2026. június 11-én a lévai Reviczky Házban került sor a Reviczky Társulás berkein belül működő Léva és vidéke helytörténeti szakosztály immár 137. helytörténeti előadására, melyen a 100 évvel ezelőtti lévai történések felidézésére került sor. A téma előadója a helytörténeti szakosztály vezetője, Müller Péter volt, aki bevezetőjében elmondta, hogy ezzel az előadással a helytörténeti előadássorozaton belül folytatódik az a sorozat, mely 105, illetve 100 évvel ezelőtti helyi eseményeket idézi fel az érdeklődő közönség számára.
Majd az előadó megragadva az idő fonalát számos kordokumentummal illusztrálva hónapról hónapra haladva mutatta be, mi is történt Léván 1926-ban. Januárban a zólyomi zsupán által már egy éve önkényesen feloszlatott lévai képviselő-testület újraalakulhatott, szinte valamennyi lévai egylet megrendezte farsangi bálját, melyek közül kiemelkedett a városi vigadóban megrendezett ún. „Magyar búcsú” mely nemcsak bál, de a magyar ruha versenye is volt.
Az eseményt 100 szépséges magyar ruhás fiatal pár nyitotta meg, majd harminc pár — fele az ősi lévai magyar viseletben, másik része pedig Garam menti népviseletben, a magyar körtáncot mutatta be nagy tetszést aratva. A remek hangulatú bál kora reggelig tartott. Az 1926 februárjában a Lévai Iparos Olvasó Kör 50 tagú küldöttségét a komáromi iparosok látták vendégül. A díszfogadást, díszebédet és városnézést követően késő délután a lévaiak Herczeg Ferenc „Gyurkovics lányok” c. vígjátékát adták elő nagy sikerrel.
Az érdeklődő közönség (Fotó: Müller Éva)
Ugyancsak februárban került sor a Lévai Katolikus Kör farsangi mulatságán Kersék János Csitri c. énekes vígjátéka ősbemutatójára, mely a nagy sikerre való tekintettel rövid időn belül számos újabb előadást élt meg. Márciusban zsidó cserkészcsapat alakult Léván és Rudnyánszky Olga szerkesztésében 50 lévai hölgy 50 legjobb receptje került egy kis helyi szakácskönyv formájában kiadásra.
Áprilisban a Szlovák Liga tartotta országos kongresszusát a lévai főtéren. Rezolúciójukban sorra vették azokat a javaslatokat, amelyekkel erősíteni lehet a csehszlovák nemzetállamot – elsősorban olyan vidéken, ahol a szlovákság kisebbségben van, mint például Léván.
Ugyancsak áprilisban a Garam-völgyi magyar főiskolások Léva központtal országos mozgalmat indítottak a szlovenszkói magyar főiskolás ifjúság országos szövetségének megalapítása céljából.
Továbbá az Érsekújvári Magyar Dalárda vendégszerepelt Léván, a „Gül Babá”-t adták elő nagy sikerrel.
Május 1-jén a Lévai Keresztény Munkásegylet fehér május 1-jét szervezett székházában, míg a kommunisták nagygyűlést a lévai főtéren. Az utóbbin elsősorban a környékről behozott felnőttekkel és kiskorúakkal 2000-en vettek részt. A tüntetést az előre egyeztetett szervezési szabályok be nem tartása miatt a csendőrség a katonasággal feloszlatta.
_Előadás utáni beszélgetés (Fotó: Müller Éva)
1926 júniusában érettségizett a lévai gimnáziumban az utolsó magyar osztály (1919 után új magyar első osztályok nem nyílhattak a csehszlovák államivá vált volt lévai piarista gimnáziumban). Az utolsó magyar osztály bankettjén a városi vigadóban a lévai őslakosság nagy támogatása mellett Csiky Gergely Nagymama c. vígjátéka aratott nagy sikert.
A lévai magyar szülők, képviselők pedig Prágába, a közoktatási minisztériumba utaztak, hogy már sokadszor nyomatékosan kérjék a lévai magyar gimnázium újraindítását.
Júniusban II. Rákóczi Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából nagyszabású emlékünnepre került sor a városi vigadóban, s ugyanitt kezdte meg az egész havi lévai színházi szezont Polgár László színtársulata is.
Júliusban elhunyt Szakács Viktor lévai plébános és megindultak a Lévai Torna Egylet újraalapításának előkészületei. Augusztusban Csvirik Cirill lett a lévai plébánia ideiglenes adminisztrátora és Boris bolgár király pár napot Léván töltött, s látogatása során teljesen spontán módon a lévai piacon találkozott a lévai bolgár kertészekkel. Ebben a hónapban a Lévai Sport Egylet háromnapos nemzetközi teniszversenyt rendezett saját sporttelepén.
1926. szeptember 6-án a városi vigadóban vette kezdetét az a kétnapos kongresszus, melyen megalakult a Csehszlovákiai Magyar Főiskolások Országos Szövetsége, hogy legyen egy szerv, mely Csehszlovákia egyetemi városaiban összefogja, segíti és támogatja a magyar főiskolásokat. Elnöke a lévai Túri Nagy János orvostanhallgató lett.
Előadás utáni beszélgetés (Fotó: Müller Éva)
Szeptemberben a lévai csizmadia céh egy kisebb új zászlót szentelt fel, mert a 12 rudas nagy zászló már csak üggyel-bajjal fért el a város utcáin kihúzott villany- és telefonvezetékek alatt. Ebben a hónapban kezdte meg tevékenységét a Lévai Katolikus Kör műkedvelő gárdája. Rátkai László „Felhő Klári” c. népszínművét vitték színpadra.
Októberben – a Bakó családnak a lévai női és férfi Mária kongregációknak és jelentős közadakozásnak köszönhetően – a lévai plébániatemplom I. világháborúban rekvirált négy harangja tért vissza a városba és került felszentelésre.
A harangokat a zólyomlipcsei Mracskó János öntötte. Ebben a hónapban a lévaiak a komáromi iparosokat látták vendégül, akik Leányvásár c. operettjükkel kápráztatták el a helyi közönséget. Továbbá Czibulka Rezső műépítész vezetése alatt a tetőszerkezet megbontása nélkül megkezdődött a lévai városháza II. emeletének építése.
1926 novemberében oly sok lévainak volt gépkocsija, hogy a lévai autóvezetők már ekkor elkezdték szervezni első jövő évi farsangi báljukat. A Bars hasábjain támogatták Boros Gyula városi képviselő azon javaslatát, hogy állítsák vissza hivatalosan Levice régi nevét, Lévát.
Decemberben a Levicei Sakk-klub rendes közgyűlést tartott. A Bars hetilap pedig beszámolt a folyó évi utolsó lévai állatvásárról, melyre több mint 4000 négylábút hajtottak fel, s ebből 977 cserélt gazdát. A vásáron a cseh és morva kereskedők 18 vagonnyi állatot vettek meg és szállítottak el. Az év utolsó hónapja Léván már hagyományosan a karácsony előtti jótékonykodás és színielőadások és közösségi események jegyében telt le.
Egy 1935-ös újság is előkerült (Fotó: Müller Éva)
A lelkes hallgatóság nagy tapssal jutalmazta a tartalmas előadást és a komoly kutatómunkát végzett előadót. Az előadást követően egy kötetlen társalgás alakult ki a jelenlevők és az előadó között, felidézték a családban illetve a régi lévaiaktól hallott korabeli helyi történeteket, miközben a Földműves hetilap 1935-ös májusi száma is előkerült, felelevenítve a korszak hangulatát.
MP/Felvidék.ma
