A vízgazdálkodás a Baross Gábor Tervben is kiemelt fontosságú. Alkotmányban készül tiltani a víz exportját a szlovák kormány.
Ezt Robert Fico szlovák kormányfő kedden, július 8-án Pozsonyban a környezetvédelmi tárca vezetőjével közösen tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján jelentette be.
Az alkotmánymódosítás terve a pozsonyi törvényhozás által jelenleg tárgyalt – a vizet stratégiai nyersanyaggá minősítő – víztörvény módosításához kötődik. A törvényi szabályozás szándékát a hazai vízkincs védelmének fontosságával indokolta Robert Fico.
A várhatóan már ezen a héten a pozsonyi parlament elé kerülő alkotmánymódosítás – a szlovák kormányfő előzetes tájékoztatása szerint – teljes körű tiltást vezetne be az ivóvíz, a csővezetéken keresztül vagy tartálykocsikban szállítható ásványvíz és a geotermális vizek kivitelére. Kivételt képezne a palackozott ásványvíz, és a tilalom nem lenne érvényben, ha annak feloldását valamilyen humanitárius helyzet indokolja.
Farkas Iván: Paradigmaváltás Szlovákiában
„Az ivóvíz Szlovákia legfontosabb természeti kincsei közé tartozik, amelyből az ország, kiterjedéséhez képest bőséges tartalékokkal rendelkezik, különösen a Csallóközben. Stratégiai jelentőségét tekintve az ivóvíz a „jövő kőolaja”, hiszen a készletek adottak, végesek, újratermelődésének dinamikája messze nem követi a népesség növekedési ütemét. Ezen belül feltűnő az ellentmondás: a legerőteljesebb népszaporulattal bíró országokban rendelkeznek a legcsekélyebb tartalékokkal. Minőségi ivóvízkészleteket tekintve régiónkat viszonylagos bőséggel áldotta meg a természet, ezért kellene kitüntetett figyelemmel kísérni azt. A csallóközi ivóvízkészletet, az ésszerű vízgazdálkodást a Baross Gábor Tervben is kiemelt fontosságú, stratégiai jelentőségű természeti kincsként, természeti erőforrásként határoztuk meg. Szlovákia alkotmánya az ivóvizet közvagyonként határozza meg. Nem áru, a hozzáférhetőség alapvető emberi jog, amely az ország polgárainak túlélését biztosítja.
Mindez alaposan megváltozhat. Szlovákiában az ivóvíz-gazdálkodást tekintve paradigmaváltás készül, hiszen a környezetvédelmi tárca törvénymódosításában októbertől lehetővé tenné az ivóvíz külkereskedelmi áruba bocsájtását, amelyre mindeddig nem nyílt lehetőség. Az alapvető változással kapcsolatban alkotmányos aggályok is felmerülnek, hiszen a javasolt módosítás értelmében, az ivóvíz alkotmányban rögzített meghatározása ellenére, magánszemélyek és magántársaságok is igényelhetnének engedélyt az ivóvíz nagy tételben való kiszállítására az országból. Döbbenetes szemléletváltás ez, amelyre reagálva a törvénymódosítás nyilvános véleményezési eljárása folyamán több mint nyolcezer személy tiltakozott. Tiltakozásukat elküldték a parlamenti képviselőknek is, akik az elmúlt héten vitatták meg a vízügyi törvény módosítását.
A törvénymódosítás másik súlyos következményeként jelentősen sérülhetnek az ország déli részében gazdálkodók érdekei, hiszen a tárca a gazdálkodókkal megfizettetné az öntözővizet. Az utóbbi években nemcsak az időjárási viszontagságok, a kormányok intézkedései is nagyban sújtották a gazdákat. Az eddigi intézkedéseket megfejelve, ez a javaslat komoly érvágást jelent a mezőgazdaságból élőknek, hiszen a globális felmelegedés, az intenzív klímaváltozás következtében nem csupán a gyümölcsöt, zöldséget termesztők, hanem a gabonatermelők is egyre inkább arra kényszerülnek, hogy öntözzék a terményeiket. Súlyos intézkedés ez, amely alaposan megnöveli az ország déli járásaiban gazdálkodók költségeit, alapvetően rontja helyzetüket, konkurenciaképességüket.
A Magyar Közösség Pártja nevében messzemenően elutasítjuk a szaktárca és a kormány felvázolt intézkedéseit, és az ilyen irányú törvénymódosítást” – nyilatkozta Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke.
