Áchim L. András egykori agrárszocialista politikus szobra alig egy hónapja kapott helyet a budapesti városligeti Vajdahunyadvárban. Nagyszombaton a szobor talapzatán a nevet áthúzták, összefirkálták.
A mellszobor talapzatára április 19-én a „szégyen” szót írták, de az is látható volt, hogy az alkotást megpróbálták lefeszíteni a talapzatról. Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke szerint elképzelhető, hogy a bronzból készült szobrot az anyaga miatt akarták megszerezni, így „csak” gazdasági bűncselekményről van szó. A zuglói rendőrkapitányság rongálás miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.
Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) elnöke úgy véli, fontos, hogy ebben a jelentős időszakban, amikor a nemzetiségek szószólót delegálhatnak a parlamentbe, a békéscsabai szlovák gazdálkodónak, a parasztpárt alapítójának, egykori országgyűlési képviselőnek szobrot állítsanak Budapesten.
A budapesti székhelyű Áchim L. András Emlékbizottság és az Országos Szlovák Önkormányzatnak három évig intézte, hogy helyet kapjon a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szoborsétányán Áchim L. András szobra, melyet kétnyelvű kulturális műsorral avattak fel március 26-án.
A programban fellépett a Békéscsabai Orgován Népdalkör, a Sóskúti Ifjúsági Zenekar és a Szarvasi Cervinus Teatrum színművészei – Dósa Zsuzsa Domján Edit-díjas színművész és Benkő Géza színművész.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke (Fidesz-Magyar Polgári Szövetség), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke és Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke leplezte le a szobrot.
A békéscsabai szlovák származású agrárszocialista parasztpolitikus, Áchim L. András országgyűlési képviselő bronz mellszobra Mészáros Attila békéscsabai szobrászművész alkotása.
Áchim András felvidéki származású, Békés megyei szlovák-magyar családba született. Származása miatt későbbi politikai karrierje során több támadás is érte politikai ellenfelei részéről. Édesapja középbirtokos gazda, a családnak 134 hold tanyaföldje volt a gerendási pusztán. Alapfokú tanulmányait Békéscsabán végezte, rövid szarvasi kitérő után a helybéli Rudolf Főgimnáziumban érettségizett. Tanulmányai befejeztével Áchim hazaköltözött volna, de édesapja, akivel rossz viszonyt ápolt, katonának küldte. A fiatal gazda két évet töltött katonaként Mezőhegyesen, utolsó katonaévét fegyelmezési problémák miatt büntetésből Szarajevóban kellett leszolgálnia. Az Alföldre hazatérvén megnősült, felesége (Rajtár Ilona) hozományaként 40 hold földdel és egy városi házzal gyarapodott, de Áchimot nem vonzotta a város, továbbra is a gerendási határban lévő tanyán lakott. 1904-ben lépett be a szegényparasztok és kisgazdák által alapított Népegyletbe, amelynek hamar vezető alakjává nőtte ki magát.
Magyarországon az 1890-es években kibontakozott agrárszocialista mozgalmaknak új irányt igyekezett adni. Jómódú nagygazda létére felkarolta a nincstelen és szegény parasztság ügyét. Az 1905-ös választásokon a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával nagy fölénnyel képviselővé választották Békéscsabán.
1906. március 18-án megalakította a Magyarországi Független Szocialista Parasztpártot (röviden: Magyarországi Parasztpárt) és hetilapját, a Paraszt Újságot. Az 1906-os választásokon már ennek a programjával választották újból képviselővé, de mandátumát a Kúria megsemmisítette. Ugyanakkor lázítás és osztály elleni izgatás címen bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely 1908-ban óriási sajtóérdeklődés mellett Nagyváradon felmentésével végződött. Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikosok Szakegyletét, amelynek 1908. június 8-án Békéscsabán tartott kongresszusán megközelítőleg 400 szervezet képviseltette magát. Baráti kapcsolatba került Ady Endrével.
Az 1910-es választásokon újból képviselő lett, mandátumát ezúttal nem támadták meg. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat, földreformot követelt.
Lobbanékony és meglehetősen összeférhetetlen természete is hozzájárult egyéni tragédiájához. 1911 májusának első hetében politikai ellenfelei sajtóhadjáratot indítottak ellene a fővárosi Friss Újság című lapban. „A parasztkirály birodalmában” címen cikksorozatot közöltek, politikai ellenfelei, többek között dr. Zsilinszky Endre, aki zsarnokoskodással, ellenségeskedés szításával vádolta meg. Végül Áchim is felvette a kesztyűt és saját lapjában cikksorozatot indított „Békésmegyei fotográfiák” címmel. Zsilinszky két fia, a 26 éves ifj. (Bajcsy)-Zsilinszky Endre ügyvéd és a 24 éves Zsilinszky Gábor két nappal később behatoltak Áchim lakásába, s a parasztvezért a verekedéssé fajult szóváltás közben két pisztolygolyóval megsebesítették. Áchim súlyos hasüregi sérüléseket szenvedett, a sebekbe másfél nap szenvedés után belehalt. Később a Zsilinszky testvéreket (önvédelem címén) az esküdtek felmentették a gyilkosság vádja alól. Családi sírboltja Békéscsabán, a Berényi úti temetőben található. (Wikipédia)
