedával, az Új Ifjúsággal és az Irodalmi Szemlével. Első önálló kiállítását 1966-ban Pozsonyban rendezték. 1968-ban lett az Új Szó fotóriportere, fotószerkesztője. Közben a hazai és külföldi közvélemény is fölfigyelt munkájára. 1970 decemberében Prágában Arcok, utak, pillanatok című kiállításával ért el nemzetközi sikert. 1975-ben lett tagja a Szlovák Képzőművészeti Alapnak, s azóta szabadúszó művészként folytatja tevékenységét. Az 1971-es Berlini Fotóművészeti Világkiállításon fotósorozatát ezüstéremmel jutalmazták. Az Elementáris Szimmetria címet viselő önálló kiállítása rendkívül sikernek örvendett (1978) Ezt láthatták Tokióban, Prágában, Krakkóban, valamint a magyarországi megyeszékhelyeken, illetve számos hazai művelődési házban és múzeumban. 2001-ben a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban került sor századik önálló tárlatára. 2003-ban munkásságát a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjével ismerték el. Életművéért 2006-ban elnyerte a Posonium Irodalmi és Művészeti díjat.
Tóthpál Gyula a már tőle megszokott szarkasztikus megjegyzéssel mondott köszönetet. „Leírtam, amit mondani akarok, mert máskülönben elkalandozok és valami államelleneset találok mondani – kezdte köszönetnyilvánítását. – Egyike vagyok a tizenötmillió magyarnak, aki büszke vagyok a magyar kultúrára és szerelmese vagyok a magyar történelemnek. Annak meg különösen örülök, hogy e rangos kitüntetést gyerekkorom városában, Kassán vehetem át.
Szülőföldem, Bodrogköz és Ung-vidék polgárai nevében veszem át e számomra nagyon értékes kitüntetést. A meghatódástól e pillanatban többet nem tudok mondani. A kitüntetést nagyon szépen köszönöm s a világban igyekezni fogok a magyar kultúra jó hírét terjeszteni. Hajrá magyarok, hajrá Magyarország, hajrá Felvidék!”
Čurilla Erzsébet szórvány közegben a magyar népi kultúráért folyamatosan végzett művészetileg és emberileg kiemelkedő életművéért a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést érdemelte ki. 1946. május 31-én született Abaújszinán. A Rozmaring népi táncegyüttes gyermek-, majd felnőtt csoportja tagjaként később annak koreográfusa, vezetője lett. Keze alatt az együttes több alkalommal elnyerte a Zselízi Országos Népművészeti Fesztivál Nagydíját.
Gyakran szerepelnek úgy magyarországi, mind a határ menti magyar településeken. Keze alatt százak tanulták meg szeretni és művelni a magyar hagyományokat. Alapítója és vezetője a Rozmaringsarj gyermektánccsoportnak. Ez a Felvidék egyik legjobb együttese. 2012–ben az isztambuli nemzetközi gyermekfesztivál sikeres szereplői voltak. Alapítója a helyi Hagyományőrzőknek. 2010-ben Dunaszerdahelyen a Bíborpiros Szép Rózsa népzenei vetélkedő országos versenyén Nívódíjat, a budapesti Vass Lajos Kárpát-medencei Népzenei Fesztivál döntőjében pedig Vass Lajos Kiemelt Nívódíjat nyertek. Alapító tagja a Csereháti Művészeti Egyesületnek, amely 32 művészeti csoportot működtet a Bódva-völgyében, a Hernád és a Kanyapta mentén. Egész estét betöltő műsorok rendezője, valamint több nagy rendezvény szervezője. Emellett a Kassa-környéki népviseletek és szokások gyűjtője. Budapesten „a magyar kultúra határon kívüli ápolásáért” a Magyar Kultúra Lovagjává ütötték.
A kitüntetett láthatólag meghatódva fogadta méltatását. Elmondta, a 63 éves abaújszinai Rozmaring minden tagja nevében mond köszönetet, hiszen ők is kitüntetve érezhetik magukat ugyanúgy mint testvérei és szülei. Emlékezetes marad számára ez az nap.
Az 1950-ben Pelsőcön született Tóth Sándor a felvidéki magyarság megmaradásáért, az anyanyelv megőrzéséért végzett oktató-nevelői munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapta. Az 1972-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar-német tanári szakon végzett Tóth 16 évig volt a Szepsi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanára. Mindennapi munkája mellett bekapcsolódott a város és környéke kulturális életébe. Évtizedek óta a Szép magyar beszéd és a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny sikeres felkészítő tanárai közé tartozik. 1988-ban Rozsnyóra került, ahol a magyar iskola igazgatója lett. 1995-ben megszervezte az első Országos Pedagógustalálkozót Czabán Samu Országos Pedagógiai és Kulturális Napok név alatt. 1997-ben a kétnyelvű bizonyítványok kibocsátása miatt igazgatói állásából érdemtelenül leváltották. A zaklatás és meghurcoltatás a rozsnyói református közösség által alapított alapiskola megszervezésével és megnyitásával ért véget. Így Tóth Sándor pedagógiai pályafutása révbe ért. Évekig volt az iskola helyettese, majd igazgatója.
A Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség alapító tagja. Két választási időszakban a Csemadok Rozsnyói Területi Választmányának elnöke, s jelenleg is a járás és a város kulturális életének szervezője.
Tóth köszönetet mondott azért, hogy legszebb nemzeti ünnepünk előestéjén kapta meg az elismerést, amely további tevékenységre kötelezi s hűségre. Erejéhez mérten tovább folytatja munkáját.
A kitünteteknek őszinte szívből gratulálunk!
Az ünnepség hivatalos részének végén, Havasi József karnagy zongorakísérete mellett az ünneplő résztvevők elénekelték a Himnuszt.
A rendezvényen részt vett a város vezetése részéről Renáta Lenártová és Ján Jakubov főpolgármester-helyettesek.
Balassa Zoltán
Képek:
1-Farkas Pál és Havasi Veronika
2-A meghívott vendégek, a két főpolgármester-helyettessel
3-Tóthpál Gyula átveszi a kitüntetést
4-Čurilla Erzsébet köszönetet mond a kitüntetésért
5-Tóth Sándor fogadja a gratulációt
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2013/03/38538-1.jpg, images/stories/_esemenyek/2013/03/38538-2.jpg, images/stories/_esemenyek/2013/03/38538-3.jpg, images/stories/_esemenyek/2013/03/38538-4.jpg, images/stories/_esemenyek/2013/03/38538-5.jpg” width=”160″ height=”250″ title=”Nagyítható” }Nagyítható{/japopup}
{iarelatednews articleid=”38532″}
