„Húsz iskolakezdő kisdiák részesült a Rákóczi Szövetség ösztöndíjában az Ipolyságban pénteken – közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda.” Az idézett szöveget honlapunkon olvastam nemrégiben. Nos, az ösztöndíjnak csak örülhetnek a felvidéki magyar kisdiákok szülei, ám mi, magyarszakos tanárok (s úgy gondolom, sokan mások is) egy kicsit bosszankodhatunk a helységnév helytelen toldalékolása miatt. (Az írás címében egyébként helyes az írásmód.)
Többször kalauzoltam már anyaországi csoportokat is a Felvidéken, akik szintén azt hitték, hogy Ipolyságban járnak, nem pedig Ipolyságon. Nemrég épp Selmecbányáról hazafelé tartva mondták a családfakutatók, hogy ha majd Ipolyságban leszünk, ott fogunk étkezni.
Vajon miért ez a helytelen szóhasználat, illetve toldalékolás? Mert sokan úgy gondolják, hogy az Ipolyság szóban a „ság” az képző, s ehhez a képzett szóhoz illesztik aztán a „ban” ragot.
Ha tehát képzővel látnánk el az Ipoly szót, akkor az egy tájegységet jelölhetne, ám azt mi nem így nevezzük, hanem Ipoly mentének. Hont megye hajdani székhelyének egykor csak Ság volt a neve, mert ez a szó bizony helynevet jelent. Olyat, amiből több is van a magyar nyelvterületen, ezért kapta ez a város is megkülönböztetésül a többitől az Ipoly előtagot.
A Dunától a Szitnyáig című településtörténeti barangolómban említem, hogy az érintett helység nevének etimológiáját vizsgálva Püspöki Nagy Péter megállapította, hogy a 42 Ság nevet viselő község a Kárpát-medence nyelvterületén települt, s valamennyi „egy-egy dombvonulat utolsó, már a síkságba hajló hegye, illetve dombja tövében fekszik, mintegy azt jelezve: falu a dombon, falu a domb tövében, illetve dombfalu”.
A földrajzi nevek etimológiai szótárában viszont azt olvassuk, hogy „Az országszerte és nagy számban jelentkező Ság helynévbe egy vitatott etimológiájú Ság (domb, erdős magaslat, erdő) köznév rejlik. Törzsnévi eredete kevésbé valószínű”.
Ipolyság közelében más ilyen nevű települések is találhatók. Például Karancsság, Rétság. Ha az utóbbi esetében is képzőnek lenne tekinthető az utótag, akkor Rétségként kellene használnunk. Ám itt ugyanarról van szó, mint az Ipolyság esetében. S azt mondjuk, hogy Rétságon, nem pedig Rétságban.
Még egy apróság: ösztöndíjban talán Ipolyság több mint 20 iskolakezdő kisdiákja részesült. Ipolyságon ( s nem Ipolyságban) két magyar iskola van: a Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola és a Pongrácz Lajos Magyar Tannyelvű Alapiskola. A híranyagban valószínűleg az egyházi intézményről volt szó.
Csáky Károly, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”56113″}