Márkus László emléktáblájának avatása Rimaszombatban

A Rákóczi Szövetség Gömörben polgári társulás 2025. november 20-án, csütörtökön Márkus László (1877-1956) emléknapot és emléktábla-avatást tart Rimaszombatban.

A műsor:

13.00 óra
Emlékkonferencia
Csillagház egyházi panzió és konfrenciaközpont (Daxner utca 36.)

15.15 óra
Mise
Keresztelő Szent János római katolikus templom (Fő tér)

16.00 óra
Emléktáblaavatás
Matej Hrebenda Könyvtár előtt (Fő tér)

A megemlékezők:

Juhász Péter megyei képviselő,
a Besztercebányai Megyei Önkormányzat alelnöke

Simon Attila történész,
a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója

Gerenday Ágnes
Márkus László unokája

Pósa Homoly Erzsó szerkesztő,
a Rákóczi Szövetség Gömörben polgári társulás elnöke

Hacsi Attila ny. újságíró,
a Gömöri Hírlap újraalapítója

Juhász Dósa János,
a Gömöri Hírlap egykori főszerkesztője

Csipai István,
a Gömöri Hírlap főszerkesztője

A Márkus László emléktáblának elhelyezését a rimaszombati székhelyű Rákóczi Szövetség Gömörben polgári társulás kérelmezte a Besztercebányai Megyei Önkormányzat Kulturális Osztályánál és Műemlékvédelmi Hivatalnál a Matej Hrebenda Könyvtár Fő téri épületének utcafrontra néző falán.

A szervezet fővárosi irodáját Márkus László Budapestre elszármazott családja kereste meg, hogy szeretnének emléket állítani nagyapjuknak, aki korában sokat tett Rimaszombat város kulturális és sport életének a fejlődéséért.

Márkus László 1877-ben született Füleken. Az 1921-ben Rimaszombatban alapított Gömör című, vasárnaponként megjelenő független politikai és társadalmi lap felelős szerkesztője s egyszemélyes mindenese volt 1938-ig. Ezt megelőzően már két évtizedes vidéki újságírói és szervezői múlt állt mögötte. Aktívan részt vett a regionális társadalmi életben is, s a harmincas évek második felében a magyar Járási Közművelődési Testületek egyik főszervezője volt. Tagja volt a Törköly József vezette Csehszlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Egyesületek Szövetségének, sőt főtitkáraként is működött. Komoly publicisztikai tevékenysége mellett olykor verseket is írt. A szabad véleményformálásnak a híve volt.
Mivel munkásságának nagyobb részét abban a szerkesztőségben töltötte, amely egykor a mai könyvtár épületében kapott helyet, a szervezők úgy gondolták, hogy ezen épület falán állíthatnak neki méltó emléket.

A meghívó alapjául szolgáló korabeli kép hátoltalán a következő feljegyzés olvasható:
„1939 júniusi felvétel – Rábely Károly s én a nyomda- és szerkesztőség évszázados kapujában, melyen több, mint húsz éven át jártam a „Gömör”-nél végzett szerkesztői munkám végzésére, s járok még ma is.” Márkus László, Rimaszombat, 1939.VIII.18.