A magyar fiatalok többsége szerint a korrupció elterjedt, de nem elfogadható. A 15–29 évesek 74 százaléka véli úgy, hogy a vesztegetés és a kapcsolatok kihasználása sokszor a legegyszerűbb módja a közszolgáltatásokhoz való hozzájutásnak Magyarországon, több mint kétharmaduk szerint pedig a korrupció része a hazai üzleti kultúrának – olvasható az Integritás Hatóság elemzésében, amelynek megállapításait hétfőn közölték az MTI-vel.
Mint írták, a Special Eurobarometer felmérésének magyar fiatalokra vonatkozó adatait az Integritás Akadémia, az Integritás Hatóság edukációs és kutató részlegének szakértői dolgozták fel. Az adatokat az Európai Bizottsághoz kapcsolódó Eurobarometer bocsátotta az Integritás Hatóság rendelkezésére; a tanulmány az Eurobarometer eredményeinek másodelemzésével nyújt képet a magyar 15–29 éves fiatalok korrupcióval kapcsolatos megítéléséről – tették hozzá.
Kiemelték, hogy a 15–29 éves magyar fiatalok túlnyomó többsége (87 százalék) szerint Magyarországon a korrupció elterjedt.
A 2021–2024-es időszakra fókuszálva az érintettek 38 százaléka úgy érzékelte, hogy Magyarországon a korrupció szintje nem változott, 25 százalék szerint enyhén emelkedett, további 25 százalék szerint pedig nagymértékben nőtt.
A válaszadók szerint a korrupció leginkább a politikai pártok (49 százalék) és politikusok (48 százalék) körében, illetve az egészségügyi szektorban elterjedt (41 százalék), emellett a fiatal válaszadók több, mint kétharmada szerint a korrupció a hazai üzleti kultúrának is része.
A válaszadók 74 százaléka véli úgy, hogy a vesztegetés és a kapcsolatok kihasználása sokszor a legegyszerűbb módja a közszolgáltatásokhoz való hozzájutásnak Magyarországon.
Ugyanakkor a fiatal generáció kevéssé tartja elfogadhatónak azt, hogy közszolgáltatásért cserébe ellenszolgáltatást adjon akár pénz, akár ajándék, akár szívesség formájában.
A fiatalok csupán 29 százaléka tudja, hogy hová fordulhat, ha egy korrupt cselekmény részesévé vagy tanújává válna.
Arról, hogy miért nem tesznek bejelentést, a lehetséges okok közül többek között azt jelölték meg, hogy nehéz bármit bebizonyítani (17 százalék), nem áll rendelkezésre védelem azok számára, akik a korrupcióról bejelentést tesznek (16 százalék), illetve mindenki tud ezekről az esetekről, de senki nem jelenti őket (15 százalék) – áll az elemzésben.
MTI/Felvidék.ma
