Ma az értékeit kutató és megőrző, 2700 lakosú községben vitathatatlan szerepet játszik a magyar tannyelvű Kossányi József Alapiskola és Óvoda töretlen fejlődése. Itt született az iskola névadója, Kossányi József, az emigrációba kényszerült költő, akit a történelem szülőfalujától messze sodort, azonban Amerikában is megtartotta magyarságát, a kultúrát pedig az óceánon túlról is gazdagította.
Érdemes megemlékeznünk a település legendás Csodakútjáról, mely annyi rejtélyes jelenés helyszíne volt. 1889. május 21-én kezdődtek a jelenések a Tobányi Bálint János római katolikus templomgondnok kertjében álló kút körül. Tobányi a kutat tisztította, amikor abba belerepült egy sárkány. A jelenések egészen július 30-ig tartottak, ekkor ugyanis Ghychy Vilmos főszolgabíró jelentős katonai és csendőri erővel betemettette a csodás kutat. A kíváncsiság nemcsak a község lakóit csábította a kúthoz, a szomszédos vármegyékből is sokan odalátogattak. Voltak, akik Szűz Máriát, a kis Jézust vagy Filser Flóriánt látták a kútban. Igazán különlegessé teszi az esetet az, hogy a kutat nem csupán katolikusok keresték fel, hanem reformátusok és zsidók is.
A Szentpéter központjában berendezett falumúzeum megtekintése szinte kötelező a faluba látogatóknak. A bőséges kincsek birtokában helyhiánnyal küzdő tárlat nem csupán a régi falusi élet mindennapjait igyekszik bemutatni, hanem a község helytörténeti eseményeit is. A törökök pusztítását követően Szentpéter urai a Zichyek lettek. A 18. században építették kastélyukat, mely történelmi események színhelyévé vált. A szentpéteri Zichy-kastély adott helyet megyegyűléseknek, és az osztrák seregek felett aratott 1849. április 19-es nagysallói ütközet fényes győzelme után Klapka György és Damjanich János a kastélyban szálltak meg, mely ekkor kórházként működött.
Ezekben az időkben gróf Zichy Károly volt a birtok tulajdonosa. A nemesi kötelesség fiát, gróf Zichy Gábort is cselekvésre késztette. Az I. világháború kitörését követően megnövekedett adósságai miatt birtokát eladta és katonának állt, felesége, Fábry grófnő pedig betegeket ápolt hadikórházakban. A birtokot a kisvárdai bank parcellázta fel, és a gróf lányáé, Margité és férjévé, Vásárhelyi Árpádé lett. A Muszkakő néven emlegetett kő jelzi a Szentpéter és Hetény közötti erdő szélén azt a helyet, ahol 1849-ben a szabadságharc leverésére az osztrákok által behívott orosz csapatok táboroztak, várva, hogy a komáromi vár feladásra kerüljön.
Agyagos talaja és domborzati viszonyai alkalmassá tették a szőlőtermesztésre, megalapozva ezzel kiváló boraik minőségét. A falut kettészelő patak pedig a Dzsindzsa nevet kapta.
A község önkormányzata Generációs együttműködések a barátság jegyében címmel kulturális, sport- és szabadidős rendezvényt szervezett, mely a partnertelepülések együttműködését kívánja gazdagítani. A rendezvény első programja az iskola tanulóinak rajzaiból készült kiállítás volt „Fedezzük fel Európát“ címmel. A beérkezett rajzokat zsűri értékelte és a nagyközönség estig tekinthette meg a sportpálya kisszínpadán. Ezt követően zenei programok zajlottak a nagyszínpadon.
Másnap az események több helyszínen folytatódtak. A település polgármestere, Hamran Tibor a községi hivatal üléstermében fogadta a partnertelepülésekről – Ács, Hernád, Dunaegyháza – érkezett vendégeket. Utána kezdetét vette az önkormányzatok fóruma Sárközi János szentpéteri helytörténész vezetésével. A beszélgetést követően a partnertelepülések polgármesterei együttműködési megállapodást kötöttek.
Ebéd után a vendégek megtekintették a község nevezetességeit egy hangulatos kisvonatról. Mindeközben a helyi sportpályán párhuzamosan folytak a programok. Délelőtt 10 órától kezdetét vette a kakasfőző verseny.
A falunézést követően a négy település résztvevői beszélgettek a kulturális rendezvények szervezéséről az önkormányzat sátrában a sportpályán. Ezt követte Sándor Karina bemutatója a jól szervezet rendezvények gyakorlati példáiról. Közben a kisszínpadon a zsűri elnöke kihirdette a rajzverseny és a kakasfőző verseny eredményeit és átadta a díjakat.
Hamran Tibor polgármester ünnepi beszédében köszöntötte az ácsi vendégeket, élükön polgármesterükkel, Szentirmai Istvánnal, a hernádi küldöttséget polgármesterükkel, Zsírosné dr. Pallaga Máriával, valamint dunaegyházi barátaikat, leköszönő polgármesterükkel, Szilágyi Istvánnal, s végül, de nem utolsósorban az újonnan megválasztott polgármesternőt, Árizs-Agárdi Bernadettet, akit első alkalommal köszönthettek körükben.
A kisszínpad melletti sátorban a nap folyamán megtekinthető volt a falvakra jellemző kézműves termékekből létrehozott népművészeti kiállítás.
Az Egység a kultúrában című program keretében felléptek a helyi nyugdíjasklub, a Csemadok mellett működő Gyöngyösbokréta néptánccsoport, az általános iskolák és óvodások, a Matica slovenská népdalcsoportja és a dunaegyházi nyugdíjasklub.
A rendezvény az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg az Interreg Magyarország–Szlovákia Program keretében, a Kisprojekt Alapon keresztül a Generációs együttműködések a barátság jegyében elnevezésű projekt részeként.
(Miriák Ferenc)
