A Magyar Szent Korona ünnepélyes fogadásán, Szilason köszöntőt mondott Czimbalmosné Molnár Éva nagykövet asszony szeptember 12-én. Beszédét, amely a Szent Korona értékeit és napjainkra mutató üzenetét hangsúlyozza, az alábbiakban olvashatják.
„A magyarság egész történelmünk során egyedül a kereszténységgel kötött szövetséget, amelyek töretlen fennállását ezer év múltán is éltetjük. Ennek a magyarságot és kereszténységet összekötő szövetségnek volt már akkor is, és maradt mindmáig hordozója, pecsétje, jelképe a magyar Szent Korona.
A Szent Korona nem csupán koronázási ékszere a magyarságnak, de megtartó hitet, alkotó feladatot is adott a kitartó nemzedékek hosszú sorának. A Szent Korona körül kialakult Szent Korona tan által nemzedékek hosszú sora megértette a kereszténység hivatását. A Szent Korona „testének” elképzelésében hozta létre a király személyétől független magyar államiság fogalmát. Ez tartott meg minket a nehéz időkben. A mi dolgunk, hogy amit ezer év keresztény magyarsága felépített, megőrizzük és megvédjük, ami valódi iránytű lehet számunkra napjaink népvándorlása során is.
Alig több mint 30 emberöltőnyi idő telt el Szent István államalapítása óta. Ez a több mint ezer esztendő itt jelenik meg előttünk a Szent Korona képében. Itt munkál szokásainkban, jellemünkben, hitünkben, reményeinkben. Itt munkál egész kultúránkban. Az egymás nyomába lépő nemzedék sorsából, mi mai magyarok megtanulhattuk, hogy a mi igazságunkat, a mi érdekeinket nekünk magunknak kell képviselnünk, és azt is, hogy a mi érdekeink gyakran csak mások érdekeivel együtt érvényesülhetnek.
A Szent Korona által megtanulhattuk, hogy csak a nyugati polgárosodás révén őrizhetjük meg, gyarapíthatjuk értékeinket, emelhetjük magasra országunkat. Minként azt is, hogy országunk függetlensége és szabadságunk nem adomány, nem örök időkig tartó állapot, hanem olyan felbecsülhetetlen érték, amelynek birtoklásáért minden nemzedéknek meg kell küzdenie. A 20. század történelmi traumáit követően napjaink népvándorlása során is kellő irányt ad számunkra a Szent Korona.
Magyarország alkotmánya, a 2011. április 25-én elfogadott Alaptörvény preambulumában – az úgynevezett Nemzeti Hitvallásban kimondja: „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.”
A Szent Korona égisze alatt az elmúlt ezer esztendőbe, dacolva túlerővel, a fájdalmas veszteségek ellenére, reménytelennek tűnő helyzetekben nemzedékek hosszú sora őrizte meg a magyar hazát is Felvidéken is.
Első szent királyunk által felvett Szent Korona jóvoltából lettünk erős, keresztény nemzet. Szent István előrelátóan és megfontoltan cselekedett, nem máról honlapra gondolkodott. De azzal is tisztában volt, hogy ennek a népnek elsősorban magában és Istenben kell bíznia, mert másoktól hiába remél segítséget. Ha túlzottan másokra épít, könnyen összeomolhatnak tervei.
Az idő igazolta aggodalmait: valahányszor határainkon túlról reméltük a döntő segítsége, és erre támaszkodva igyekeztük függetlenségünket kivívni, vagy megtartani, mindig kudarcba fúlt erőfeszítésünk. Üzenete mit sem változott az évszázadok során: a magyarnak ma is saját magának és elsősorban saját magával kell a harcát megvívnia, hogy talpra álljon.
A múlt tapasztalataiból okulva ma Szent István magyarjainak munkáját kell folytatni. Közös megoldásokat kell találni a közösség időszerű kérdéseire itt a Felvidéken is. A Szent Korona több évszázados története emlékeztet minket az összefogásra, az egyezségek megkötésére. Ez Szent Korona legfőbb üzenete” – mondta Czimbalmosné Molnár Éva.
Felvidék.ma
Fotó: Hideghéthy Andrea
A vonatkozó fotóriportunk a Képgalériában ITT tekinthető meg. {iarelatednews articleid=”56121,56017,55158″}
