„…Egy helyben állnak s lélekben szállnak, mert szárnya van a Sólyommadárnak!” Úgy érezték talán, hogy napjainkban egyre inkább szükségünk van hagyományainkra, amelyek megmutatják nekünk honnan is jöttünk, mert igazán így találhatjuk meg a helyünket ebben a rohanó világban. Az általunk most bemutatásra kerülő íjászcsapat ősi honfoglalás kori kultúránk felvidéki ápolója.
A felvidéki Fekete Sólyom Történelmi íjászklub 2003-ban alakult meg Révkomáromban, hivatalosan 2004 novemberében jegyeztették be, mint Polgári Társulást. A csapat vezetői Bogár Valéria és Péter. Ez a kis csapat egy baráti és rokoni társaság íjászi szerelméből szerveződött.
Az egész akkor kezdődött, amikor a csapat alapító tagjai a Visegrádi Palotajátékokon megvették az első íjaikat. Az „ihletet” a Csallóközi Lovasíjászok és Kassai Lajos fergeteges bemutatója adta. Ezek után a baráti kör is szerelembe esett és sorban mindenki beszerezte fegyverét, s így nem is lehetett kétséges, hogy valami kezd kialakulni. Lassan elindultak a rendszeres gyakorolások, de még egyáltalán nem gondolták, hogy végül egy fellépő csapat is kialakulhat belőlük.
– Az egész íjászat számukra hétvégi szórakozásnak indult, nem álmodoztak –igazából meg sem fordult a fejünkben- arról, hogy valamikor is fellépjenek valahol. Nagy változást hozott azonban a történetükben, hogy látva lelkesedésüket, s az egész íjászat látványosságát, 2004 őszén egy falunapi ünnepség szervezője kérte fel a csapatot, hogy vegyen részt a rendezvényen. és mutassák be az íjászatot. Így lehetőséget kaptak első bemutatkozásra. Összesen három hetük maradt a felkészülésre, s ezért mindent bele kellett adni, s nem csak gyakorlásba, hanem a műsor megtervezésébe is. Biztosítani kellett ruhákat, céltáblát, zenét és mindent, ami szükséges. Az idő rövidségének ellenére is sikerült a feladat. A nézők körében népszerű volt a bemutató és a második felkérés is megérkezett a csapat felé. A 2005-ös és 2006-os év pedig nem várt sikereket hozott. A ma már 12 fős csapat számos fellépésen van túl különböző ünnepségeken /Visegrádi Nemzetközi palotajátékok, Aranykert fesztivál – Nagyudvarnok, Szent István napok – Piliscsaba, Dévény – Bajvívó nyár/ ahol szerették volna bizonyítani, hogy van miért büszkének lennünk az őseinkre. A sikerekről szólva pedig a csapat számára a legkiemelkedőbbnek a júliusi Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokon való részvétel számít, hiszen az egész szerelem innen indult. Az, hogy ilyen rövid létezés alatt már a legkomolyabb rendezvényen is bemutatkozhattak és állandó résztvevőivé váltak, bizonyítja, az íjásztársak, hagyományőrzők is elismerik a révkomáromi csapat tehetségét és a legjobbak közé sorolják őket- tájékoztatta a Felvidék.ma-t Bogár Valéria.
– Persze most sokakban, akik még nem látták a bemutatót felmerülhet, hogy milyen is lehet az egész. Hát nem csak lövésekből áll fel a műsor, hanem az egész egy bizonyos tanító jelleget is felvesz, hiszen az első néhány percben a csapat őseink történelmi múltjáról mesél, majd a Fekete Sólyom indulója is felcsendül, s ezután kezdődhet a látványos íjászbemutató. Az adott időhöz mérten megpróbálják a legtöbbet bemutatni, amit egy gyalogos íjász mutatni tud. A legfontosabb az íjászok közti összhang és az egyszerre csapódó nyílvesszők látványa. A fellépésnek még akkor sincs vége, amikor az átlagosan húszperces bemutató elvileg befejeződne, hiszen a közönség is kipróbálhatja a klub íjászainak segítségével, milyen is kicsit visszarepülni az időben, s megtapasztalni őseink harci szokásait. Ezt a nem megszokott lehetőséget pedig sokan kihasználják, és sok az érdeklődő gyermek is, s így valószínűsíthető, hogy az utánpótlással nem lesz gond. Hasonló lehetőség van pedig még a hónap első szombatján tartott nyílt edzéseken is, ahova bárki kilátogathat, hogy először vagy újra belekóstoljanak ebbe a szenvedélybe, amely lelkileg és testileg is erősíthet bennünket. Sok érdeklődő igazán az első lövésekkor döbben rá arra, hogy milyen odafigyelést és összeszokottságot igényel egy ilyen bemutató. Ráadásul gyalogosan nehéz a néző számára olyan látványt nyújtani, amely hosszútávon leköti.
