A Csemadok, a legnagyobb társadalmi és kulturális szervezetünk még tavaly decemberben kezdte meg az Országos Tanács által elfogadott elvek szerint a taggyűléseket lebonyolítani március végéig. Ezek után a területi konferenciák megszervezése következik, melyek sorát Pozsonyban kezdte meg a Csemadok.
A Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya talán a legkisebb, mely alá 6 alapszervezet tartozik: Pozsony-Óváros, Ligetfalu, Pozsonypüspöki, a negyedik alapszervezet, a Pozsony-újvárosi, azaz a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes, ide tartozik még a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága és az Ifjúsági Tagozat is. A Csemadok Ligetfalusi Alapszervezete mellett működik a Petržalka-Engerau-Ligetfalu Polgári Társulás, amely a helytörténeti kutatások hivatalos keretének biztosítása céljából jött létre, és több emlékmű felszentelése fűződik a nevükhöz, mint ahogy a helytörténeti kutatások eredményeinek közreadását is zászlajukra tűzték.
Az alapszervezetek számos kiállítást, könyvbemutatót, beszélgetést, megemlékezést, családi napot szerveznek.
A városi választmány három országos rendezvényt szervez a Csemadok Országos Tanácsának megbízásából: a központi március tizenötödikei megemlékezést, Petőfi-Sándor szobránál, a Szent László király ünnepséget, valamint a Városi Kulturális Napokat, melynek keretén belül, október 6-án megemlékeznek a pozsonyi vértanúkról, Jeszenák János és Rázga Pál sírjánál, valamint a kitelepítésekről is.
A meglévő rendezvények mellé egy újabbat is terveznek a választmány tagjai.
A konferencián határozatba foglalták, hogy a választmány volt elnöke, a politikus és tudós Duka-Zólyomi Árpád tiszteletére évente emléknapot rendeznek.
A tanácskozás elején Roman Lamoš, Pozsonypüspöki polgármestere köszöntötte a Csemadok városi konferenciájának küldötteit és vendégeit, további sikeres munkát kívánva a magyar kulturális szövetségnek. Jégh Izabella, a városi választmány elnöke beszámolt az elmúlt időszak tevékenységéről, az évi több tucat rendezvényt nem lehet felsorolni, de köszönetet mondott az alapszervezeteknek a kifejtett munkáért.
Beszédét ezekkel a sorokkal kezdte: „Szél-kaszabolta édes anyanyelvem, fölnevelő édesanyám, te egyetlen egyem, Dicséretedet én is hadd zengjem. S törhetnek bár az életére, Szavad senkinek sem ellensége. – Gágyor József: Anyanyelvem dicsérete című versének kezdő és befejező soraival vezetem be elnöki beszámolómat, amely a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának tisztújító küldött közgyűlésére készült.Kicsiny-kis magyar sziget a szlovák főváros szívében – így jellemezhetnénk mikro-régiónkat, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányát, amely a hozzátartozó 4 + 2 alapszervezettel a nyugati szórványmagyarság végvára.”
A tanácskozáson részt vett Venyercsan Pál, aki a pozsonyi Liszt Intézet nevében köszönte meg a választmány munkáját. Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke beszédében a pozsonyi magyarság megmaradása érdekében kifejtett munkájukért tolmácsolta az országos elnökség elismerését és köszönetét a pozsonyi csemadokosoknak.
Bárdos Gyula kifejtette reményét, hogy a pozsonyi szórványban még sokáig tudja szervezni a magyar kulturális életet a Csemadok.
A konferencián Jégh Izabellát választották meg a városi választmány elnökének, megválasztották a városi választmány tagjait is, Brogyányi Mihály, Flórián László, Foglszinger Attila, Füzék György, Halák Rozália, Molnár Katalin, Mrva Olga, Nagy Katalin, Neszméri Tünde és Zsidek Veronika összetételben, valamint az ellenőrző bizottság tagjait is megválasztották Bláž Zsuzsanna és Fukári Anna személyében.
A Csemadok Pozsonyi Városi Konferenciája az országos elnökségbe is jelölt tagokat. Országos elnöknek Bárdos Gyulát javasolták, regionális alelnöknek Mézes Rudolfot, ifjúságért felelős elnökségi tagnak pedig Neszméri Tündét.
Jégh Izabella elnöki zárszavában így fogalmazott: „Zaklatott időket élünk, ráadásul szórványban, van mit tenni, hogy kivédjük az újra sokasodó magyarellenes kijelentéseket, meg a mondvacsinált vádakat, az oszd meg és uralkodj szerű egymás ellen uszítást, hát ne adjunk ennek teret, egy irányba húzzuk szekerünket, ne kétfelé.
Örüljünk egymás sikereinek és ne a balsikereknek. Vegyük komolyan munkánkat azzal is, hogy a Csemadok és más magyar rendezvényeken, ha csak tehetjük, részt veszünk.
Én bízom abban, hogy 4 év múlva a Csemadok 80. születésnapját is megünnepelhetjük majd és 4 év múlva is tarthatunk majd egy sikeres konferenciát. Adja meg a Teremtő, hogy amit a századok ránk bíztak, anyanyelvünk megőrzését és hagyományaink továbbadását, azt még nagyon soká végezhessük, és legyenek követőink is. Munkánkon legyen mindig Isten áldása!”
Felvidék.ma