XXI. Mécs László Szabadegyetem – keddi program

A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmánya július 9-e és július 15-e között szervezi meg a XXI. Mécs László Szabadegyetemet a jászói Autokemping területén.

A július 10-ei, keddi program:

09:30 Kiállításmegnyitó: „Jelképek a Kárpát-hazában.”

Kiállítás: A kiállítást megnyitja: Pécsi Lajos Dániel, villamosmérnök, jelképtervező művész és Okos Márton, erdélyi újságíró és közíró, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke. Az 1568. január 6- 13. között Tordán megtartott Országgyűlésre és az Európában először kihirdetett teljes vallásszabadságra emlékezve, a Magyarság Háza és a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület várja az érdeklődőket a tárlat megnyitására.

10:00   Előadás, vetítés és könyvbemutató: „Magyarország nemzetrészeinek címerei – Felvidék.”

Előadó: Pécsi Lajos Dániel, villamosmérnök, jelképtervező művész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja. Igaz, hogy a címerek puszta külsőségek; igaz az is, hogy gyakran az emberi gyengeségnek, az üres hiúságnak következményei és dölyfös semmittevéshez vezetnek és gyakran annak a nevetséges felfogásnak is szüleményei, mely a belső értéket, az ember becsét is a ranghoz és címerhez méri; többnek hiszi azt aki a magasabb ranggal és régibb címerrel bír, holott az ember értékét mindezek a körülmények egy mákszem legkisebb töredékével sem fokozzák. Az a becsületes és dolgos mesterember aki kötelességét teljesíti, sokkalta több emberi értéket képviselhet, mint az az uralkodó, aki kötelességét nem teljesíti. De azért a címerek még sem csak az emberi hiúság történelmének emlékei, hanem a címerek történelméhez dicső emlékek is szövődnek. A címer önmagában csak külsőség, de sok nagy érdek, sok szép tett, sok nemes érzés fűződik hozzája. Mindazok az események és cselekedetek, a melyek Magyarországot sok küzdelmes évszázadon át fenntartották: a címerekhez vezettek, vagy azokból származtak, hogy a nálunk elkövetett jó és rossz tettek legnagyobb részének a címerek könyvében valami nyoma maradt. A címerben azon fogalmak, azon magasabb egységek és azok az erkölcsi személyek jutnak kifejezésre, amelyekhez az embereket legszebb érzéseik és idealizmusaik kapcsolják. A miért éltek és haltak: azt a zászló és címer jelzi, s azért a címerek gyűjteményei azon erkölcsi erők jelképeinek gyűjteményei, melyek a múltat irányították. Ezek között első helyen áll a maga nemzeti címere. A magyar címer mellé sorakoznak a vármegyék és városok címerei. Az előadás után a szerző eddig megjelent könyveit árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.

11:00   Előadás és vetítés: „A népi harci testkultúra.”

Előadó: Kopecsni Gábor, a Felvidéki Baranta Szövetség elnöke, a Baranta-völgy alapítója Gömörpéterfaláról.  Az előadó feleleveníti a Felföldi Baranta Iskola egyik ágát, a népi harci testkultúrát, amelyet a mai napig lehet gyűjteni. Az előadás tartalma ezen gyűjtések beszámolója, ahol karikás ostor, botozás, botbirkózás, fokos vívás, népi birkózások, íj és a hajító játékok gyűjtését adja elő az előadó, vetítéssel egybekötve. Az érdekes és értékes gyűjtési anyagok elsősorban a gömöri pásztorok közül valók, de a virtus megtalálhatók a nem pásztor emberek gyermekkori játékaiban is.

15:00   Bemutató előadás: Harci elemek bemutatása és gyakorlati foglalkozás.

Előadó: Kopecsni Gábor. A bemutató során gyakorlati úton történik az egyes harci elemek bemutatása: szablya, bot, ostor, íj, népi birkózások. A bemutatót szöveges vezetés is kíséri, így a jelenlévők egy kis történelmi utazást is tehetnek, de elsősorban a fegyver vagy az eszköz jelentősége szempontjából. Ezt követően gyakorlati foglalkozás lesz, ahol lehetőség van kipróbálni az ostort, íjat, botot, esetleg népi birkózó játékokat.

16:00   Előadás, vetítés és könyvbemutató: „Negyedszázada gyalog vittük Erdélyt Európába.”

