A kassai Thália Stúdiójában, az egykori Hunyadi utcában került sor szeptember 10-én, szerdán, a délutáni órákban a színház sajtótájékoztatására. Ezt Czajlik József színházigazgató szlovákul nyitotta meg és sajnos az egész tájékoztató szlovákul zajlott. Csupán Kántor Kata beszélt magyarul, mert ő viszont nem tud szlovákul. Ezután a 45., jubileumi szezon ünnepélyes évadnyitójára került sor.
Mi lehet másképp a Tháliában? – kezdte az igazgató – Mindig félretehetjük kötelességeinket. Tudunk-e másképp élni? Találunk-e politikai akaratot rá, hogy másképp éljünk? Költségvetésük felét pályázatok útján biztosítják. Ebben nagymesterek, de ez nem elég. „Tudunk-e másképp élni a Kassa Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat után? Miképpen mutatkozik ez meg életükben, miképpen tudjuk ezt az impulzust felerősíteni? Érdekünkben áll a kultúra megerősítése. Ez a kérdés sok reménnyel tölt el bennünket. Mi, magyarok másképp tudunk-e élni? A minket rágó kérdésekre tudunk-e választ adni? Mi valamiféle társadalomnélküliségben élünk! De egyáltalán, mi, európaiak tudunk-e másképp élni? Mi a jog, mi az igazság, mi a kötelesség, amiben meg tudunk megegyezni?” Ezek a filozófiai kérdések jelennek meg a bemutatott darabokban.
Két zenés és két drámai előadást láthat majd a közönség. A zenés darabok világklasszisnak számítanak, a drámaiak viszont magyar szerzők művei. Egy musical és egy operett kerül színpadra. Egy klasszikus mű és egy kortársalkotás. A musical Chorus Line ihletésére született. A The Casting a budapesti Színház és Film Intézet közös előadásában mutatkozik be.
Tegyük hozzá, az angol cím Színészválogatást jelent, de a szó másik értelme hajtás, vagyis színészhajtás. Ugyanis egy szereplőválogatás történetét láthatjuk. Néhány fiatal művésznek esélye van, hogy a piacra jusson, világhírnévre tehessen szert. Kíméletlen harc kezdődik. Mindenki mindenki ellen küzd. Közben örökzöld dallamok hangzanak el. Az operett viszont közismert. Hervé Nebáncsvirágának szövegírói Millaud és Meilhac. Tasnádi István átdolgozásában poént poénra halmoz. Humor, francia stílus és komikus helyzetek, amelyek megszólítják a nézőt. Reiter Zoltán mutatkozik be rendezőként.
Kerékgyártó István saját prózai művét írta át színpadra a kassaiak számára. Az így átszabott Rükvercnek ez lesz az ősbemutatója. A Kassa Európa Kulturális Fővárosa utolsó napján találnak egy halott magyar hajléktalant a főszékesegyház és színház közötti parkban. Innen követjük Vidra Zsolt életét visszafelé, születéséig. Hat évtized történései elevenednek föl. Hősünket konkrét történelmi helyzetekben látjuk majd. Nyolcvan szerep tizenegy színészre jut. A főszereplő csak egy alakot mintáz meg. Tízen osztoznak a többi szerepen. Ez egy színész számára nagy kihívás és lehetőség.
A klasszikus darab ugyancsak ismert. Molnár Ferenc Lilioma, mely nem egy virágról, hanem egy emberről szól, akit így hívnak. Nádasdi Péter játssza majd a főszerepet.
Majd az igazgató megkérdezte Ľubomír Vajdička rendezőt, miért vállalta Molnár klasszikusának rendezését. A válasz lakonikus volt. „Azért, mert felajánlották nekem!” Érdekes kihívás számára, hogy egy közismert klasszikus magyar darabot szlovák rendezzen. Többször látta. Újra kellett olvasnia. Mindent el lehet rontani. De megbízik a színészekben. Ez inspirálóan hat egy rendezőre. Új impulzusokat kap, ami szerencsés. Ennek az embernek a története a színház fő kérdésével áll összhangban: mi a szerepe, helyzete a társadalomban? A társadalom pereméről érkezik valaki. Ebben a harcban annyi érdekes történik, így értelme van. Ez egy élő darab. Minden kornak megvannak a specifikumai. Két parton állnak az emberek. Az igazságosság átugrik a másik partra. Ez az értéke. A másik értéke, nem halállal végződik. A mennyben hősünk kap még egy lehetőséget, hogy javítson. Ez az életben is így van. Nagyon akarunk egy második lehetőséget. Néha meg is kapjuk, de nem tudunk élni vele. „A próbák zajlanak. Örülök az eredménynek.”
Nádasi Péter Lax Judittal együtt játszik ismét, mint a Portugálban is. Lax elmondta, más a szerep, mert a cselédlány másképp gondolkozik. Különleges, nagy kihívás, mert kiadja érzelmeit. Ebben az esetben egy komolyabb kapcsolatról van szó. De a férfi most is elhagyja a lányt.
