Fekete Irén 2010-től előbb a komáromi területi választmány, majd 2018-tól a szlovákiai magyar pedagógusok és tanügyi dolgozók szakmai érdekképviseleti szervezetének elnöke. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) országos vezetőjét arról kérdeztük, milyen tanév vár ránk, mi befolyásolja leginkább a szülőket az iskolaválasztásnál és arról is, milyen politikai elitre van szüksége a felvidéki magyar közösségnek.
Milyen tanév vár ránk? Hogyan érinti a magyar tannyelvű iskolákat a kurrikuláris reform?
Eseménydús nyári szünidő előzte meg a 2024/25-ös tanévet, amely augusztus 31-én, a nádszegi Szent István-templomban kezdődött meg a szlovákiai magyar iskolák számára. Szövetségünk idén is alkotótáborokkal, nyári egyetemekkel igyekezett a diákoknak és a pedagógusoknak új élményeket, perspektívákat kínálni; szeptembertől pedig az egyes pályázatok, diákversenyek, szakmai képzések és konferenciák gőzerővel zajlanak tovább.
Szeretnénk, ha a felvidéki magyar iskolák az idei tanévben még inkább érezhetnék maguk mögött azt a támogató bázist, amit az SZMPSZ nyújt,
hiszen az oktatási rendszer átalakítása rengeteg kérdést, kétkedést von maga után. Idén 418 iskola – ebből 40 magyar tannyelvű intézmény – kapcsolódott be a tartalmi reformba, 2026 szeptemberétől pedig minden alapiskola számára kötelezővé válik az átállás. Fontos ugyanakkor, hogy ne féljünk az újtól, inkább tekintsünk lehetőségként a változásra! Hiszen a reform a magyar iskolák számára is lehetővé teszi, hogy a diákok tantárgyak helyett műveltségi területeket tanuljanak; ezáltal kritikusan gondolkodó, korszerű tudással rendelkező generációk kerülhetnek ki az iskolapadból. A pedagógusok pedig nagyobb függetlenséget, szabadabb alkotóteret kaphatnak munkájuk során. Reméljük, hogy a tartalmi reformba való – fokozatos – bekapcsolódás előnyükre válik, és segíti a magyar iskolákat versenyképességük megtartásában.
A magyar iskolába íratott gyermekek száma milyen tendenciát mutat?
Az SZMPSZ folyamatosan nyomon követi a beiratkozási adatokat, a szeptemberi valós létszámokat. Noha a 2024/25-ös tanévről csak szeptember végén szolgálhatunk pontos adatokkal, pozitívum, hogy
idén százzal több elsőst írattak be magyar iskolába az utóbbi tíz év átlagánál.
Bár az idei tanév tanulóinak létszámait még nem ismerjük, az előző évek tendenciái azt mutatják, hogy nem várható jelentős csökkenés. Bizakodásra adhat okot, hogy bár a felvidéki magyarság demográfiai mutatói sajnos kedvezőtlenek, a magyar iskolákba íratott elsősök száma nem követi ezt a változást.
Az SZMPSZ egyik küldetése meggyőzni a szülőket, hogy van értelme az anyanyelvi oktatásnak. Miért fontos ez, és milyen eszközökkel küzdenek, milyen hazai vagy magyarországi támogatás segíti az anyanyelvi oktatás népszerűsítését?
Az SZMPSZ küldetése, hogy segítse és fejlessze a nevelési-oktatási intézményrendszerünket, lehetőségei szerint ehhez szakmai hátteret nyújtson, szorgalmazza az intézmények közötti együttműködést, a jó gyakorlatok terjesztését, segítse a szlovákiai magyar iskolákat, pedagógusokat, az anyanyelvi oktatást.
Fontos lenne, hogy a szülők tudatosítsák:
tannyelvválasztáskor a gyermekük további életét – identitását, közösségi kapcsolatait – is meghatározzák,
ezért is kell ennek egy megalapozott, jól átgondolt döntésnek lennie.
Az SZMPSZ szoros kapcsolatot tart az anyaországgal, oktatáspolitikával, tehetséggondozással is foglalkozik, illetve az ösztöndíjpályázatok menedzselésében is aktív szerepet vállal. Szövetségünkhöz tartozik többek között a Szülőföldön magyarul oktatási-nevelési támogatás és az Ady – ösztöndíj pályázat adatainak feldolgozása, továbbítása. Nagyra értékeljük a Rákóczi Szövetség hozzájárulásait: a Magyar Iskolaválasztási Programot, a felvidéki szórványban működő iskolabusz-hálózat pedig egyedülálló módon, jelentősen megkönnyíti a magyar gyerekek magyar iskolákba és óvodákba járását.