Előadó: Okos Márton, erdélyi újságíró és közíró, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke Kalotaszegről. A szerző 1989-ben erdélyi politikai menekültként tiltakozásul a romániai falurombolás ellen Juhos Gábor, szintén erdélyi menekült társa, elgyalogoltak Budapesttől Párizsig gyalog, csak gyalog. Útjuk jelszava a Rákóczi szabadságharc jelmondata volt: Cum Deo pro patria et libertate. Bemutatja nagysikerű útikönyvét, mely a csaknem 30 évvel ezelőtti időkbe kalauzolja vissza az olvasókat.  A Ceausescu-rezsim végóráiban sem átalkodott az erdélyi magyarság felszámolásán dolgozni, s világszerte tiltakozásokat váltott ki a falurombolási kísérletek. Két fiatalember tehetetlenségében úgy döntött világnak megy, hogy felhívja a figyelmet a vészes katasztrófára. A hírhedt román titkosszolgálat, a Securitate előbb Magyarországra üldözte őket, ahol eldöntötték tiltakozásuk jeléül elgyalogolnak Párizsig. Okos Márton e élményeit, érzéseit és gondolatait, nem utolsó sorban a performance következményeit foglalta össze egy terjedelmes könyvben, melyet gazdagon illusztrált prezentációjában Kárpát-medence szerte tucatnyi helyen bemutatott már. Az előadás után a szerző megjelent útikönyvét árusítják majd és személyesen dedikálja azt.

17:00   Előadás, vetítés és könyvbemutató: „Címerekkel irt történelem.”

Előadó: Pécsi Lajos Dániel. Az előadó bemutatja a Címerekkel írt történelem – a történelmi Magyarország ország- és nemzetrészeinek címerei, címleírásokkal és térképmellékletekkel című könyvét. A könyv egésze igazolja, hogy Pécsi L. Dániel kitűnő heraldikus. Bevezet minket a heraldika világágba, hogy értsük és megértsük a címerek történelmi üzenetét, ami nem más, mint az összetartozás, a nemzeti identitástudat. A címertani jelképek lexikona, az egyes ország és nemzetrészek címereinek történelmi hitelességű leírása nélkül minden bizonnyal nehezebben boldogulnánk a címermegfejtésekkel. E „mankók” és a vizualitást adó térképek segítségével elénk tárul, valósággal megelevenedik előttünk az egyes ország és nemzetrészek valós története. A jelképtervező fegyelmezett alkotó! Ismerve küldetéstudatát, szenvedélyességét, lánglelkűségét, óriási dolog ez, mert így válik jó szándékúvá és hitelessé az egész életmű, az üzenet a Kárpát-medence más népei irányába is. Mert ez a könyv nem csak nekünk, magyaroknak szól. A fegyelmezett jelképművész ars poeticája a könyvben is olvasható: „Az a jó címer, amelyik mindenki számára közérthető és szellemi üzenete a jelenen át jövőbe mutató!”; Címerei nem csak jók, kifejezőek, érthetőek, hanem szabályosak, színesek, szépek. Aki félreérti őket, valószínű nem érti a történelmet és a jó szándékot. Számukra Szent István király intelmeit ajánlanám nyugtató olvasmányként, különösen annak a vendégek befogadásáról és gyámolításáról szóló fejezetét.

19:00   Előadás: ” 2019 legyen Bocskai Emlékév!.”

Előadó: Okos Márton, erdélyi újságíró és közíró. Az utóbbi években Okos Márton több emlékév elfogadását is kezdeményezte. Ilyen volt a Márton Áron-emlékév, tavaly a Szent László-emlékév, vagy az idén 450 éves tordai országgyűlés évfordulója alkalmából a vallásszabadság éve. Utóbbi kettőről Országgyűlési törvény is született. Az emlékévek fontosságáról, a történelmi példaképekről beszél az előadó.

20:00    Filmvetítés: „Kincsem.”

A Kincsem című magyar romantikus kalandfilm vetítése. A filmet 2017-ben mutatták be Magyarországon. A magyar csodaló történetét meséli el minden idők legdrágább és legnézettebb hazai filmje. Kincsem valódi regényalak. Se előtte, se utána nem volt ló, ami megközelítette volna. Nem ügyeskedés szülte az 54 győzelmet, hanem a képesség, a szinte tudatos küzdőképesség a legjobbak között. A világon mindenütt ő volt a Magyar csoda. A film rendezője Herendi Gábor. Látványos, izgalmas film, jő színészekkel (időtartam 121 perc), Nagy Ervin és Petrik Andrea főszereplésével.

A Mécs László Szabadegyetem fővédnöke Bartal Károly Tamás, a jászóvári premontrei rend nyugalmazott főapátja.

A rendezvény társszervezői: Jászói Községi Hivatal és Önkormányzat; Debrődi Községi Hivatal és Önkormányzat; Szepsi Városi Hivatal és Önkormányzat; Szepsi Városi Művelődési Központ és Könyvtár; Csemadok Jászói Alapszervezete; Csemadok Szepsi Alapszervezete.

A rendezvény támogatói: Bethlen Gábor Alap Zrt., Budapest (Magyarország); Jászói Községi Hivatal és Önkormányzat; Debrődi Községi Hivatal és Önkormányzat; Szlovák Köztársaság Kormányának Nemzeti Kisebbségekért Felelős Főosztálya.