27
Az Érsekújvári Református Keresztyén Egyházközség az idén ünnepelte a Hálaadás temploma újjáépítésének 50. évfordulóját. Ebből az alkalomból hálaadó istentiszteletre került sor.
Az ünnepségen többek között részt vett a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke, Erdélyi Géza, a környékbeli és távolabbi egyházmegyék lelkipásztorai és gondnokai, Pischinger Gejza polgármester, a római katolikus egyház képviseletében Magyar Béla, az Érsekújvári Zsidó Hitközség elnöke Lang Tamás, az Érsekújvári Evangélikus Egyházközség lelkésze Janka Uhlíková, továbbá a gyülekezet gondnokai, oszlopos tagjai és mindenki, aki ünnepelve kívánt emlékezni.
Erdélyi Géza püspök ünnepi szónoklatában többek között a következőket mondta: „A 20. század ötvenes
éveinek derekán a nemlét peremére sodródott a gyülekezet, melynek egy részét elpusztította a háború, másik részét pedig elvitte a kitelepítés. Minden nehézség és nyomorúság ellenére, az akkori lelkipásztorral együtt, ez a gyülekezet elhatározta, hogy templomot épít Isten dicsőségére. Istenellenes idők voltak, amikor ez a gyülekezet elkezdte templomának építését. Kevesen voltak, pénzük is kevés volt, de volt hitük. És a hit csodát szült – létrehozta ezt a református templomot. Mert nem a csoda szüli a hitet, hanem a hit szüli a valóságos csodákat. Most is itt jöttünk össze, erőt merítve eleink hitéből és erejéből. Sokszor álltunk a végpusztulás szakadékánál, de velünk volt az Úr. Áthágtuk az akadályokat, s itt templom épült.“
Nátek Sándor, az érsekújvári gyülekezet lelkésze hangsúlyozta, hogy az újvári gyülekezetnek ez már a harmadik temploma. A protestáns gyülekezet már 1560-ban megtalálható városunkban, eredetileg német katonák hozták be a hitet. 1590-ben a gyülekezetnek már temploma és iskolája volt, melyek
a mai városháza és az egykori Arany Oroszlán Szálló között helyezkedtek el. 1663-ban a várost elfoglalta a török, és a templomot lóistállónak használta. A török kiűzése után a templomot felrobbantották. A gyülekezet azonban, hála a lelkészeknek és a hívők állhatatosságának, újraszerveződött. Hosszú hányattatás után felmerült egy saját templom felépítésének gondolata. 1940-ben megalakult az építkezési bizottság Szegheő Zsigmond tervezőmérnök és városi tanácsos vezetésével. 1941 őszén megkezdődött az építkezés, 1942. november 8-án pedig megtörtént a felszentelés. Városunk 1945-ös márciusi bombázása során azonban az új templom teljesen megsemmisült. Tizenkét évvel később, 1957. november 10-én szentelte fel Varga Imre püspök és Nagy Sándor esperes a régi alapokon újjáépült Hálaadás templomot. Nátek Sándor lelkipásztor, aki 1984 óta áll az érsekújvári gyülekezet élén,
megemlékezett a lelkipásztorokról, gondnokokról és mindenkiről, aki az ínséges időkben segítette a gyülekezetet, majd részletesen beszámolt a jelenlegi tevékenységekről. A hálaadó istentiszteletet a további egyházak képviselőinek felszólalásai, valamint Berényi Dávid szavalata, Zsapka Attila gitárral kísért éneke és a gyülekezet Pethes Emese vezette énekkarának közreműködése tette ünnepélyesebbé.
Református Újság, december