Meg kell említenünk a korábbi évekre visszanyúló az infrastrukturális fejlesztéseket, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programot, amely során megújultak a magyar óvodák, sőt újak épültek. Az intézmények sok egyéb, a nevelő-oktató munkát segítő támogatást kaptak, ilyen volt a Csodasarok, a Sakk-tesi, a nagy értékű sportszerekből álló csomag. Az identitás erősítését szolgálta a Határtalanul utazási program 1100 diák és pedagógus részvételével, a zánkai Erzsébet-tábor, ahol idén 400 tanuló tölthetett el egy hetet pedagógusok kíséretében.
Magyarország Belügyminisztériuma emellett idén tizenhatezer hiánypótló, az SZMPSZ kiadásában megjelenő munkafüzet nyomtatását biztosította a felvidéki iskolák számára. Nem győzöm hangsúlyozni: az intézmények forrásbővítésének segítéséért, minden támogatásért óriási hála és köszönet jár.
Befolyásolja-e a szülők döntését, jövőképét, ha a közélet jól szervezett és vannak követendő példák? Mi befolyásolja leginkább a szülőket az iskolaválasztáskor?
A közéleti történések mindig is nagy mértékben formálták az egyének gondolkodását.
Kisebbségi helyzetben pedig még inkább felértékelődik annak a fontossága, hogy milyen személyiségek kerülnek a közösség élére, s hogy ők maguk milyen értékrendet közvetítenek a felvidéki magyarok felé.
Általánosságban elmondható, hogy a szülők iskolaválasztáskor a minőségi oktatást és az intézmény felszereltségét tartják szem előtt. Amelyik iskolában színvonalas szakmai munka folyik; ahol együttműködő, haladó szellemiségű a tanári kar, annak a neve messzire elhallatszik! A magyar iskolák mindig is fontosnak tartották, hogy kiemelkedő hozzáadott értéket nyújtsanak egy-egy adott közösségen belül.
Többek között ezért is választottam idei tanévnyitó beszédem zárógondolataként azt a kodályi bölcsességet, miszerint „Az iskola nemcsak a tudás, hanem az emberség otthona is.” Az SZMPSZ-nél mindannyian azért munkálkodunk, hogy olyan magyar iskoláink lehessenek, ahová a szülő bizalommal íratja be a gyermekét.
Országos civil szervezet vezetőjeként nyilván nem folyik bele a pártpolitikába, viszont közéleti szempontból a téma megkerülhetetlen. Országos elnökként fontos a véleménye, meglátása a felvidéki magyar közéletről, politikai képviseletről – általánosságban. Érdekel a véleménye: a felvidéki közéletben milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy vezető személyiségnek ahhoz, hogy bizalmat keltsen a szülőkben, példával álljon eléjük és hitelt érdemlően meggyőzze őket, hogy érdemes magyar iskolába íratni a gyermeküket.
Ahogy a pedagógus és a szülő is példával tanít, úgy egy vezetőnek is példamutatással kell terelgetnie a közösségét. Véleményem szerint a felvidéki közéletnek hiteles, jól képzett, empatikus politikai elitre lenne szüksége, akik misszióként tekintenek a felvidéki magyarság ügyeire, képesek közösségünk erőinek egyesítésére, mobilizálására, bizonyítottan jó példával járnak elöl összetartozásunk erősítése érdekében, hogy a felvidéki magyarság visszakapja hitét, bizakodását.
Örömmel nyugtázom, hogy fiataljaink között egyre több a tevékeny, ambiciózus személyiség, aki a jövőjét itthon képzeli el, és sokszor időt és energiát nem sajnálva áll ki a közössége érdekeiért. Jelentsék számunkra ők a reményt!
Az új tanulmányi év kapujában hogy látja, milyen állapotban van a felvidéki magyar pedagógus, milyen kihívások előtt állnak?
Az elmúlt években a hazai iskolaügy helyzete rendkívül labilis volt, és ennek hatását mi is naponta tapasztaljuk, mégis bizakodással tekintünk az új tanévre. A tartalmi reformra való átállás temérdek pluszmunkát követel a pedagógusoktól, akik – s ez gyakran elfelejtődik – a nap végén ugyanúgy emberek, mint mindenki más. Véges tűrőképességgel, energiakapacitással.
Az SZMPSZ éppen ezért idén is kiemelt feladatának tekinti, hogy ösztönözze és támogassa az iskolaügyben dolgozókat; s biztosítson számukra egyfajta háttérországot, ahol nemcsak a szakmai továbbképzés, de a feltöltődés is garantált. Hiszen csak így lehetnek elégedett pedagógusok, lelkes diákok és boldog szlovákiai magyar iskolák.
Szalai Erika/Felvidék.ma