A fellépéseken kívül a csapat számos rendezvényt szervez és segít a szervezésükben, úgymint íjászverseny és hagyományőrző rendezvények, gyermektáborok. Minden év júliusában rendezi meg íjászversenyét Komáromi Nemzetközi Íjászverseny címem. Az idei versenyen 85 versenyző vett részt különféle kategóriákban, ez a szám a helyi viszonyokhoz képest kiemelkedőnek számít. A lehetőségeikhez mérten minden tavasszal rendeznek egy történelmi fesztivált, ahol a kézművesség, a hagyományok felelevenítése a cél, s az hogy ezek az értékek ne merüljenek feledésbe. Az idei rendezvény része volt egy jurta kiállítás is.
– Most sokakban, akik még nem látták a bemutatónkat felmerülhet, hogy milyen lehet, miről szólhat, mit is tartalmaz. A tevékenykedésünk alatt járunk gyereknapi ünnepségekre, táborokba, iskolákhoz, falunapi ünnepségekre, többnapos fesztiválokra. Részt veszünk lovagi tornákon, csatajelenetekben, ahol többek közt lövünk tüzes nyílvesszővel is. Tartunk rendhagyó történelemórákat, továbbá vállalunk céges rendezvényeken való szereplést – csapatépítés, íjászverseny-szervezés. Minden esetben igyekszünk megfelelni az egyéni kívánalmaknak (időtartam, hely, esemény típusa), van, hogy jurtát építünk, máskor egész nap íjászatot oktatunk, vagy csak íjászbemutatót tartunk.
A bemutatónk elemei: A ruházat és felszerelés bemutatása – avar, magyar. Íjak bemutatása (szkíta, asszír, magyar, hun, avar, kóreai, török, mongol, long bow) – az íjak ismertetése, működésüknek magyarázata.
Csoportos bemutató – gyalogos formációs íjászbemutató, az adott időhöz mérten megpróbáljuk a legtöbbet bemutatni, amit egy gyalogos íjász mutatni tud. A legfontosabb az íjászok közti összhang és az egyszerre csapódó nyílvesszők látványa, amint felcsendül a Fekete Sólyom indulója elkezdődik a látványos íjászbemutató. A hosszútávú célok között szerepel egy honfoglalás-kori helyszín létrehozása,jurtával, földházzal és mindennel ami hozzá tartozik, továbbá terveik közt továbbra is szerepel önálló hagyományőrzőrendezvények és íjászversenyek szervezése is. Fontosnak tartják az íjász – baráti kapcsolatok ápolását, s nemcsak a gyalogosíjászokkal, de a lovasíjászokkal (Csallóközi Lovasíjászok, komáromi Sereghy törzs) egyaránt. Ezekből került megrendezésre szeptemberben a Szarvasvári Történelmi Íjászverseny Sereghy Zoltán lovasíjász birtokán. Reggel a lovasoknak és gyalogosoknak is különálló versenye volt. Majd ebéd után sor került egy körversenyre, ahol is egy csapatot alkotott gyalogos és lovas. Ez a kezdeményezés sikeresnek bizonyult és szándékukban áll folytatni.
Erődemonstráció – kovácsoltvas hegyekkel való lövés állati bőrre, bőrpáncélra, láncingre, páncélra, fára, kötélre. Koronglövészet – kézben kitartott korongok. Lövés jobb-bal kézzel.
Jurtaállítás – magyar-kazah jurta állítása, berendezett jurta megtekintésének lehetősége. A jurta „yurt” formában ősi török szó, jelentése: „ház”, „otthon”. Ezt az Ázsia középtengelyében húzódó sztyepövezet természeti viszonyainak megfelelően a nagyállattartó lovas népek élettapasztalata formálta ki; igényeiknek megfelelően alakult és az ázsiai puszták szélsőséges természeti viszonyaiban tökéletesen megfelelt a célnak. Elterjedése egybeesett a lovak használatával. Ősi és mai előfordulásában a Kínai Nagy Faltól egészen a Kárpát-medencéig ott terjedt el, ahova nagyállattartó népek érkeztek. A jurt közepén állandóan tűz ég, így belső tere télen gyorsan felmelegszik, nyáron pedig, mivel a füstlyukon kimenő meleg levegő helyébe alulról hidegebb áramlik, afféle „légkondicionáló”, illetve az egész légteret érintő levegő-kicserélő berendezésnek tekinthető. A jurta anyaga és kialakítása nyáron a forróság, télen pedig a hideg ellen jó védelmet nyújt.
Az íjászat oktatása – megtanítjuk használni őseink hírhedt fegyverét gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Tábori élet – aktív tábori élet, körbekerített táborban.