Nádasdi Péter a fő különbséget abban látja, hogy régi és új tapasztalatokat vethet egybe. Nagy megtiszteltetés számára, hogy Vajdička úrral dolgozhat. Először történik meg vele, hogy keményen dolgoznia kell a szerepen. Megijedt annak ellenére, hogy a szerep megtalálta. De még sohasem állt az Úristen előtt. Nem tudja, mi lenne ilyen helyzetben. Most többet kell teljesítenie. Önmaga ellen beszél, de a szerep nehéz. Sok a hangulatváltás. Mégis jól szórakozik a próbákon. Örül, hogy Jucival együtt játszhat. Ő sokat segít, elmélyíti a színészi munkát.
Kántor Kata elmondta, a 2015/16-os évad dramaturgiai terve most készül. Erre az évre a Nemzeti Kulturális Alapítvány annyi támogatást nyújt, hogy megkezdhetik sorozatukat, a Thália Táncesteket. Ezek a színészek szakmai fejlődését szolgálják. A nulladik előadás saját darabja lesz, melynek címe Origo. Decemberben Horváth Csaba rendezése következik, de a pénz nem elég, így további forrást kell találni. A Forte Társulat A nagy füzet c. darabot mutatja be. Ezt megfilmesítették, Oscar-díjra javasolták. Ez lesz az első előadás, További meghívott a Bozsik Yvette Társulat, valamint a TranzDanz.. A következő szezonban ezt kiszélesíteni igyekeznek. Meghívják a Flamenco Együttest, melynek tagjai Keck Mária (Madridban élő magyar flamenco táncművész), Fehér Ferenc, Réti Anna, Gergye Krisztián és Pataky Klári. Reményeik szerint, a továbbiakban ezek az előadások még nagyobb visszhangot váltanak majd ki.
Nagy József táncművész-koreográfus, a Jel Színház igazgatója jelentős figyelmet váltott ki Franciaországban. Ő a Trafó Kortárs Művészetek Háza igazgatója Budapesten. A Vajdaságból származik, így szívesen jön, csak az anyagi hátteret kell biztosítani. Ezek az előadások mind meglepetések lesznek és ösztönzően hatnak majd a társulat tagjaira. Varga Líviával készítenek egy darabot. Október 20-án lesz a premierje. Franciaországban együtt készítették elő. A címe: Játszunk Almát. Az Alma női név is, így többértelmű. Ez egy monodráma lesz. Vargának van talentuma a mozgás iránt. Mégis a hangsúly a szövegen van. Kihasználják sokoldalúságát s a mozgást is. A darabot Budapesten október 29-én a Szkéné színházban is bemutatják. Ebben az esetben a Thália hármas koprodukció részese lesz a budapesti Szkéné és a Jelenlét Színházzal együtt. Ez utóbbit Kántor Kata alapította. Az egyeztetések miatt elhúzódott a darab előkészítése. Az utolsó bemutató egy zenés-táncos darab lesz. Nem biztos, hogy Kántor fogja befejezni, mert anyai örömök elé néz. A következő szezonban tehát elindultak a mozgás-workshopok. Ez a színészek mozgásképzését szolgálja. Ennek külön örült.
Czajlik József végül elmondta, az első premierrel egy időben egy kiállítást nyitnak meg. Anyagi támogatást a Magyar Művészeti Akadémiától kaptak. A Színház és Film Intézettel közösen emlékeznek meg az első magyar színház igazgatóról, Kelemen Lászlóról (1762-1814). A tárlat egyben bemutatja a magyar színészet fejlődését 1833-ig, a Bánk bán kassai ősbemutatójáig. Mennyit fejlődött a színház ebben az időben, melynek központja Kolozsvár, Buda és Kassa volt. Még egy kiállítás nyitnak meg a Szabadkai Népszínház vendégszereplése alkalmából. A kassai társulat Újvidéken fog vendégszerepelni.
A Magyar Állami Operaházba felajánlotta, ruhatárából válogathatnak. Az operatársulat újraindítja Gördülő Opera c. programját. Ennek keretében olyan előadásokat hoznak létre, melyekkel tájolnak, így hozzánk is eljutnak.
Színház és nevelés összetartozik, így ezt a programot tovább folytatják a tanintézményekben. Az Akárkik előadásait további iskolákban mutatják be.
Kaptak Budapestre is meghívást. A József Attila Színházban A kassai polgárokat mutatják be. A Nemzeti Színházzal együtt ünnepelik a Thália Színház születésnapját több előadással a második félidőben. „Tájoló színház vagyunk és továbbra is hiszünk benne, hogy újabb nézőket nyerünk meg. Lesz erőnk, hogy folytassuk!” – fejezte be Czajlik József igazgató a sajtótájékoztatót.
Ezután került sor az évad ünnepélyes megnyitására és a Thália Stúdiójában színre került Kovács Kristóf: Kék veréb c. produkciója.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
