Egy napokban nyilvánosságra hozott felmérés tudatta a világgal: HA Simon Zsolt lenne az MKP elnöke, akkor a magyarok 56,20%-a választaná a pártot… HA Bugár kilépne az MKP-ból, akkor az MKP-ra 44,2%-nyian szavaznának a magyarok…. HA Bugár lenne az MKP elnöke ez az arány 75,5% lenne. HA pedig Bugár új pártot alakítana, az 50,90%-os támogatást élvezne a szlovákiai magyarok között… A négy HA-HA-HA-HA feltételezés mellett megkérdezték azt is, hogy a jelenlegi felállású MKP-ra mennyien szavaznának, itt 62,50%-ot mértek. A névtelenség álcája mögött… A közvélemény-kutatást – állítólag reprezentatív mintán – a FOCUS végezte november 6–19 között. A valós és a feltételezett pártfelállások „szimpátia-kutatása” mellett a kérdőíven szerepeltek még személyi szimpátiát és a politikai-társadalmi helyzetet firtató kérdések. A kérdések ötletgazdájáról azonban – legalábbis a mért „kutatás” eredményeinek nyilvánosságra hozatalakor – nem tudtunk meg semmit. És nyilván nem véletlenül.
A Focus
Nyilván az sem véletlen, hogy éppen most hozták nyilvánosságra ennek a „kérdezgetésnek” az eredményét – pár nappal az MKP Országos Tanácsa ülése előtt. Már októberben jelezve volt, hogy szóba kerülnek a pártpreferenciák is.
Igen ám, csakhogy októbert novemberrel váltva az alacsonyabb preferenciák tiszavirág-életűnek bizonyultak, így a „csökkenő pártnépszerűség” igazolására valamit ki kellett találni…
És, hogy súlya legyen a dolognak, a FOCUS lett ezzel megbízva. Az a Focus, amely egyébként októberben országos szinten 10,8%-os középértéket (8,4%–13,2%), novemberben pedig 9,5%-ot (7,2%– 11,8%) mért az MKP-nak.
A Focus ügynökség felméréseivel régóta jelen van a szlovákiai közéletben, annak firtatása, hogy értenek-e hozzá, nem lehet ildomos. Csakhogy teljesen más dolog egy közvélemény-kutatást úgy elvégezni, hogy a kérdéseket a közvélemény-kutató cég állítja-e össze, vagy valaki más (esetünkben a névtelen megrendelő). Mert az teljesen kizárható, hogy a FOCUS önmagától, jobb teendő híján, ilyen hipotetikus, egyoldalú, átlátszó és ostoba kérdéseket tegyen fel. Megbízták egy konkrét munkával, és elvégezte. Hozta az eredményeket, amelyekről lehet tudomást venni vagy teljesen figyelmen kívül hagyni, de mérvadónak tekinteni semmiképp sem. És nem azért, mert („hivatalosan”) nem ismeretes a megrendelő, hanem a kérdések egyoldalúsága és mesterkéltsége miatt. Egy ilyen kérdéscsokor esetében kétségtelen, hogy a megrendelő nem azt akarta tudta, hogy mi a helyzet, hanem, hogy elhitesse másokkal azt, amit ő közvéleménynek szeretne tudni.
Egyoldalúság és az arányosság követelményének megsértése
Ez az elv abból állna, hogy ha valamit kérdezünk, akkor a lehetséges alternatívák minél teljesebb spektrumát hozzuk elő.
De itt az egyetlen valós helyzettel szemben (hogy miképp szavazna, ha most választások lennének), elhangzott még négy feltételezett kérdés is. (Sőt olyanok, amelyeknek elsősorban Bugár Béla eddigi nyilatkozatai alapján nincs valóságalapjuk, ugyanis egyértelműen vallotta: 1-az MKP tagja marad, 2-nem lép be más pártba és nem is hoz létre új pártot) Ezekkel a feltételezett kérdésekkel önmagukban még nem is lett volna baj, ha mellettük feltettek volna néhány olyan kérdést is, amely más oldalról közelít a dolgokhoz, és még valóságalapjuk is van. Például ilyeneket:
1) Tételezze fel, hogy Bugár Béla ex-elnök is az MKP népszerűségének az emelésén fáradozik, még akkor is, ha annak Csáky az elnök. Ebben az esetben melyik pártra szavazna?
2) Tételezze fel, hogy az új vezetésű MKP is olyan körülmények között működne, hogy parlamenti képviselői között nem lennének olyanok, akik a pártvezetés hitelét próbálják minduntalan aláásni. Ebben az esetben melyik pártra szavazna?
3) Tételezze fel, hogy az MKP-ban fellépő vitás kérdéseket azok, akik sérelmezettnek érzik valamiben magukat, nem rögtön a sajtónyilvánosság előtt, hanem előbb a párt belső szerveiben próbálnák megoldani. Ebben az esetben melyik pártra szavazna?
