A fenti cím némileg megtévesztő, két okból is: egyfelől azért, mert történetünk szereplője éppenséggel pont nem vendég ebben az országban, másrészt pedig még mindig próbálunk hinni abban, hogy az a suttyó, magyargyűlölő, tróger aljasság, ami ma kora délután a párkányi vasútállomáson történt, nem általános és semmi köze a szlovákoknak a magyarokról alkotott véleményéhez…

Történetünk – amellyel olvasónk kereste meg szerkesztőségünket s amelynek maga a fenti címet adta – tulajdonképpen egészen hétköznapi (mindenki járt már szlovákiai vasútállomáson…), ami mégis figyelemre méltóvá és tanulságossá teszi, az az érintett reakciója.

Az ifjú hölgy ma délután fél egykor kísérelte meg a lehetetlent: menetjegyet kért a párkányi vasútállomáson. Magyarul. Tetézve az egyébként is tűrhetetlen szemtelenséget, megkérdezte a pénztáros hölgyet – ugyancsak magyarul – hogy nem gond-e, ha csak 20 vagy 50 eurós címlettel tud fizetni (vasútállomásról van szó, nem a bolhapiacról!). Az ablak mögött pöffeszkedő „hölgy” erre – panaszolja olvasónk – dühösen kidobta a jegyet a visszajáróval együtt, az alábbi szavak kíséretében: „csóró magyar ge…i” (persze szlovákul).

És általában itt szokott véget érni a történet. Fejet hajtunk, felvesszük az aprót, lenyeljük a ge… a  gúnyolódást, és lógó orral tovább megyünk. Olvasónk azonban hamarjában fotót készített, majd rendőrt hívott és jegyzőkönyvet vetetett fel az esetről. Csak hogy világos legyen: nem rúghat belénk szó nélkül minden jöttment emberszabású, akire egyenruhát húznak és beültetnek a kasszagép mellé.

„Remélem lesz pozitív eredmény. Hány ilyen dolognak kell még történnie?” – teszi fel végül a kérdést a sértett.

Tényleg: mennyinek?