Az egyes eseményeken előzetes megegyezés szerint mutatjuk be a bemutatónk egyes elemeit. A programot igyekszünk úgy kialakítani, hogy az hosszútávon lekösse a nézők figyelmét. A bemutatónk célja, nem csak lövés, hanem hogy az egész egy bizonyos tanító-megismerő jelleget is felvegyen.
A nyílt edzéseinken, illetve kérés alapján, ugyancsak lehetőséget biztosítunk az íjaink kipróbálására, hogy először vagy újra bárki, legyen az gyerek, vagy felnőtt, belekóstoljon ebbe a szenvedélybe, amely lelkileg és testileg is erősít bennünket.
Sok érdeklődő igazán az első lövésekkor döbben rá arra, hogy milyen odafigyelést és összeszokottságot igényel egy ilyen bemutató.
A marcelházi Fekete Sólymok nemzetközi sikerei: 2009. szeptember 11. és 16. között rendezték meg Dél-Kóreában a 2009-es Tradicionális Íjászok Világ Fesztiválját (World Traditional Archery Festival 2009). 2010. Augusztus 26.-28, Vrana, Vranai Lovag Napok, Horvátország. 2010. Október 8.-13., Dél Kórea, WTAF 2010, World Traditional Archery Festival Korea. 2011. Június 27.-30, Ledu, Quinghai Ledu Nemzetközi Tradicionális Íjászverseny, Kína. 2011. Augusztus 19.-21, Vrana, Horvátország. 2011. Szeptember 23.-28., Dél-Kórea, WTAF 2011, Cheonan-si. 2012. Május 18.-20., Horvátország, Sveta Helena, Nemzetközi Lovagi Torna
2012. Június 22.-25., Törökország, Amasya, Nemzetközi Gümühacikoy Tradicionális Íjászverseny.2012. Július 5.-8., Magyarország, Visegrád, Nemzetközi Visegrádi Palotajátékok. 2012. Július 23.-26., Kína, Ledu, Qinghai Ledu Tradicionális Íjászverseny
2012. Augustus 18.-20., Horvátország, Vrana, Vranai Vitéz Napok. 2013. júniusában az olaszországi Goriziában vett részt a Flight Shooting 2013 elnevezésű nemzetközi távlövő íjászbajnokságon.
A Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub 2014. szeptember 27-én megrendezi a „Sólyom Próba” elnevezésű versenyt. A Kárpát-medencei hadjárat eredményébe a verseny egész pályájának eredménye kerül be. Évente öt rendezvényből álló versenysorozatot indítanak annak érdekében, hogy megtalálják a legjobb teljesítményt nyújtó pusztai íjat használó férfit és nőt, akik a „Kárpát-medence legjobb harcosa” címet nyerik el.
A teljesítmény minden esetben, az adott rendezvényen meglőhető maximum pontszámból kerül kiszámolásra százalékos arányban, az öt rendezvényből a három legjobbat figyelembe véve. A harcos legjobb három eredménye összeadódik s a többiekével együtt egy eredménylistát alkot. A legjobb teljesítmény természetesen a legmagasabb érték.
Minimum három rendezvényen részt kell venni ahhoz, hogy értékelni lehessen a teljesítményt. A rendezvények önmagukban is értékelésre kerülnek. Mindegyik önálló verseny. Ezt minden esetben a rendező egyesület végzi. Továbbá az első 5 férfi és 3 nő meghívást kap a Párduc Próbára.
A rendezvénysorozatot a Nap Párducai szabad íjászcsapat, a Mindszenti Íjászok Baráti Köre, a Vitalitás SE íjászai, a Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub (Szlovákia) és a mohácsi Nimród íjászegyesület egy akarattal hívta életre. Rendezvényeikre magukkal viszik a csapat, a település és a nemzeti zászlót is, ezzel kinyilvánítva a békés egymás mellett élés akaratát.
A Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub megalakulása óta rengeteg rangos hazai és külföldi elismerésben részesült.
Fellépéseikkel, bemutatóikkal szeretnék elérni, hogy minél több embert csalogassanak az íjászat közelébe, hacsak nézőként is, hiszen ez a sport nemesít és ez a fajta dolog még egy más pluszt is ad, hiszen a saját történelmünkkel lehetünk kapcsolatban minden egyes lövéskor. Azt pedig, hogy a sport mindenkinek szól bizonyítja, hogy a csapat korosztálybélileg is nagyon színes, s 5 hölgyet is maguk között számol. A jövő pedig remélhetően hasonló sikereket fog hozni, mint az elmúlt évek, s egyre több ember fog az „örömíjászaton” keresztül is a kultúra felé fordulni, hiszen magunkat is csak úgy ismerhetjük meg igazán, ha tisztában vagyunk múltunkkal.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma 
{iarelatednews articleid=”30950″}
