XIV. Leó pápa szeptember 6-ára, szombat 11 órára tűzte ki Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásának időpontját. A lelki előkészület jegyében a Veszprémi Főegyházmegye honlapján időről időre bepillantást nyújtanak a hitéért vértanúhalált halt litéri munkáslány életének epizódjaiba.
Bódi Mária Magdolna 1921. augusztus 8-án született Szigligeten, egy vízimalom cselédlakásában. A településen nem volt önálló plébánia, így a nemestördemici (1950-től Badacsonytördemic) Szent Mihály-templomba vitték el megkeresztelni. A plébános helyett – Debrecenyi Gyula a plébániától távol lévén – ideiglenes kisegítője, Ravasz István, a veszprémi Szent Mihály-székesegyház karkáplánja szolgálta ki neki a keresztség szentségét 1921-ben, Nagyboldogasszony ünnepén.
Az Egyház Mária ünnepei közül a legjelentősebbiken: Szűz Mária mennybevételének napján. Szűz Mária Szent Szíve ekkor már magába fogadhatta Magdit, hiszen vértanúsága fájdalmas pénteken (a virágvasárnap előtti utolsó péntek a „fekete héten”, Mária, a fia szenvedéséből részesülő és Krisztus kereszthalálra készülő Anya napja – a szerk.) ünnepén történt.
Magdi szülei Szigligeten nem rendelkeztek sem rokonsággal, sem ismerősökkel, szinte nem is volt társadalmi kapcsolatuk. Így a kenyéradó gazdát és lányát, Turbék Istvánt és Máriát kérték fel a keresztszülői tisztségre és feladatokra. A keresztelési anyakönyv bejegyzéséből kiderül, hogy Magdi szülei nem kötöttek sem polgári, sem egyházi házasságot.
Fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magdi szüleihez csak édesanyja, Nika Mária van bejegyezve, az édesapa nem. Származásaként pedig a „törvénytelen” anyakönyvi rovat van kitöltve. A keresztnévi bejegyzés szerint a „Mária Magdolna” nevet kapta. Végigtekintve a tördemici keresztelési anyakönyv bejegyzéseit, pár furcsaság szemet szúr.
Magdi életében még a megkeresztelése sem volt minden akadálytól mentes. A szigligetiek a születés napján vagy másnap vitték el gyermeküket megkeresztelni. Magdi esetében ez egy kerek hét, hét nap. A százharminc plébániai keresztelési bejegyzésből egyetlenegy van olyan, ahol ez az intervallum tíz nap. A hosszú időintervallum általában magyarázható azzal, hogy az egyik fél református, a másik fél pedig katolikus volt.
Magdi esetében azonban a törvénytelen származás az egyhetes intervallumra nem ad magyarázatot, mert másik két ilyen esetnél a születés napján, a harmadik esetben pedig négy nap múlva történt meg a keresztelés. Inkább a családi helyzet húzódhatott meg a háttérben a születési és keresztelési idő közti viszonylag nagy időtávlatot tekintve.
Bódi Mária Magdolna a visszaemlékezések szerint nagyon szerette a nevét, mert emlékeztette Máriára, a Szent Szűzre. Magdolna neve pedig állandóan hivatására figyelmeztette. „Mert az én hivatásom az, hogy tévelygő lelkeket, Mária Magdolnákat szerezzek az Úrnak.”
Veszprémi Főegyházmegye/Magyar Kurír/Felvidék.ma
