A fenti kérdésre keresték a választ a Pro Civis Polgári Társulás tagjai, szakemberei a Honti Kaszinó által szervezet eseményen. Őry Péter és Kállay András a kisebbségi jogok helyzetét járták körül az ipolysági fórumon.
Magyar kisebbség számára fontos kérdéseket járunk körül a mai rendezvényen, a kisebbségi nyelvhasználat, a kétnyelvű hivatalos nyomtatványok biztosítása mellett több szálon is segíti a Por Civis a felvidéki önkormányzatokat – mondta bevezetőjében Kapusnik Csaba, az esemény házigazdája.
Első körben Őry röviden felvázolta a szervezet működését. Mint elhangzott, elsőként a javarészt az önkormányzatokat érintő törvények magyarra fordítását végezték el, mindezt egy honlapon is összegezték. Eddig több mint száz törvényt fordítottak magyarra, ezen törvények módosításait is lefordították.
Az ipolysági fórumnak a városháza esketőterme adott otthont (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Továbbá az önkormányzatok számára biztosítanak egyfajta háttérrendszert. Ehhez kapcsolódik a szervezet által kiadott Önkormányzati Szemle szaklap, amely az önkormányzatokat érintő problémákat, témákat dolgoz fel immár több mint egy évtizede.
Az önkormányzatokat érintő és segítő szakmai elemzés elvégzése a civil szervezet következő alappillére. Demográfiai, gazdasági kérdéseket járnak körül az egyes elemzésekben.
Az utóbbi években a tengerszint feletti magassághoz igazított községi finanszírozás az egyik főbb elemzési területük. Az országon belül nem lehet különbséget tenni az önkormányzatok finanszírozásában
– hangsúlyozta Őry. A jelenlegi helyzet negatívan érinti a magyarok által lakott dél-szlovákiai településeket. Éves szinten több százezer eurótól esnek el a kisebb városaink – tette hozzá.
Az ehhez kapcsolódó elemzéseikkel szakmai partnerei voltak a szaktárcának is. A törvénymódosítás azonban elmaradt. Már több mint fél évtizede napirenden tartják a kérdést a különféle fórumokon, rávilágítva a finanszírozás igazságtalanságára.
Az önkormányzatokat érintő témák mellett
a kisebbségi nyelvhasználat, a nyelvi jogok kérdésköre adta az fórum gerincét. Élni kell a nyelvhasználati jogainkkal – emelték ki a szakemberek.
Mint jelezték, sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy milyen színtereken van jogunk az anyanyelvünk használatára. Azon településeken, ahol a kisebbség arányszáma meghaladja a 15 százalékot, az adott kisebbséghez tartozó egyén a településen lévő közhivatalokban igényelheti az anyanyelvű tájékoztatást írásban és szóban egyaránt. Kétnyelvű nyomtatványok kérhetőek, ebben már huzamosabb ideje segíti a hivatalokat a Pro Civis.
Itt jegyezték meg, hogy a nyelvhasználat joga nem csupán az adott településen lévő önkormányzat ügyintézésére korlátozódik, hanem minden egyéb közhivatalban is érvényesíthető.
Kiemelték a vizuális kétnyelvűség szükségszerűségét.
Ha az állampolgár látja a magyar feliratokat is a közhivatalokban és egyebütt, már kötöttségek nélkül használja anyanyelvét az adott helyen.
Kállay András és Őry Péter (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Rámutattak, számos olyan település van Felvidék-szerte, ahol az önkormányzatok kétnyelvű hivatalos nyomtatványokat adnak ki. A szlovák mellett magyar nyelven kommunikálnak írott formában a lakossággal. Az adózási, valamint a szemétdíjakra vonatkozó információkat, de a legkülönfélébb igazolásokat is automatikusan két nyelven adják ki.
A kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel kapcsolatban kifejtették, az elmúlt évtizedekben nagyon sokszor módosítottak rajta. Paradigmaváltásra lenne szükség, a belgiumi és finnországi tapasztalatok alapján új törvényjavaslattal kellene egyenrangúvá tenni a kisebbségi nyelvet a szlovák nyelvvel.
A fórum vendégei kiemelték:
éljünk a nyelvhasználati jogainkkal és hívjuk fel a figyelmet a vizuális kétnyelvűség meglétére!
A fórum végén a hallgatóság osztotta meg ebbéli tapasztalatait. Vannak hiányosságok az Ipoly mentén, ám példaértékű kezdeményezésekben sincs hiány!
Pásztor Péter/Felvidék.ma
