A Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeum és a Hagyományok és Értékek Polgári Társulás október 2-án és 3-án szervezte meg a Madách Irodalmi Napokat. A rendezvénysorozat első napjának helyszíne az alsósztregovai Madách-kastély volt.
„Immár tízedik alkalommal szerveztük meg Csesztvével közösen a Madách Irodalmi Napokat. Az idei kétnapos rendezvény különlegessége, hogy 2014-ben emlékezünk meg Madách halálának 150. évfordulójáról” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Jarábik Gabriella, az intézmény igazgatója. Hozzátette, az irodalmi napok előtt – október 5-hez igazodva – a magyar intézmények megemlékezést tartottak a Tragédia szerzőjének alsósztregovai síremlékénél.
A programsorozat a részben felújított Madách-síremléknél koszorúzással kezdődött. A tisztelet koszorúit helyezte el többek között a Szlovákiai Magyar Írók Társasága Hodossy Gyula vezetésével; a magyarországi Magyar Írószövetség nevében Erős Kinga titkár; a pozsonyi magyar nagykövetség képviseletében Dr. Harmati Zsolt tanácsos; E. Csorba Csilla a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának elnöke, Balogh Gábor, a Szlovák Nemzeti Múzeum – Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma nevében Jarabik Gabriella, valamint a helyi és környékbeli önkormányzatok.
Praznovszky Mihály irodalomtörténész, muzeológus a síremléknél elmondott ünnepi beszédében hangsúlyozta Madách munkásságának halhatatlanságát. Kiemelte, eltelt ugyan százötven év, ám a tragédiában foglaltak napjaink problémáira is reflektálnak. „Utolérhetetlen magassága volt Madách nagy rejtélye. Zseniként igazi rejtély volt, tele titokkal, melyet bő másfél évszázad alatt sem sikerült megfejtenünk” – hangzott el a síremléknél. Mint kifejtette, az alsósztregovai földesúr önmagunkról, a mindenkorok emberéhez szól a nagy művével. „Madách maga a kétkedés és a bizodalom. A Madách-út vezérkalauza létünknek. Ádám és Éva itt van közöttünk, hiszen a nemzet mindennap újrakezdi történelmét. Október 5-én lezárul egy százötven éves folyamat, s nyitunk egy újabb százötven esztendőt. Ami talán végre Madáché lesz, végre a mienk lesz ” – zárta szavait a kastély kiállítását is megálmodó irodalomtörténész.
A koszorúzást követően a kastélyban folytatódott a rendezvény. A konferenciával kapcsolatban Jarábik Gabriella a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy céljuk Madách szellemének a megidézése, mégpedig minél szélesebb körben és a határokon átnyúlva. Az irodalmi szimpózium nyitányaként Alsósztregova polgármestere, Dušan Mališ köszöntötte az egybegyűlteket. Hodossy Gyula rövid beszédében jelezte, mindannyiunkban benne él a Tragédia. Bennünk megtalálható az öröksége.
Erős Kinga titkár felszólalásában elhangzott, hogy a magyar identitás hordozója a Tragédia, mely nem kopik meg, ugyanúgy hat százötven év elteltével is. Továbbá elmondta, több mint 1200 rendezésben került már színpadra a mű, emellett közel negyven nyelvre fordítottak le.
E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója Madách és a képzőművészet címmel tartotta meg előadását. Bővebben kitért a Madách halálának centenáriumára kiírt képzőművészeti pályázatra. Mint megtudhattuk, 1964-ben a művelődési minisztérium fiatal művészek részére írta ki az Ember tragédiája illusztrációs pályázatot. A tizenkét alkotó ötven művét az irodalmi múzeum falai között állították ki. Most ötven évvel később e tárlat – anyagát modernkori alkotásokkal kiegészítve – újra látható az intézményben. A kiállítás 2015 tavaszáig látható.
Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő Madách drámaírói, költői munkásságáról, a Tragédia filozófiatörténeti és eszmetörténeti összefüggéseiről szólt. Megjegyezte: Madách nem filozófus volt, hanem költő, aki új versnyelvvel jelentkezett, mellyel egyszerre lehet kétféle igazságot elmondani.
A délutáni program zárásaként került sor a „…titkod a világ” „…tvojím tajomstvom je svet” című, a Madách költészetéből válogatott kétnyelvű verseskötet bemutatására, mely a Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a Hagyományok és Értékek Polgári Társulás. közös kiadásában a jubileum alkalmából jelent meg. A kötet verseit Tóth László állította össze. Mint fogalmazott, két tucat vers került a kiadványba, többségük örök érvényű bölcseleti és közéleti verse. A kötet verseit Jitka Rožňová fordította szlovákra. A bemutató kapcsán a fiatal fordító megjegyezte, némi nehézséget okozott a 19. századi nyelvezet, ugyanakkor a költemények témái nagyon is aktuálisak a jelenünkben is.
A könyvbemutatót Bárdos Ágnes és Culka Ottó előadóművészek szavalata színesítette, akik a csokorba szedett Madách versek közül mondtak el jó néhányat magyar és szlovák nyelven.
A kastélyt is gondozó múzeum igazgatónője a következő szavakkal zárta a jubileumi eseményt: „számunkra ez a hely szent. Itt nőtt fel, itt élte le életét, itt alkotott Madách. Szeretnénk ezt a helyet közösen, közös szervezésben értékes programokkal gazdagítani, a szerzőóriásra emlékezni.
Jarábik Gabriella a kastély felújításával kapcsolatban arról tájékoztatta a Felvidek.ma-t, hogy szeptember 10-én Poprádon vehették át a Műemlékek és Múzeumok országos műemlékvédelmi szaklap díját a műemlék felújítás kategóriában. A szerkesztőbizottság a 2013-as év legjobb műemlékfelújításaként értékelte az alsósztregovai kastélyt. A jövővel kapcsolatban Jarábik Gabriella megjegyezte, a síremlék teljes felújítását és a park rendbetételét tervezik, ezt szintén együttműködési támogatás keretei között szeretnék megvalósítani.
A látogatók e napon mind a felújított Madách-kastélyt, mind pedig az új állandó kiállítást ingyenesen tekinthették meg. Másnap, október 4-én a magyarországi csesztvei Madách Imre Emlékházban folytatódnak a Madách-napok rendezvényei.
További képek az alsósztregovai rendezvényről megtekinthető a Képgalériában ITT>>>.
Pásztor Péter, Felvidék.ma
a szerző felvételei
{iarelatednews articleid=”44826,42821,37782,35215″}
