A napló az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából jelent meg, amiben a szerző a 44 hónapos frontszolgálata alatt folyamatosan feljegyezett a napi eseményeit közli az olvasóval 32 noteszben összegyűjtve. A kötet tartalmazza azokat a feljegyzéseket is, amelyek az először megjelent változatból kimaradtak, s szerzőjük utóbb külön füzetben jelentette meg őket. A Napló közvetlen és őszinte leírást közöl a megélt élmények egyszerű, de pontos hűségéről. Ebből következik az olvasó számára a drámai filmszerűsége is.
A csapattiszt maga szűk körébe zárva az események torlódó forgatagában figyel a háborút, szenved, nélkülöz, és tragikus erőfeszítéssel keresi a perspektívát. És ha olykor fölébe is emelkedik annak a látókörnek, amelyre a helyzete korlátozza, mégis igazi jelentősége könyvének a csapattiszt szemszögéből a figurák és az adalékok a hadban álló felek lélekanyagához, valamint az a tiszta önarckép, amely szinte akaratlanul bontakozik ki az élmények mozaikjából.
A csapattiszt alakja megnő: emberszeretetnél és fajszeretetnél mélyebb indulattal küzd, hogy közel kerüljön a katonáihoz, a magyarjaihoz, a szűkebb csapatához és áthidalja a nagy szakadékot, ami a magyar utat és a magyar parasztot századok óta elválasztja. Ez több mint a feudális urak patriarchális érdeklődése a nép iránt, a szenvedő lélek szolidaritása a szenvedő lélekkel.
Egy-egy intuitív megnyilatkozása, sóhaja, vagy felkiáltása, egy-egy szava a menekülőkről, vagy a felperzselt, kifosztott falvakról, egy-egy odavetett rajza, vagy ahogy felderíti önmagának a tudatalatti érzéseit, szinte művészetig emelkedik: a szenvedés ilyenkor költőt formál a csapattisztből.
De az aktív tiszt számára lehetetlen, hogy észre ne vegye a közös hadsereg vezetőinek sűrűn elkövetett hibáit és mulasztásait. Kritikája ilyenkor kíméletlenül lesújtó, s mikor fajtájának sorsáért reszket, s gyakran indokolatlan emberpazarlás miatt felhördül.
A terjedelmes könyv anyaga történeti és irodalmi forrás a következő generáció számára, mivel feljegyzi a világháború technikáját. Az efféle háborús napló publikálása a legmegfelelőbb védjegye a valós tényeknek, s általa elkerülhető a történelemhamisítás.
A szerző, mint katona huszáruniformisban, mint a nemzet harcosa lóháton indul harcba és a nemzet aggódó fiaként, rongyosan, gyalog tér haza.
A harminckét notesz tartalmazza mindazt a szörnyű fordulót, ahol már milliók jártak, abban a hitben, hogy a harcok útján vívják ki szabadságukat.
Kiadja a Méry Ratio Könyvkiadó
Felvidék.ma
29