1965. június 17-én az ár készületlenül érte Kulcsod községet, és elöntötte annak alacsonyabban fekvő részeit. Megkezdődött az emberek és az állatok mentése, majd hetekkel később az újjáépítés. Erre emlékeztek nemrég Csicsón, majd a hétvégén Medvén és Kucsodon is.
A mostanában zajló falunapok részét képezi a csallóközi falvakban az 1965-ös dunai árvízről való megemlékezés is. Az 50 évvel ezelőtti események részesei tartalmas beszámolókkal szolgálnak a tragédiáról, s az elmúlt években beszámolók, monográfiák is születtek róla.
„Az 1965-ös dunai árvízről a hírekből elsősorban azt tudhatjuk meg, hogy kétségkívül ez volt a szlovákiai magyarokat sújtó természeti katasztrófák közül a legnagyobb. A rendkívül nagymértékű tavaszi esőzéseket kísérő többhetes árvíz június elején tetőzött a Csallóköz térségében.
A Csallóköz történetében mindmáig páratlan méretű természeti katasztrófát a lehullott óriási hómennyiség lassú olvadása, a napokig tartó erőteljes esőzés, valamint a mélyebb üregekből feltört víz együttes hatása okozta.
Noha a Pozsony és Párkány közötti szakaszon gyors ütemű gátépítési és megerősítési munkálatok kezdődtek, a 8 méter fölötti magassággal tetőző vizet nem tudták megfékezni: a Duna június 15-én Patnál, két nap múlva pedig Csicsó és Kulcsod között áttörte a gátat.
A gátszakadás nyomán a folyó az Alsó-Csallóköz nagy részét elöntötte, ennek következtében több tízezer hektár termőföld került víz alá. A Dunaszerdahelyi, Komáromi és Érsekújvári járás több mint félszáz településéről 53 ezer személyt kellett evakuálni, miközben a vályogból épített házak ezrei dőltek össze vagy rongálódtak meg. A gyermekeket és asszonyokat kitelepítették, a férfiak pedig emberfeletti erővel küzdöttek az ár megfékezésében. A víz néhány települést napokra elvágott a külvilágtól, Komáromot pedig egy ideig csak Magyarország felől lehetett megközelíteni.
A tömör híradáson túl komoly emberi üzenete van a 65-ös árvíznek, ez pedig az összefogás ereje. Nemcsak az árvíz sújtotta települések lakosai segítették egymást minden emberi erőfeszítést bevetve, hanem a hadsereg és az önkéntesek is. Az árvíz levonulása után az óriási anyagi károkat szenvedett Csallóköz megsegítésére országos mozgalom indult, amely során szlovákok és csehek ezrei is jöttek önzetlen módon a magyar falvakat megsegíteni, magyar gyerekek százait pedig több héten keresztül más vidékeken helyezték el. Ez az üzenet minden korban érvényes, hiszen a múltból tanulunk, s a tanulságok kiaknázásával lehetünk emberiesebbek” – írta közleményében az MKP sajtóosztálya.
A dunai gátszakadás helyszínén megemlékezéseket tartottak. A hétvégén két csilizközi helyszínen: Medvén és Kulcsodon tartottak nagyszabású megemlékezést. Kulcsodon és Medvén Berényi József, az MKP elnöke is beszédet mondott, s a közösen elhelyezték az emlékműnél a megemlékezés virágait.
Megemlékezés Medvén
Medvén az ünnepi megemlékezés a római katolikus templomban megtartott ünnepi szentmisével kezdődött. Majd a község központjában lévő parkban felavatták a 65-ös árvíz emlékére állított emlékművet. A helyi kultúrház előcsarnokában „Amikor a víz volt az úr” címmel fotókiállítás nyílt, amely a fél évszázaddal ezelőtt történt eseményeket láttatta – főleg a helybeliek által gyűjtött képek alapján.
Az ünnepi megemlékezést Morva László, Medve község polgármestere nyitotta meg, aki ünnepi beszédében azt hangsúlyozta: a katasztrófa kipróbálta az embert, próbára tette a az egységességet, az összefogást, a hősiességet és az emberi arculatot. Házakat döntött, hidakat sodort el a víz, de az ember akaratát, keménységét, a jövőbe vetett hitét, azt nem tudta megtörni.”
Ünnepi beszéddel köszöntötte a rendezvényt Berényi József, a párt országos elnöke is, aki egyben fővédnöke volt a rendezvénynek. Medve község Önkormányzata meghívta azon települések polgármestereit is, ahová az árvíz idején a község lakosságát kitelepítették legfőképpen Csallóközcsütörtök községnek, valamint lakóinak, amiért akkor befogadták őket.
Őry Péter, fogadta az elismerést, de mint hangsúlyozta, ő személy szerint a szüleitől és a településén élő idősebb emberek elbeszéléseiből tud az akkori eseményekről. Ünnepi beszédében azt hangsúlyozta: „Csak remélni lehet, hogy az emberség nem korlátozódik csupán vészhelyzetekre, hanem mindennapjaink, viselkedésünk, egymáshoz való viszonyunk szerves részévé válik.” Reményének adott hangot, hogy a két település családaji közti jó barátság továbbra is megmarad.
A rendezvényen korabeli tudósítások és hangfelvételek is elhangzottak, amelyeket a Szlovák Rádió Magyar Nyelvű Adásának egykori riportere, Polák László mutatott be a helyieknek. A rendezvényen részt vettek az MKP parlamenti képviselőjelöltjei: A. Szabó László, Karaffa Attila, Stercel Olivér, Bögi Tímea és Nagy Anikó. Az MKP járási irodája emlékfüzetecskét állított össze az emlékünnepre.
Az eseményről készült képeket megtekinthetik a Képgalériánkban.
Kulcsod és Csicsó határában közösen emlékeztek a nagy árvízre
Az 1965-ös árvíz egyik legdrámaibb eseménye volt a Kulcsod és Csicsó közti gátszakadás. A természeti katasztrófa helyszínén egy emlékmű áll, amely örökké emlékezteti majd a környező települések lakóit a természeti katasztrófára. 2015. június 21-én, vasárnap három település önkormányzatának közös szervezésében emlékeztek a fél évszázaddal ezelőtti pusztító árvízre. Kulcsod, Csicsó és Komáromfüss községek polgármesterei külön-külön ünnepi beszédben emlékeztek a nagy vízre, annak pusztító erejére, az emberek lelkében élt rettegésre, a közös aggódásra, a kitelepítésre, majd az ár levonulta után az emberfeletti újjáépítő munkára.
Az ünnepi megemlékezésen beszédet mondott Berényi József, a párt országos elnöke, majd az MKP a parlamenti képviselőjelöltjeinek – A.Szabó László, Karaffa Attila, Stercel Olivér, Samu István – kíséretében koszorút helyezett el az emlékműnél.
A megemlékezés felvételeit megtekinthetik a Képgalériánkban.
mkp.sk/Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”54456,54395,54387″}
