A SME című napilap mai száma közli Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes nyílt levelét, melyben Peter Morvaynak, a lap publicistájának egy korábbi, a szlovák-magyar kapcsolatokat taglaló cikkére reagál:
Peter Morvay cikkében azt írja, hogy a szlovák kormány és a magyar kisebbség közti esetleges problémákra „Szlovákiában kell megoldást találni” . Ezzel az állásponttal én teljes mértékben egyetértek, és remélem, hogy ezt az MKP politikusai is megszívlelik, akiknek megvan az az egészségtelen hajlamuk, hogy a Szlovák Köztársaságot érintő belső ügyeket a nemzetközi fórumok elé vigyék.
A szlovákiai magyar kisebbséghez tartozó polgárok jogainak védelme meglehetősen magas szintű. Szlovákiában nincs olyan meghatározó politikai erő, mely kétségbe vonná a nemzeti kisebbségek kulturális, nyelvi és egyéb jogai védelmének szükségességét.
A szlovák kormánynak őszinte érdeke a Magyarországgal és annak politikai vezetőivel fenntartott jó kapcsolat. A magukat magyar nemzetiségűnek valló szlovák állampolgárokra én semmiképpen sem tekintek úgy, mintha ellenségek lennének. Ellenkezőleg, nagyra becsülöm lojalitásukat és a mi közös hazánk, a Szlovák Köztársaság fejlődése érdekében tett erőfeszítéseiket.
A probléma gyökere ugyanakkor Szlovákiában a magyar nemzetiségű állampolgárok jelenlegi integrálódása a politikai életbe és Budapest túzott érdekeltsége a szomszédos államok belügyeit illetően. Továbbá a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok politikai részesedése egy etnikai alapon szerveződő párt alapján sem tekinthető túlságosan szerencsés megoldásnak, mert ez a politikai polarizációhoz vezet. Az MKP valamennyi problémája más pártokkal nem más, mint művi úton gerjesztett etnikai probléma.
Mint humanista, a csehszlovák hatóságok eljárására a magyar nemzetiségű lakosokkal szemben az 1945-1947 közötti időszakban nem tekinthetik úgy, mint amivel egyet lehetne érteni. Ugyanakkor ezekre a történésekre a második világháborúval kapcsolatos összefüggések figyelembevételével kell tekinteni, az 1938-as csehszlovák jogrendszer alapján – a müncheni szerződés és az első bécsi döntés alapján.
Hajlandó vagyok pérbeszédet folytatni a magyar sérelmekről, együtt a hajlandósággal a párbeszédre a közös együttélés szlovákokat ért sérelmeiről a magyar fél részéről. A kölcsönös bizalom építésének további folytatása és az együttműködés tulajdonképpen a hibák beismerése és a miattuk érzett sajnálat. Ez lehetne az „erkölcsi pont” a múlt lezárása után! Ha a sportban használatos kifejezéssel élhetek, akkor azt mondhatom, hogy a labda jelenleg a magyar térfélen pattog. – Írja nyílt levélben Dušan Čaplovič, a szlovák kormány miniszterelnökhelyettese.
SME, FelvidékMa
