A rimaszombati Civil Fórum 2007, ahogyan a civil látta

A Civil Fórumot Tóth Károly, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója nyitotta meg, majd B. Kovács István muzeológust, a Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület elnökét kérte fel a program első részének a levezetésére. Rövid bevezető után átadták a Civil Társadalom Fejlesztéséért Díjat. A második alkalommal átadott díjat idén Hunčík Péter pszichiáter kapta. A díj magát a díjazottat ábrázoló festmény volt,  Pál Ildikó rimaszombati művész alkotása, s minden bizonnyal az ipolysági zsinagógában kap majd helyet. A laudációban legönzetlenebb mecénásnak, mintául szolgálható segítőnek, a szlovákiai magyar civil szféra önkéntes örökmozgó nagykövetének nevezte Tóth Károly a díjazottat. Hunčík válaszában kitért a szokások, kultúrák, értékrendek kialakulárat, melyet a liberalizmusba vetett hitre vezetett le. Majd méltatta a bársonyos forradalom után eltelt 18 évet a civil társadalom szempontjából, s úgy fogalmazott, hogy „elégedettek lehetünk, nincs szégyenkezni valónk, mi voltunk azok, akik neki láttunk ennek a folyamatnak, rengeteget tettünk a civil élet, civil társadalom felvirágoztatásáért ez alatt az idő alatt”.

Petőcz Kálmán, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa csatlakozott az előtte szólóhoz, s leszögezte, hogy modern liberális demokráciát kell építeni. Előadásának a témája a Civil Fórum létrejöttének a fontossága volt, és arról beszélt, hogy polgári társadalomban „dolgozunk”,  élnünk kell a részvételi demokrácia alapelveivel illetve a jogainkkal, közte a kisebbségi joggal is. Kitért a december 21-i határbontásra, amit ajándéknak nevezett. A program első részében szót kapott előadóként Tóth Károly is, aki a dél-szlovákiai civil szervezetek önképéről beszélt. Statisztikai adatokat mutatott be, amellyekkel arra akart rávilágítani, hogy a jelenlegi civil szervezetek nálunk kulturális szervezeteknek nevezik magukat. Ahhoz, hogy versenyképesek legyenek, újra kell fogalmazni mindazt, amit csinálunk, s meg kell jelölni pontosan a tevékenységi körünket, úgy hogy az ne legyen általános. Tóth Károly a Civil Fórum küldetésének is ezt tartja. Regionális diszparitások című előadásában a rimaszombati Fundament Polgári Társulás tagja, Hajdú István kitért a dél-gömöri falvak nehéz szociális helyzetére. Táblázatokon ábrázolta, hogy a munkanélküliség is a civil szférának nyújtott támogatások terén Gömör déli része északhoz viszonyítva hátrányosabb helyzetben van. Előadását azzal zárta, hogy közösségi összefogás nélkül a projektek nem valósíthatók meg, s egy képletes példával élt, miszerint az EU vonat már elment, de lehet, hogy lesz egy állomása, ahol fel tudunk még rá ugrani.
Rövid szünet után megkezdődött a Civil Fórum második része, melyet a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke, Hodossy Gyula vezetett. A jelenlévők három érdekes előadást hallhattak. Bárdos Ferenc és Csathó Tibor (Életfa Környezetvédő Szövetség, Egri Civil Kerekasztal, ProHáló) – Közösségi részvétel, hálózati együttműködés és tapasztalatai Magyarországon című előadásukban kiemelték az internetes kapcsolatok kialakításának fontosságát. Kmotrik Péter, a Gömöri Ifjúsági Társaság képviseletében a Mit hoz az államhatárok megszűnése a civil szervezetek számára? című előadásban kitért a szlovák-magyar határ mentén élők utazási gondjaira. Bízik abban, hogy a határok megszüntetésével ezen a téren is megoldódnak a problémák. Jelenleg nincsenek kialakítva a két ország között a megfelelő buszjáratok. Csak nagy nehézségekkel lehet eljutni a határ menti falvakból Magyarországra s vissza. Ez ügyben főleg a megyei önkormányzatok képviselőit kell megszólítani. Kulcsár Mária, a Fórum Információs Központ igazgatója a Partnerségek és hálózatépítés Dél-Szlovkiában címen tartott előadást, s szólt arról is, hogy manapság a polgári társulások a környezetvédelemtől kezdve mindent felvállalnak. Szerinte jó lenne, ha csak egy bizonyos cél érdekében tevékenykednének. Minden előadó leszögezte azt, hogy szakterületeken kell működni, melyhez a „fórumintézetesek” felajánlották szakmai tudásukat, hiszen a fennálllásuk óta eltelt 18 év alatt tartottak képzéseket, könyveket adnak ki, kutatásokat végeznek, információt áramoltatnak.

A Civil Fórumon az előadásokat követően vitára is lehetőség volt. Üdvözölte a fórumot Bán Zoltán, a rimaszombati képviselő testület tagja, s felszólalásában rámutatott a máig megoldatlan szociális gondokra Gömörben, a cigányság és a régió kilátástalan jövőjére. Belátta, hogy a rendszerváltás után egyetlen kormány és párt, beleértve az MKP-t is, sem tudott segíteni a gömörieknek égető gondjaik megoldásában. Véleménye szerint a civil szféra nem lesz képes orvosolni ezeket a problémákat, mert nincs ütőképes kezdeményezés, itt nem működik a régiófejlesztés, nehéz az együttműködés. Csúsz László, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség képviseletében biztosította a Fórumot, hogy szervezetük bármiben a segítségükre lesz, amiben kérik. A rendezvény végén kialakultak a szakmai kollégiumok, melyekbe ha van kedve, minden civil szervezet bekapcsolódhat a Fórum Kisebbségkutató Intézet honlapján található elektronikus címen keresztül. A következő szakmai kollégiumokat és vezetőiket nevezték ki. Környezetvédelem – Wollent József; Szakmai továbbképzés, felnőttoktatás, közművelődés – Fabó Mária és Kulcsár Mária; Közösségfejlesztés, vidékfejlesztés és turizmus – Hajdú István; Ifjúság – Szabó Helga; Szociális és karitatív tevékenység – Madarász Ildikó; Tudomány – Tóth Károly; Művészet – Szabó Ottó.

Felvidék Ma, Molnár Zsuzsa