Manipulatív szándék
Az erőltetettség és a manipulatív szándék teljesen egyértelmű az MKP támogatottságát a feltételezett elnökök személyéhez kötött kérdésekben illetően. Döbbenetesek, triviálisiak, de akár átlátszónak és ostobának is tarthatjuk őket. Hogy miért? Három személyt érintve tették fel az „elnöki” kérdéseket, az, hogy Bugár Béla exelnök és Csáky Pál elnök köztük van, az teljesen evidensnek tűnik, de ki a harmadik (mert nincs több!?)?
– Az MKP második embere, az elnökhelyettes Berényi József? NEM!
– Az MKP frakcióvezetője, Bárdos Gyula? NEM!
– Az MKP Országos Tanácsának elnöke, Farkas Iván? NEM!
– Vagy olyanok, akik az MKP tavalyi választási listáján több preferenciaszavazatot kaptak mint az illető, tehát Duray Miklós vagy Szigeti László? NEM és NEM!
– Vagy valamelyik további alelnök? NEM! … NEM! Vagy más elnökségi tag? NEM!
Egyik sem az előbb felsoroltak között, hanem Simon Zsolt az, aki a párthierrarchiát (és általában a népszerűséget is) tekintve mind az előbb felsoroltak mögött kullog. Egy parlamenti képviselő, aki ugyan mezőgazdasági miniszter volt, de még ezt tekintve is kiütéses vereséget szenvedett az MKP mezőgazdasági alelnöki tisztségéért folyó titkos kongreszszusi szavazáson (Miklós László 232 szavazattal söpörte el Simon Zsolt 77 voksát).
Tehát sem tekintély a pártban, sem vezetői szerep és mégis ő, Simon Zsolt! Vajon miért? A tisztelt Olvasókra bízzuk a választ.
A magyar választók
Öllős László politológus óvatos nyilatkozatokat tett, ám egy ilyen mondatot is hallatott a szlovákiai magyar nyelvű napilapban: „A 62,5 százalékos eredmény akkor sem jó, ha figyelembe vesszük, hogy a bizonytalanok egy része is a pártra szavazhat majd, ami akár 70 százalékos támogatottságot is jelenthet a magyarság soraiban. De még ez sem lenne jó eredmény Az MKP és elődpártjai akkor tudtak jó eredményt elérni, ha a rájuk szavazó magyarok aránya megközelítette a 90 százalékot.”
Itt viszont adódik a kérdés: Mikor volt olyan, hogy az MKP-ra a magyar választópolgárok 90%-a szavazott? Tömör válasz szükségeltetik csak: SOHA. A legutóbbi parlamenti választásokon (2006) eddigi legkevesebb szavazatát kapta az MKP, 269111-et. Ezt a párt vezetői annak jónak mondták. Mennyi is ez százalékban a szlovákiai magyar választópolgárok számához képest. Ez nem egészen egyértelmű, hiszen kérdés az is, hogy a magyar anyanyelvűeket vagy a magyar nemzetiségűnek vallókat vegyük magyarnak (ugyanis mindkét csoport az MKP potenciális választóbázisát képezi), mint ahogy az is, hogy mennyi a magyar választópolgár Szlovákiában. Szlovákiában a magyar nemzetiségűek aránya 10%, ezért nagyot nem tévedünk, ha a magyar választópolgárok számát a szlovákiai választók 10%-ra becsüljük. Így 2006-ban a 427250 magyar szavazóból az MKP-ra csak 62,98%-nyian szavaztak. (ez is csak a „legjobb” esetben, azzal a feltételezéssel, hogy az MKP-ra csak magyarok szavaztak) Tehát soha még csak meg sem közelítette a 90%-ot.
|
MKP-
szavazat |
Szlovákiai választópolgárok száma
|
Ebből magyar
(10% esetén)
|
MKP-szavazatok aránya a magyar választópolgárok számához viszonyítva
|
1994*
|
292936
|
3876555
|
387655
|
75,5%
|
1998
|
306623
|
4023191
|
402319
|
76%
|
2002
|
321069
|
4157802
|
415780
|
77%
|
2006
|
269111
|
4272517
|
427252
|
63%
|
* 1994-ben még csak Magyar Koalíció (MKDM, Együttélés, MPP), az MKP 1998-ban alakult.
(Ha 11 vagy 12%-ra becsülnénk a magyar választópolgárok arányát az összes szlovákiai választópolgár között, akkor még gyengébbek lennének az MKP %-os eredményei.)
Aki a Focus-felmérést megrendelte, annak célja csak az MKP-vezetés szándékos lejáratása lehetett. Azonban csak csodálkozni lehet azon, hogy a pártból még senki sem kezdeményezte, hogy az etikai bizottság foglaljon állást tevékenységével kapcsolatban.
Felvidék Ma, Oriskó Norbert