A múlt hónapban, a Perfekt kiadó a pozsonyi várban mutatta be Thuróczy János Krónikájának szlovák fordítását.
A pozsonyi vár zenetermében megtartott könyvbemutatón Thuróczy János Krónikája mellett a Pozsonyi vár című szlovák kiadványt is bemutatták. A bemutatón Perfekt igazgatóján, Eduard Drobnýn kívül részt vett az országgyűlés elnöke, Peter Pellegrini is.
A Pozsonyról szóló könyv szerzője Štefan Holčík és társai. A könyvről a teraz.sk ezt írja.
„A főváros a vár látképe nélkül elképzelhetetlen. A lapjára fordított asztal formájú épületet évente több ezer szlovákiai és külföldi turista látogatja. A könyv a vár történetét meséli el, a legrégibb népek letelepedésétől a mai napig. Ez idő alatt a várat többször átépítették, formája és rendeltetése is változott.”
A kiadványt fotók teszik még érdekesebbé, melyek a vár struktúráját, jelenlegi állapotát, bútorait, jelenlegi kiállításait, olajfestményeit, az ott található viseleteket, fegyvereket mutatják be, sőt légi felvételekkel is találkozhatunk. A szöveg szlovák és magyar nyelven íródott.
Thuróczy János krónikáját első ízben fordították le szlovák nyelvre. Ezt a különleges könyvet, melyhez hasonló nem jelenik meg gyakran a szlovák könyvpiacon, 1488-ban írta Thuróczy János magyar történetíró, szónok, jogtudós. Életéről kevés információnk van. Felvidéki birtokos köznemesi családban született, a 13. században élt őse, András királyi adományként kapta meg a Turóc vármegyei Nádasér falut. Nagybátyja, Nádaséri András Zsigmond uralma alatt a királyi udvarban szolgált, ott kapta a Thuróczi András nevet. Őt magát 1459-ben említik először a források. Tanulmányairól semmit sem tudunk, jogi és latin nyelvi ismereteit valamelyik hazai egyházi iskolában szerezhette, nincs nyoma annak, hogy valaha külföldi egyetemen tanult volna. Világi emberként jogi pályát futott be: 1465-ben procuratorként, ügyvédként működött a sági premontrei monostornak az országbíró előtti perében. 1467-től országbírói jegyző volt, majd 1470-től a sági hiteles helyen, 1475-től újra az országbírói hivatalban működött, 1486-ban Drági Tamásnak, a személynöki bíróság vezetőjének ítélőmestere lett. Utoljára könyve megjelenési évében, 1488-ban találkozhatunk nevével a forrásokban, ezért valószínű, hogy 1489 nyara előtt meghalt.
Híres műve a Chronica Hungarorum címet viselő ún. Thuróczi-krónika, melyet Júlis Sopko fordított le szlovák nyelvre és mely több évig tartott.
A teraz.sk portál ez írja a könyvről: „János krónikás művének üzenete figyelemre méltó művé teszi azt, mely a régi idők írott emlékinek új dimenzióját nyitja meg. Ezek az írások nemcsak a régi idők mindennapjairól beszélnek, hanem bizonyítják a mi gazdag kulturális hagyományainkat is.”
A krónikás nevét a szlovák kollégák „Jána z Turca” formában használják, mely ismerős ugyan, hiszen anno én is így tanultam a szlovák irodalomórákon, de azóta is érthetetlen számomra, hogy Joannes de Thwroczból hogyan lett Ján z Turca. A Chronica Hungarorum több középkori történeti munka címe. Jelentése: A magyarok története. Műfaját tekintve van, amelyik krónika és van amelyik gesta.
Krónikák: Hess András Budai Krónika néven ismeretes nyomtatványa 1473-ból. A Képes krónika szövegénél rövidebb. A hunokról szóló rész közvetve Kézai Simon Gesta Hungarorumából származik. Geszták: Ismeretlen kompilátor műve – Képes krónika – Szerzője valószínűleg Kálti Márk, aki a Veszprém megyei Kált birtokáról kapta a nevét. Márk 1342-ben a budai Váralja plébánosa lett, 1352-ben a királyi levéltár őre, 1354-ben szerémi prépost, 1358-ban a székesfehérvári egyház őrkanonokja. Kálti Márk szerzősége mellett foglaltak állást: Toldy Ferenc, Jakubovich Emil, Kardos Tibor, Kristó Gyula és mások. Nem fogadták el a szerzőségét: Erdélyi László Gyula, Karsai Géza és mások. A kompozíció létrehozására 1358-ban vállalkozott egy komoly teológiai képzettséggel rendelkező egyházi személy. A középkori magyar miniatúra festészet remeke.
Meggyesi Miklós miniátor képeinél nem kevésbé értékes azonban a mű szövege, noha eredeti részeket alig találunk benne. Elterjedt hiedelem, hogy Kálti Márk székesfehérvári őrkanonok a mű szerzője. Ez azonban csak félreértések sorozatából adódott. A Képes krónika összeállítója munkája prológusában, bibliai idézetekkel sűrűn megtűzdelt, valóságos kis államelméletet fogalmazott meg. Az Isten által kiválasztott bölcs király eszményét helyezve a középpontba, számos bibliai citátummal erősítette azt a tételét, hogy az istent félő, uralkodók győzedelmesek és országukat felvirágoztatják. Szerinte ez az igazság teljesedett be Magyarország királyaiban. Mikor azokat a királyokat emlegeti, akik „Magyarország népeit a békesség gyönyörűségében, s bőséges nyugalomban megőrizték”, a lovagi királyeszményt kívánta kortársai és az utókor elé tárni. Ez öt kéziratos változatban maradt fönn. A leghíresebb a Képes krónika.
A teljes krónika elérhető az Országos Széchenyi Könyvtár oldalán ITT>>>
Méry János, Felvidék.ma
Forrás: Mályusz Elemér: A Thuróczy-krónika és forrásai, Akadémia Kiadó, Budapest, 1967., teraz.sk
Fotó: perfekt.sk, martinus.sk
