A szlovákok 68 százalékát nyugtalanítja a szlovák-magyar feszültség növekedése – derül ki egy közvélemény-kutatásból. A magyarok nem buta kormányrendeletek következtében fognak megtanulni szlovákul – írja az egyik pozsonyi újság a földrajzi megnevezések kisebbségi tankönyvekban való használatáról.
Szlovákia volt washingtoni nagykövete pedig megosztó ügynek nevezte Malina Hedvig ügyét. A diplomata nem vett át egy kitüntetést.
El nem fogadott kitüntetés. Megosztó ügynek nevezte a 2006-ban Nyitrán megvert Malina Hedvig esetét, és nem fogadta el a Szlovák Atlanti Bizottság kitüntetését Martin Bútora, Szlovákia volt washingtoni nagykövete. A 15. születésnapját ünneplő, az ország euroatlanti kapcsolatainak erősítésére létrehozott Szlovák Atlanti Bizottság két olyan politikust akart kitüntetni, akik a szervezet szerint sokat tettek az ország nyugati irányultságának erősítéséért.
Szlovákia lakosságának többségét nyugtalanítja, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokban növekszik a feszültség – derült ki abból az országos felmérésből, amelyet novemberben készített a pozsonyi IVO közvélemény-kutató intézet a felnőtt lakosság körében. A közvélemény-kutatás hétfőn nyilvánosságra hozott eredménye szerint a megkérdezettek 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nyugtalanítja a Szlovákia és Magyarország viszonyában növekvő feszültség, míg 27 százalékot nem. Két százalék nem válaszolt a kérdésre, míg három százalék azt állította, hogy semmiféle feszültségnövekedést nem tapasztalt a két állam viszonyában.
Az IVO felméréséből az is kiderült, hogy a szlovák-magyar viszony rosszabbodása mind a nőket, mind a férfiakat nyugtalanítja, mégpedig korra és műveltségre való tekintet nélkül. Általában elmondható, hogy a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok a többieknél érzékenyebben reagálnak erre a negatív tendenciára – olvasható az IVO közleményében. Ami a politikai pártokat illeti, a szlovák-magyar viszony rosszabbodása leginkább a Magyar Koalíció Pártja és a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió híveit nyugtalanítja; legkevésbé a Szlovák Nemzeti Párt és a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom választói nyugtalankodnak.
Sme: egy nyelvet senki nem tanul meg azért, mert felülről elrendelik
A szlovákiai magyarok nem a pozsonyi kormány által gerjesztett mesterséges követelmények következtében fognak megtanulni szlovákul, hanem akkor, ha annak szükségét fogják érezni, ha az számukra kifizetődő lesz. Ez a helyzet most van kialakulóban – mutat rá hétfői kommentárjában a Sme című szlovák liberális napilap. A mértékadó pozsonyi újság szerint a földrajzi megnevezések kisebbségi tankönyvekben való használatáról szóló vita a koalíciónak – különösen a vezető Smernek – alapvetően csak arra szolgált, hogy a magyarok orrára koppintson, megmutassa ki az úr a házban, s a sokasodó botrányokat nacionalista zajongással takarja el. Hála a megbízható koalíciós partnereknek és Ivan Gašparovič elnöknek mindezt úgy tudta megtenni a Smer – Dušan Čaplovič kormányfő-helyettes vezette – nacionalista szárnya, hogy magának a pártnak nem kellett nyílt kártyákkal játszania, s nem kellett felfednie, milyen messze van még a modern európai baloldali pártoktól és azok emberi jogi koncepcióitól.
A Smer most olyan képet vághat, mintha ellensúlyozná a nacionalistákat a koalícióban, holott az általa kompromisszumnak beállított javaslat nem volt más, mint visszatérés a dolgok természetes rendjéhez. Ugyanakkor a dolgok természetes rendje az, ami a legmegbízhatóbban megoldhatja a mesterségesen teremtett nyelvi problémát. Egy nyelvet ugyanis általában senki sem fog megtanulni azért, mert azt felülről elrendelik. Példa erre az orosz nyelv kötelező oktatása 1989 előtt. Egy nyelvet azért tanulnak meg az emberek, mert annak tudását szükségesnek érzik a maguk számára – írta a Sme. A dél-szlovákiai magyarok körében ez a szükséglet csak most jelentkezik, s nem a kormány igyekezete következtében, hanem inkább annak ellenére. A magyarok ugyanis nem a buta kormányrendeletek következtében fognak jobban megtanulni szlovákul, hanem azért, mert ezt a maguk számára szükségesnek fogják tartani. Ha ugyanis például megerősödik a szlovák gazdaság, a kisebbség tagjai számára előnyösebb lesz Szlovákiában munkát keresni, nem pedig a Dunától délre – jegyzi meg Peter Morvay, a Sme-kommentár szerzője.
MNO, MTI