Az együttműködés jelentőségét hangsúlyozták a felszólalók a Duna menti parlamenti képviselők második konferenciáján pénteken a magyar parlamentben.
Joó István, a Duna-stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos beszédében kiemelte: a stratégia minden tekintetben bővül, a politikai vezetők, a stratégia végrehajtásán dolgozók és minden érintett – a helyi, regionális és nemzeti hatóságok, az üzleti és tudományos élet szereplői, az egyetemek, a kutatóközpontok és a civil szféra – aktívan kiveszik részüket a stratégia formálásából.
A miniszteri biztos véleménye szerint minél több európai polgár ismeri meg a stratégiát, az annál hatékonyabban járulhat hozzá, hogy a régió versenyképessége és jóléte növekedjen. Ebben a tájékoztatásban kiemelt szerepet játszhatnak a parlamenti képviselők, akiknek a stratégia követeinek kell lenniük, majd a polgárok szócsövévé kell válniuk, hogy a stratégiával minél inkább választ adhassanak az igényeikre – mondta. Hozzátette: a Duna-stratégia nem „varázsszer”, amely a régió minden gondjára megoldást kínál, de rengeteg lehetőséget rejt magában.
Joó István szerint nagy hangsúlyt kell helyezni a stratégiában részt vevő nem EU-tag országok segítésére, valamint az együttműködésre az árvízvédelemben és a katasztrófák megelőzésében.
Schöpflin György, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP-) képviselője a nemzeti parlamentek és az EP közötti konzultáció jelentőségét hangsúlyozta. Mint mondta, időről időre találkoznak a nemzeti parlamentek képviselőivel Brüsszelben, és több szakbizottságnak sokat segítene, ha közvetlenül tudnák, hogyan gondolkodnak a nemzeti parlamentek bizonyos kérdésekről. Ez az egyeztetés a hatékony információáramlást segítheti – mutatott rá.
Szanyi Tibor (MSZP) EP-képviselő kifejtette: a térségben felértékelődőben van a parlamenti munka, mert a demokrácia iránti igény az emberekben egyre erősebb, és a parlamentben demokratikus eszközt látnak. Szólt az ukrajnai eseményekről is, meglátása szerint „az ország széttépése” nagyrészt az ultranacionalista erőknek köszönhető, ezért példát kell mutatni, hogy „a nálunk vagy máshol jelentkező ultranacionalista erőket igenis le tudjuk szerelni”.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke arról beszélt, fontos, hogy hatékony kommunikációs eljárással a képviselőket megfelelően tájékoztassák, de ehhez ne hozzanak létre új intézményeket, ez ne jelentsen többletterhet a parlamenteknek. Jelenleg biztosítottnak látszik a Duna menti parlamenti képviselők konferenciájának továbbvitele, hiszen a szerb nemzetgyűlés jelezte, hogy kész a jövő évi tanácskozást megrendezni – közölte.
Milorad Zivkovic, a bosznia-hercegovinai képviselőház elnöke közölte: országának határozott elképzelései vannak az EU-tagságról, ezért is érdeklődik a regionális együttműködés iránt, és abból kizárólag előnye származhat. Az ország elsősorban a Száva folyóval kapcsolatos projektekben vesz részt.
A politikus a parlamentek együttműködésének, a közlekedési infrastruktúra javításának, az energiaellátásnak, a biodiverzitás megőrzésének és a hatékony árvízvédelemnek a jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Premysl Sobotka, a cseh szenátus alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a közös múlt, a közös tapasztalatok összekötik a Duna menti országokat, és ennek alapján kell keresniük a megoldást a kihívásokra. Ezeknek az országoknak vannak közös érdekeik, ezért hasznos, hogy képviselőik találkoznak, és megpróbálják együtt elérni a közös céljaikat – mondta.
Winfried Mack (CDU), a baden-württembergi tartományi parlament tagja felszólalásában azt emelte ki, hogy a Duna az európai jövő folyója, Európa összekötő szalagja, és e térségben az országokat nemcsak az árvizek, hanem a közös kultúra, a történelem és a gazdasági kapcsolatok is összekötik. A német politikus szerint a parlamenti képviselők összekötő kapcsot jelentenek a végrehajtó hatalom és polgárok között, ezért fontos a pénteki találkozó is.
A konferencián 13 ország (köztük Szlovákia), az EP és a magyar Országgyűlés képviselői vesznek részt, továbbá a kormányzat és civil szervezetek is képviseltetik magukat.
A tanácskozás végén a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozat szerint a résztvevők egyetértenek abban, hogy egyeztetési mechanizmust kell létrehozni a kormányok és a törvényhozások, valamint az Európai Parlament és az érintett országok parlamentjei között. Arról is megállapodtak, hogy a Duna menti parlamenti képviselők konferenciáját évente megrendezik. Külön hangsúlyt helyeztek a nyilatkozatban az árvízvédelemre, kiemelve a koordinált, határokon átnyúló védelem jelentőségét az egész Duna-medencében.
A résztvevők kiemelték a Duna-régióban élő roma népesség integrációjának fontosságát, és felhívták a figyelmet az integrációs intézkedések szükségességére, többi között a fiatal romák oktatási programjaira, valamint lakhatási feltételeik javítására.
mti/Felvidék.ma
